Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-13 / 82. szám
Brassó, 1872. Másod cvi folyam 82. szám. Vasárnap, Oktober 13. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. politikai, közgazdászai és társadalmi lap idei negyedik évnegyede október hóval kezdődött. Előfizetési ára egy negyedévre 1 írt. 50 kr. F élévre 3 írt. ; egész évre 6 frt. Szerk. Országgyűlés. Október 7-iki íilés. BITTÓ elnök bemutatja Táncsics Mihály kérvényét államsegély tárgyában. WAHRMAN Mór kérdi a miniszterelnököt, kész-e a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatot még oly időben a ház elé terjeszteni hogy azt a költségvetés előtt lehessen tárgyalni. LO- NYAY Menyhért gr. a legközelebbi napokra ígéri az előterjesztést. MlLETICS a miniszterelnökhez a szerb metropolita és patriarcha választási jog, továbbá a szerb kongressus szervezeti szabályai tárgyában intéz interpellation DEAKY Lajos következő interpellatiót ad be: Igaz-e bogy a pesti vámház üveges és lakatos munkáinak f. hó október 3-án tartott árlejtésénél a vállalkozók takarékpénztári könyvecskéi, melyek a köztörvényhatóságok, törvényszékek és a világ minden pénzintézetei által készpénzként vétetnek és vétethetnek is, biztosítékul el nem fogadtatván, a szabad verseny gátoltatottt és az érintett munkák az állam érdeke ellen drágábban adattak ki. KERKAPOLY Károly pénzügyminiszter azt feleli, hogy már intézkedett s a takarékpénztári könyvecskék ez esetben elfognak fogadtatni. DEAKY L. ez Ígéret után,'ha uj árlejtés tartatik, megnyugvását fejezvén ki, a ház tudomásul veszi a választ. Következett Kerkápoly pénzügyminiszter válasza Helfy interpellatió- jára. A napirend fölvétetvén, a felirati vitában elsőnek szót emel LONYAY Menyhért gr. Először a 48-as párt javaslatáról szól, melyre nézve furcsának találja, hogy a ház e kis fractiója szerinte egyesegyedül hajlandó magát a nemzet vágyai tolmácsának, a korona hivatott tanácsadóinak kiadni. A balközép javaslatára nézve nyíltan ki kell jelentenie, hogy Tisza nem tanult s nem feledett semmit mindazokból, melyek legutóbb Magyar- országon történtek. Most áttér Ghyczy beszédére, melynek a hadügy rendezésére vonatkozó részében ellenmondást vél konstatálhatni, mig a bankügyét illetőleg azt a reményét fejezi ki, hogy daczára azon szemrehányásoknak, melyeket Ghyczy a kormány erélytelensége miatt tett, sikerülni fog a bankügyét úgy rendezni, hogy Ghyczy is bele fog nyugodni. Végül nyilatkozik az ellenzéki sajtóról s ezzel szemben va kormány magatartásáról és a kormány hazafias czéljainak hangsúlyozásával fejezi be beszédét. B. SENNYEI jelezte ezután bosszú beszédben conservativ álláspontját és indokolta szavazatát. MADARÁSZ a javaslatok ellen polemizálván kijelenti, hogy nem Sennyei conservativ, hanem a 'szélsőbal, mert Sennyei csak a 67-iki állapotot akarja fentar- tani, mig ö pártjával az 1723,—27 és 90 iki alapon akarja a 48-iki vívmányokat tovább fejleszteni, mire az ülésnek vége lön. Október 8-iki ülés. BITTÓ elnök megnyitván az ülést bejelenti Tren- csénraegyének kérvényét, melyben az észak-nyügeti vasútról szóló tv. javaslat végrehajtását kéri. KAUCZ Gyula benyújtja a közp. taraó-egylet kérvényét, melyben tanítói fizetésük minimumának fölebb emelését kérik. Következik a napirend, és pedig első sorban a sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi vasútnak tárgyalása; az erre vonatkozó javaslat elfogadtatott. SI- MONYI Ernő indítványozza, hogy a pénzügyminiszternek mi köze sem lévén e javaslathoz, a végrehajtással kizárólag a közlekedésügyminiszter bizassék meg. Tisza miniszter felszólalására azonban az eredeti szöveg fogadtatott el. Következik a Győr-Sopronon át az ország határáig vezetendő vasút iránti tv.