Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-10-13 / 82. szám

Brassó, 1872. Másod cvi folyam 82. szám. Vasárnap, Oktober 13. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. politikai, közgazdászai és társadalmi lap idei negyedik évnegyede október hóval kezdődött. Előfizetési ára egy negyedévre 1 írt. 50 kr. F élévre 3 írt. ; egész évre 6 frt. Szerk. Országgyűlés. Október 7-iki íilés. BITTÓ elnök bemutatja Táncsics Mihály kérvé­nyét államsegély tárgyában. WAHRMAN Mór kérdi a miniszterelnököt, kész-e a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatot még oly időben a ház elé terjeszteni hogy azt a költségvetés előtt lehessen tárgyalni. LO- NYAY Menyhért gr. a legközelebbi napokra ígéri az előterjesztést. MlLETICS a miniszterelnökhez a szerb metropolita és patriarcha választási jog, továbbá a szerb kongressus szervezeti szabályai tárgyában intéz inter­pellation DEAKY Lajos következő interpellatiót ad be: Igaz-e bogy a pesti vámház üveges és lakatos munkái­nak f. hó október 3-án tartott árlejtésénél a vállalkozók takarékpénztári könyvecskéi, melyek a köztörvényható­ságok, törvényszékek és a világ minden pénzintézetei által készpénzként vétetnek és vétethetnek is, biztosíté­kul el nem fogadtatván, a szabad verseny gátoltatottt és az érintett munkák az állam érdeke ellen drágábban adattak ki. KERKAPOLY Károly pénzügyminiszter azt feleli, hogy már intézkedett s a takarékpénztári köny­vecskék ez esetben elfognak fogadtatni. DEAKY L. ez Ígéret után,'ha uj árlejtés tartatik, megnyugvását fejez­vén ki, a ház tudomásul veszi a választ. Következett Kerkápoly pénzügyminiszter válasza Helfy interpellatió- jára. A napirend fölvétetvén, a felirati vitában elsőnek szót emel LONYAY Menyhért gr. Először a 48-as párt javaslatáról szól, melyre nézve furcsának találja, hogy a ház e kis fractiója szerinte egyesegyedül hajlan­dó magát a nemzet vágyai tolmácsának, a korona hiva­tott tanácsadóinak kiadni. A balközép javaslatára nézve nyíltan ki kell jelentenie, hogy Tisza nem tanult s nem feledett semmit mindazokból, melyek legutóbb Magyar- országon történtek. Most áttér Ghyczy beszédére, mely­nek a hadügy rendezésére vonatkozó részében ellenmon­dást vél konstatálhatni, mig a bankügyét illetőleg azt a reményét fejezi ki, hogy daczára azon szemrehányások­nak, melyeket Ghyczy a kormány erélytelensége miatt tett, sikerülni fog a bankügyét úgy rendezni, hogy Ghy­czy is bele fog nyugodni. Végül nyilatkozik az ellen­zéki sajtóról s ezzel szemben va kormány magatartásá­ról és a kormány hazafias czéljainak hangsúlyozásával fejezi be beszédét. B. SENNYEI jelezte ezután bosszú beszédben conservativ álláspontját és indokolta szava­zatát. MADARÁSZ a javaslatok ellen polemizálván ki­jelenti, hogy nem Sennyei conservativ, hanem a 'szélső­bal, mert Sennyei csak a 67-iki állapotot akarja fentar- tani, mig ö pártjával az 1723,—27 és 90 iki alapon akarja a 48-iki vívmányokat tovább fejleszteni, mire az ülés­nek vége lön. Október 8-iki ülés. BITTÓ elnök megnyitván az ülést bejelenti Tren- csénraegyének kérvényét, melyben az észak-nyügeti vas­útról szóló tv. javaslat végrehajtását kéri. KAUCZ Gyula benyújtja a közp. taraó-egylet kérvényét, mely­ben tanítói fizetésük minimumának fölebb emelését ké­rik. Következik a napirend, és pedig első sorban a sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi vasútnak tárgya­lása; az erre vonatkozó javaslat elfogadtatott. SI- MONYI Ernő indítványozza, hogy a pénzügyminiszter­nek mi köze sem lévén e javaslathoz, a végrehajtással kizárólag a közlekedésügyminiszter bizassék meg. Ti­sza miniszter felszólalására azonban az eredeti szöveg fogadtatott el. Következik a Győr-Sopronon át az or­szág határáig vezetendő vasút iránti tv.