-javaslat. Ennek részletei is a közp. bizottság szövegezése szerint elfogadtatnak. A harmadik tárgy a vojtek-bogsányi másodrendű vasút volt. NlKCLICS Sándor a kikinda- pancsovai és a temesvár-orsovai vasutak kiépítése érdekében gzól. Erre a javaslat átalánosságban elfogad- tatik. — Ezután folytattatik : A válaszfelirati vita. ZSIV- KOVICS János a bizottság javaslata mellett nyilatkozik, mert meggyőződése, hogy öt év előtt Magyarország a többi országgal kötött szerződésnél nem mehetett tovább a nélkül, hogy állami alakulásának lehetőségét ne koczkáztassa. Végül a fiumei és dalmácziai ügyekre nézve nyilatkozik s miután erről a válaszfelirat nem tesz említést Ígéri, hogy a részletes tárgyalásnál indítványt fog tenni. PODMAMCZKY Frigyes b. először is a reformpártnak mint közvetítőnek szükségességét fejtegeti, különösen a hatalmon levő párttal szemben, mert a hatalom tudata a biztositott befolyás gondatlanságba ringathatná. A múlt országgyűlés főhibáját az eszmecsere hiányában látja, mely fokról fokra azt okozta, hogy a vélemények függetlensége meg lett semmitve s helyébe a pártprogrammok csalhatatlansága fogadtatott el. Noha nem tagadja, hogy Schwarcz Gyula javaslata inkább programm, mint felirat, a forma ellen nem tesz kifogást, mert az ez alapra álló pártnak több mondani valója van mint a kormánypártnak, mely csak viszhangját adja a trónbeszédnek s azért egészben és részleteiben a nevezett javaslatot ajánlja. BOBORY Károly a feliratot úgy tekinti mint ünnepélyes nyilatkozatot, melyben a nemzet képviselői által a fejedelemhez szól azokra nézve, mik a trónról elmondat- j tak. Miután a trónbeszéd azon föltevésből indul ki, bogy a 68-ki törvények által a közjogi kérdések megoldatván beliigyeinkkel kell foglalkozni, nem fogadja el a bizottság javaslatát, mert a közjogi kérdéseket egészen mellőzi, sem Tisza Kálmánét, mert azokat csak alig érinti, hanem csalatkozik Simonyi javaslatához. Szóló áttér Sennyei nyilatkozatára, ki conser- vativnak mondja magát, oly alapon állva, mely csak 4 évről datálja magát, és mutat azon alapra, mely 4 század óta áll fenn. Tisza Kálmán felirati javaslata utal azon visszaélésekre, melyek a legutókbi választások alatt történtek. MISKATOVICS János horvát nyelven szól a bizottság javaslata mellett azon reményben, hogy a többség Magyarországot megszilárdítva Csehország jogos törekvéseit is elősegitendi. MlLETICS Szvetozár benyújtott javaslatát védelmezi az ellene intézett támadások ellen. Ezzel az ülés véget ért. A magyar delcgáczió. A hadügyi bizottság ülése október 9-éu. Elnök jelenti, hogy a közös pénzügyminiszter, s a magy. kir. pénzügyminiszter a holnap 6 órakor tartandó támfiiL Brassó okt. 12-én. Brassó nemes szabad királyi városnak köz- és társadalmi életében fordulnak elő néha esetek és esetlenségek, melyek a nagyobb közönséget is érdeklik. A t. szerkesztő ur engedelmével ebbeni észrevételeimet hetenkint tárczájának rendelkezésére bocsájtom, kifizetheti belőlük apró pénzzel azokat, kik megérdemlik. Először is városunk szépművészeti mozgalmairól akarunk beszélni, megjegyezvén hogy meg — nem pedig el — ítélni akarunk. A helyben működő német színtársulat előadásairól rég kellett volna szóllanunk; hej! de oda a „Nemere“ nem fujhat, még egy kis szellő sem zavarja azt a sok rósz levegőt. És ez szép jele polgáraink müsze- retetének, a „Kronstädterek“ ugyanis oly jókor elabon- náltak és praenumeráltak minden jobb helyet, hogy a „Nemere“ semmit sem kapott. A f. hó 5-iki jutalomjáték és bérletszünet alkalmával is csak nehezen jutottunk egy támlásszéki jegyhez s még nehezebben a székhez magához, passirozni kellvén a szüle közben egy ismert brassai urhölgy nagyszerűségét. Az előadás harmonious volt, t. i. öszhangzatban állott a helyiséggel, melyet a „Nemere“ idei 71. számában festett. Adták „Preciosát“, ki valami uagyon ritka czigányleány volt. A „drágalátós“ darab írója egy bizonyos jámbor farkas (Pius Wolf), a zene szerzője nem volt