-javaslat. Ennek részletei is a közp. bizottság szövegezése szerint elfo­gadtatnak. A harmadik tárgy a vojtek-bogsányi má­sodrendű vasút volt. NlKCLICS Sándor a kikinda- pancsovai és a temesvár-orsovai vasutak kiépítése ér­dekében gzól. Erre a javaslat átalánosságban elfogad- tatik. — Ezután folytattatik : A válaszfelirati vita. ZSIV- KOVICS János a bizottság javaslata mellett nyilatko­zik, mert meggyőződése, hogy öt év előtt Magyarország a többi országgal kötött szerződésnél nem mehetett to­vább a nélkül, hogy állami alakulásának lehetőségét ne koczkáztassa. Végül a fiumei és dalmácziai ügyekre nézve nyilatkozik s miután erről a válaszfelirat nem tesz említést Ígéri, hogy a részletes tárgyalásnál indít­ványt fog tenni. PODMAMCZKY Frigyes b. először is a reformpártnak mint közvetítőnek szükségességét fejtegeti, különösen a hatalmon levő párttal szemben, mert a hatalom tudata a biztositott befolyás gondatlan­ságba ringathatná. A múlt országgyűlés főhibáját az eszmecsere hiányában látja, mely fokról fokra azt okoz­ta, hogy a vélemények függetlensége meg lett semmitve s helyébe a pártprogrammok csalhatatlansága fogadta­tott el. Noha nem tagadja, hogy Schwarcz Gyula javaslata inkább programm, mint felirat, a forma ellen nem tesz kifogást, mert az ez alapra álló pártnak több mondani valója van mint a kormánypártnak, mely csak viszhangját adja a trónbeszédnek s azért egészben és részleteiben a nevezett javaslatot ajánlja. BOBORY Károly a feliratot úgy tekinti mint ünnepélyes nyilat­kozatot, melyben a nemzet képviselői által a fejede­lemhez szól azokra nézve, mik a trónról elmondat- j tak. Miután a trónbeszéd azon föltevésből indul ki, bogy a 68-ki törvények által a közjogi kérdések megoldatván beliigyeinkkel kell foglalkozni, nem fo­gadja el a bizottság javaslatát, mert a közjogi kérdé­seket egészen mellőzi, sem Tisza Kálmánét, mert azo­kat csak alig érinti, hanem csalatkozik Simonyi javas­latához. Szóló áttér Sennyei nyilatkozatára, ki conser- vativnak mondja magát, oly alapon állva, mely csak 4 évről datálja magát, és mutat azon alapra, mely 4 század óta áll fenn. Tisza Kálmán felirati javaslata utal azon visszaélésekre, melyek a legutókbi választások alatt történtek. MISKATOVICS János horvát nyelven szól a bizottság javaslata mellett azon reményben, hogy a többség Magyarországot megszilárdítva Csehország jo­gos törekvéseit is elősegitendi. MlLETICS Szvetozár benyújtott javaslatát védelmezi az ellene intézett táma­dások ellen. Ezzel az ülés véget ért. A magyar delcgáczió. A hadügyi bizottság ülése október 9-éu. Elnök jelenti, hogy a közös pénzügyminiszter, s a magy. kir. pénzügyminiszter a holnap 6 órakor tartandó támfiiL Brassó okt. 12-én. Brassó nemes szabad királyi városnak köz- és társadalmi életében fordulnak elő néha esetek és eset­lenségek, melyek a nagyobb közönséget is érdeklik. A t. szerkesztő ur engedelmével ebbeni észrevételeimet hetenkint tárczájának rendelkezésére bocsájtom, kifizet­heti belőlük apró pénzzel azokat, kik megérdemlik. Először is városunk szépművészeti mozgalmairól akarunk beszélni, megjegyezvén hogy meg — nem pe­dig el — ítélni akarunk. A helyben működő német színtársulat előadásai­ról rég kellett volna szóllanunk; hej! de oda a „Ne­mere“ nem fujhat, még egy kis szellő sem zavarja azt a sok rósz levegőt. És ez szép jele polgáraink müsze- retetének, a „Kronstädterek“ ugyanis oly jókor elabon- náltak és praenumeráltak minden jobb helyet, hogy a „Nemere“ semmit sem kapott. A f. hó 5-iki jutalom­játék és bérletszünet alkalmával is csak nehezen jutot­tunk egy támlásszéki jegyhez s még nehezebben a szék­hez magához, passirozni kellvén a szüle közben egy is­mert brassai urhölgy nagyszerűségét. Az előadás har­monious volt, t. i. öszhangzatban állott a helyiséggel, melyet a „Nemere“ idei 71. számában festett. Adták „Preciosát“, ki valami uagyon ritka czigányleány volt. A „drágalátós“ darab írója egy bizonyos jámbor farkas (Pius Wolf), a zene szerzője nem volt említve — talán kegyeletből "\Yeber