említve — talán kegyeletből "\Yeber iránt s az cmbei azt gondolhatta volna, hogy azt is egy Wolf szerezte, ha nehány világhírű dallam szavairól nem emlékeznék Weberre. Előttem az egész zenekiséret úgy tűnt fel, mintha egy vá- rosszolga kisérne be egy kóborlót. Legjobban sikerült mégis az erdei dal viszbang részlete — talán mert távol volt. Maga a színmű silány szövegének bírálata nem ide tartozik. A jutalmazandó kebele egész szerepszerü- leg pihegett, és még sem dobtak neki bokrétát, kivéve a lelkesült spanyol donok. A czigányanyónak elég görbe háta volt, Pedrónak meglehetős sikerült falába. Az egész nézőtér beillik egy czigánytanya deco- ratiójának, mi alkalmasint nagyon emeli az illő illusiót; — kivált a színpad alsó előfala művészi természetbü- séggel ábrázolja egy piszkos móréviskó kopott oldalát. Nagy küzdelmek után sikerült bérletre szert tennem, és szerdán ismét szinházban voltam. Színre került „Az ördög része“ pokoli kardalokkal. Nem bántam volna, ha az előadás része lenne a czimben Írtnak. Csötörtökön Benedixnek egy ügyes vigjátéka „Egy boldog családapa“ jutott a közönség elé, melyben a főbb szereplők egészen betöltvén helyüket teljes elismerésünket vívták ki. Meggyőződtünk, hogy a különben törekvő társulat épen nem dalművekre való, de a könnyebb drámában kielégítően működhetik. Hiában! áldozata az ízléstelen közönségnek, mely inkább kedveli a rósz operettet, mint a jó vígjátékot. Szombaton „Kék szakái“ volt bérletszünetben — erről máskor. Egy ismert hüle, egy törpe, Pekale nevii ember ácsorog városunkban. A napokban láttam, miként mutat kis bámuló leánykáknak egész illetlen dolgokat ezen cinikusunk. Több illemsértö dolgokat is hallottam róla, úgyszintén, hogy egyszer egy bádog csatornát elcsent és beivott. Nincs szükségünk ilyen originálitá- sokra s az egyént a rendőrség figyelmébe ajánljuk. Jó volna O-Tohánra átszállítani, hol hallomásunk szerint rokonai vannak. Vasárnap okt. 6-án a brassói magyar társalgóegylet tartotta idei őszi közgyűlését saját helyiségeiben. — Különféle ügyek elintézése után következett a tisztviselők újítása, melynél elnök Réthy Lajos, igazgató Otro- bán Nándor, pénztárnok Szele István közfelkiáltás utján tisztjeiket újból elfogadtak, szavazás folytán gazdának Szilágyi Ferencz újra megválasztatott, jegyző Csia István, könyvtárnok Pongrácz István lettek. A választmányi tagok nagyobb része a tavali. A „Nemere“ szerkesztőségére semmiféle hivatalt nem ruháztak, alkalmasint nem akarták elvonni a magyarság érdekében kifejtett egyéb működésétől, melyért a „Nemerének“ elismerő jutalomdijul irodalompártolás gyanánt ez évre 100 frtot szavazott meg az ülés. A községnek f. hó 10-én tartott ülésében sok érdekes ügy forgott szőnyegen, köztük : a cultusminiszte- rium leirt egy községiskolai épület érdekében; a postarét tulajdonjoga felett tagadólag határozott a kereskedelmi minisztérium; a világkiállítási czélokra gyűjtött pénzekből egy összeg kéretik szász népiskolák tervrajzainak ezen czélra való készítésére; a hosszufa- lusi malinak vízzel való ellátására 2800 frt. engedélyeztetett; a vízvezeték ügye a Tömösböl a pályuadvarra elintéztetett, még pedig — mivel Magyarországnak nincsenek idevágó törvényei — az általános polgári-törvények szerint; a keleti vaspálya társaság részére meg- határoztattak a vízvezeték módjai. A fekete utczai kapu nem sokára le fog romboltatni. Városi mérnök Bartesch Károly az ülés elé terjesztette tervét ama városrész szépítésére, mely szerint a vár- és alsó-ujutcza a sétatérre fog nyílni, ezen utczák közt házsorok építtetnek. A városi faárok be fog töltetni és az aranymives bástya helyére színház és vigarda épülni, melyhez a Szentjános-, Nagy- és Klastromutczából lehetne menni. A „Kr. Ztg.“ némely megjegyzésére való nézeteimet közelebbről a t. szerkesztő ur rendelkezésére bocsájtom. Jte.