iránt s az cmbei azt gondolhatta volna, hogy azt is egy Wolf szerezte, ha nehány világ­hírű dallam szavairól nem emlékeznék Weberre. Előt­tem az egész zenekiséret úgy tűnt fel, mintha egy vá- rosszolga kisérne be egy kóborlót. Legjobban sikerült mégis az erdei dal viszbang részlete — talán mert távol volt. Maga a színmű silány szövegének bírálata nem ide tartozik. A jutalmazandó kebele egész szerepszerü- leg pihegett, és még sem dobtak neki bokrétát, kivéve a lelkesült spanyol donok. A czigányanyónak elég görbe háta volt, Pedrónak meglehetős sikerült falába. Az egész nézőtér beillik egy czigánytanya deco- ratiójának, mi alkalmasint nagyon emeli az illő illusiót; — kivált a színpad alsó előfala művészi természetbü- séggel ábrázolja egy piszkos móréviskó kopott oldalát. Nagy küzdelmek után sikerült bérletre szert ten­nem, és szerdán ismét szinházban voltam. Színre ke­rült „Az ördög része“ pokoli kardalokkal. Nem bántam volna, ha az előadás része lenne a czimben Írtnak. Csö­törtökön Benedixnek egy ügyes vigjátéka „Egy boldog családapa“ jutott a közönség elé, melyben a főbb sze­replők egészen betöltvén helyüket teljes elismerésünket vívták ki. Meggyőződtünk, hogy a különben törekvő társulat épen nem dalművekre való, de a könnyebb drámában kielégítően működhetik. Hiában! áldozata az ízléstelen közönségnek, mely inkább kedveli a rósz ope­rettet, mint a jó vígjátékot. Szombaton „Kék szakái“ volt bérletszünetben — erről máskor. Egy ismert hüle, egy törpe, Pekale nevii ember ácsorog városunkban. A napokban láttam, miként mutat kis bámuló leánykáknak egész illetlen dolgokat ezen cinikusunk. Több illemsértö dolgokat is hallottam róla, úgyszintén, hogy egyszer egy bádog csatornát el­csent és beivott. Nincs szükségünk ilyen originálitá- sokra s az egyént a rendőrség figyelmébe ajánljuk. Jó volna O-Tohánra átszállítani, hol hallomásunk szerint rokonai vannak. Vasárnap okt. 6-án a brassói magyar társalgóegy­let tartotta idei őszi közgyűlését saját helyiségeiben. — Különféle ügyek elintézése után következett a tisztvi­selők újítása, melynél elnök Réthy Lajos, igazgató Otro- bán Nándor, pénztárnok Szele István közfelkiáltás utján tisztjeiket újból elfogadtak, szavazás folytán gazdának Szilágyi Ferencz újra megválasztatott, jegyző Csia Ist­ván, könyvtárnok Pongrácz István lettek. A választ­mányi tagok nagyobb része a tavali. A „Nemere“ szer­kesztőségére semmiféle hivatalt nem ruháztak, alkalma­sint nem akarták elvonni a magyarság érdekében ki­fejtett egyéb működésétől, melyért a „Nemerének“ el­ismerő jutalomdijul irodalompártolás gyanánt ez évre 100 frtot szavazott meg az ülés. A községnek f. hó 10-én tartott ülésében sok érde­kes ügy forgott szőnyegen, köztük : a cultusminiszte- rium leirt egy községiskolai épület érdekében; a posta­rét tulajdonjoga felett tagadólag határozott a keres­kedelmi minisztérium; a világkiállítási czélokra gyűj­tött pénzekből egy összeg kéretik szász népiskolák tervrajzainak ezen czélra való készítésére; a hosszufa- lusi malinak vízzel való ellátására 2800 frt. engedélyez­tetett; a vízvezeték ügye a Tömösböl a pályuadvarra elintéztetett, még pedig — mivel Magyarországnak nin­csenek idevágó törvényei — az általános polgári-tör­vények szerint; a keleti vaspálya társaság részére meg- határoztattak a vízvezeték módjai. A fekete utczai kapu nem sokára le fog rom­boltatni. Városi mérnök Bartesch Károly az ülés elé terjesztette tervét ama városrész szépítésére, mely sze­rint a vár- és alsó-ujutcza a sétatérre fog nyílni, ezen utczák közt házsorok építtetnek. A városi faárok be fog töltetni és az aranymives bástya helyére színház és vigarda épülni, melyhez a Szentjános-, Nagy- és Klastromutczából lehetne menni. A „Kr. Ztg.“ némely megjegyzésére való nézetei­met közelebbről a t. szerkesztő ur rendelkezésére bo­csájtom. Jte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom