Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-09-12 / 73. szám

291 gránátos-ezred rapport]át. A koronaherczeg, a többi kir. bérez egek és fejedelmek üdvözlése után követke­zett a díszszázad közvetlen elöljáróinak, valamint a diszszolgálatra kirendelt Manteuffel tábornok bemuta­tása. Erre mindkét császár ugyanegy négyfogatos ko­csiban a brandenburgi kapun át, a hársfasorok alatt a kir. palotába kocsizott. Közvetlenül kisérték őket : a koronaherczeg, a szász koronaherczeg, a kir. hei'czegek, a jelenlevő fejedelmek, ezek katonai kísérete s egyéb hozzátartozóik. A király ő felsége kíséretében levő gr. Andrássy magyar egyenruhába volt öltözve, az utczák az egész utón nagy mennyiségű nép áltál voltak ellepve, mely a két uralkodót útjukban lelkesült kiáltásokkal kiséré^ A pályaudvarban való legszivélyesb üdvözlések mellett igen örömteljes képet nyújtott azon jelenet, midőn az ausztriai császár az ifjú Frigyes Vilmos herczeget, a koronaher­czeg fiát köszönte barátságosan. Este 7 órakor az ausz­triai császár látogatást tett Sándor császárnál az orosz ' «követség! palotában, innen mindkét császár együtt ebédre ment a kir. palotába. Mielőtt az ausztriai császár az orosz követségi palotába ment, ö felsége, Augusta csá­szárné és a koronaherczeg neje üdvözlök egymást a kir. palotában. Ezen üdvözlés ép oly szívélyes volt, mint a két császár találkozása a pályaudvarban. A Sándor császár látogatására menőben ausztriai császár ő felségét gr. Andrássy és Manteuffel tábornok kisérték. A látogatás csak egy negyed óráig tartott.' A két császárnak az orosz követségi palotából a királyi lakba kocsizása alkalmával Ferencz József csá­szár Sándor császár mellett jobbról ült. A nyílt kocsi­ban menő két császár az egész utón lelkesült éljen­zéssel és rokonszenves kiáltásokkal üdvözöltetek az ut- czákat sűrűén ellepő embertömeg által. 7 órakor csa­ládi ebéd vplt a királyi palotában. V i (1 é k. Dandár-gyakorlat és honvéd-bál. Sepsi-szent-györgy 1872. szept. 6. A csíki, k.-vásárhelyi és brassói honvédzászlóaljak Sepsi-szt.-györgyre csoportosultak, az őszi gyakorlatokra. A brassói honvédek hat darab mitrailleuset is hoztak ma­gukkal, hogy bemutassák csíki bajtársaiknak ezen réz- fejíi sárkányt, mely harminczkét torkán tüzet és vasat okádik. De ezen fiák nem ijedtek meg a hírhedt szörny­től ; mihelyt láttak, hogy ez sem medve, s az egész dolog csak tréfa ; neki bátorodtak, s még el is fogták. Ne- kiek még sincs — még miiig is — szórlövegiik. Miképen sikerültek ezen gyakorlatok ? Nem va­gyok szakértő, a műtétek helyességét megbírálni nem merem. Annyi áll, hogy a most két éve agyon esőzjitt paradirozás után nagyon sokat tanultak. Ezen idő óta müveit fiák szép számmal képződtek haszna vehető tisz­tekké; erősödött értelmileg, és gyakorlat terén az al- tisztség, a közlegénység megbarátkozott az intézmény­iek — Szóval megvan minden elem a fejlődésre, s dicsé­retére legyen mondva parancsnokainak, lelkiösmeretesen hatnak oda, hogy a honvédség kiképeztetve s hova to­vább mindinkább fejlesztve magasztos feladatához híven: legyen a honvédelem valódi tényezője, legyen a haza nemzeti erőn fekvő támasza. Közvetlen tapasztalat és érintkezésből örömmel je­lenthetjük, hogy Tuzson, Kabós és Sándor őrnagyok miveit tisztikara s képzett legénysége elösmerést vívott ki székely polgártársaink előtt s tisztelettel emlé­keznek ezen honvédségről még azon osztrák chauvinok is, kik eleinte megvetést mutattak az intézvény és tag­jai iránt. A szakértők által jól sikerültnek jelezett ínaneu- vrirozások után azon tapasztalat tűnik ki, miszerint sokkal több ügyességet, nagyobb szívósságot fejtettek ki a visszavonulások és védelmezés körül, mint a támadásban. Ezen jelenséget — úgy hiszem — inkább a vé- ' letlennek lehet tulajdonítani. Magam részéről belenyug­szom, ha a gyakorlatnak ezen irányban történt nagyobb mérvű kifejtés eredménye is. A babonások azonban rósz jelnek veszik. Igaz; nemzeti sajátságainkkal ellen­kezik a retirálá.% ; a székely leány nem igen szereti a hátban sebesült hazatértet, de mivel a honvédség ren­deltetési czélja a megtámadtatás elleni védelem, mive állami érdekeink sem gravitálnak a kifelé néző hódítá­sok után : megelégszünk a honvédséggel, ha a kívülről jöhető támadást visszautasítani s a védelem körül a fő- tényt kinyerni képesek leszünk. Külömbcn nem kíván­juk a tettek bebizonyítása idejének eljövetelét. Érdekes volt azon jelenet, mikor a hpszárságnak feladata lévén a harezoló ellenségre vetni magát, hogy övéi visszavonulását fedezze, elhamarkodva és oly közel ment az ellenséggel szembe, hogy a műveletet beállítani kellett. A vezénylő őrnagy fedve inti a vezető tisztet óvatosságra. Háború idején — úgymond — ily közel merészelve az ellenséghez egy sortüz.............s porba hu ll az egész lovas ! Kérem szépen ! felel a tiszt : háború idején nem megyünk oly közel! Mire murrogva jegyzi meg a hátrább álló altiszt: hát akkor mirevaló e kard ? ha még közel sem szabad menni az ellenséghez?! Szeptember 5-én végezték be a proba-gyakorlatot még pedig a Szemerja feletti műveletnél — kellő bra- vourral. Este tánczestély fogadta a testileg kifáradtakat. Ilyen harezba örömestebb megyen még a katona is, de i hamarább is megfut. A bál élénksége, a reggelig tartó vidámság mu­tatja, s a megjelentek személyisége igazolja, mily nagy az érdeklődés honvédségünk jelene, s a remény jövője iránt. A báikirálynöt, a sok közül megnevezni nem tudnám. A jövedelem azon oszlop számára fog forditatni, melyet a 48-iki honvédek emlékére oly végből gyűjtünk; mely összegrőt nyilvános számadást az adakozók nem láttak, habár több Ízben felhiva voltak. Nem tudni mennyire ment a gyüjtelék 10—12 év óta; mi akadá­lyozza a terv kiviteléuek bár megkezdését; hol van, minő jövedelemmel elhelyezve a pénz, van-e biztosítva? j ki kezeli? felelőse, s kinek a sáfár? Ezekre illő volna telelni. D. Veres Gyula. Hazai közügy, Az országgyűlés a megalakulással töltötte a múlt hetet. A felsöház elnökévé megint Majláth György neveztetett ki. Képviselőházi elnökségre a Deákpárt csakugyan Bittó Istvánt jelölte. A képviselőház ősz- | tályai következőleg alakultak : Az 1-ben elnök Zsedényi Ede, jegyző Mihályi Péter. A 2-ban elnök Sennyei Pál, jegyző Kubinyi Árpád. A 3-ban elnök Dániel Pál, jegyző Szentpály Jenő. A 4-ben elnök Bánó József, jegyző Radó Kálmán. Az 5-ben elnök Pulszky Ferencz, jegyző Pulszky Ágost. A 6-ban elnök gr. Pécliy Manó , jegyző Széli Kálmán. Lyonban voltak, csakhogy azért itt sem lőnek veszel ve­sékké. A rendőrségnek mindenütt sikerült a nyugalmat visszaállítani. A b aj о r miniszterválság nem akar véget érni. Gasser ur kormány alakítási müve még mindig a legelső stádiumban van s a jövő hét előtt nehezen is fog előre haladni. Berlinben ez eset igen kellemetlen sensatiót ébreszt, mivel nem kis mértékben alkalmas annak kimu­tatására, hogy az uj német császárság ellenségei még egyáltalán be nem szünteték a harezot s eshetőleg sok kellemetlenséget okozhatnak neki. Tanügyi hírek. Kezdi-Vásárhely, 1872. juh 25-én. Többek felszólítása után volt szerencsém, a váro­sunkban folyó évi aug. 1 -én megnyitott néptanítói pót­tanfolyamon a Gabelsberger-Markovicsféle gyorsirászat- ból 4 hetes tanfolyamot nyithatni, heten к int 3 órával. Az előadásokat hallgatta kezdetben 50—60, de mind­végig rendesen és elismerésre méltóan szép sikerrel 30 tag, kik között 3 tanítónő is volt. Tanult anyag: a levelezési gyórsirászat egészen a nyelvtani rövidítésekig. Ha csekély fáradságom csak egyetlen egy szeglet követ, bár faragatlant hozott is a középület alapjába, czélomat el nem tévesztettem. Hadik Richárd s. k., tanár. (A Utó ügy egy lelkes barátja.) Csanádmegyáben a m. hó 25-én egy tanyai iskola nyittatott meg, melyet egyszerű földbirtokos Szűcs István a saját költségén szerelt föl minden szükséges eszközökkel. Méltó, hogy egy egyszerű férfi tette országszerte tudomásra jusson, hogy példát vévé'n róla nagybirtokosaink, terjedelmes pusztáikon valahára ők is állítsanak föl iskolákat. V e g y e s. (Trelbrl Ágoston) életrajza. Az uj közoktatási mi­niszterre vonatkozólag a „Ref.u-ban a következőket ol­vassuk : Született Homonnán Zemplénmegyében, hol atyja I orvos volt s a pesti egyetemen a harmincas évek elején ! végezte a jogot. 1843-ban beutazta először Európát s j hogy visszatért, a tudományoknak szentelte életét. Az akadémia által már 1841-ben megválasztatott tagnak s A 7-ben elnök Gorove István, jegyző Molnár Aladár. A 8-ban elnök b. Liptay Béla, jegyző Dániel Ernő. A 9-ben elnök Just József, jegyző Kvassay László. A szász képviselők választási jegyzőkönyveit egy­előre nem fogadták el az osztályok, mivelhogy német nyelven voltak szerkesztve. Ez okból az illetők jegy­zőkönyveik lefordítására utasittattak. A szerb ügyekben megkezdette a kormány a szükségessé vált erélyesebb intézkedéseket. A Miletics- csel ez i mb о rázó érseki helyettes elmozdittatott és Gruics Nikánor pakráczi püskök neveztetett ki érseki helyet­tessé; Ezenkívül polgári kir. biztost is nevezett ki ő Felsége az eddigi gazdálkodás megvizsgálására, a kö­vetkező kézirattal : Magyar miniszterelnökömnek vallás- és közokta­tási magyar miniszteremmel egyetértőleg tett előterjesz­tése folytán, a Karloviczon létező szerb nemzeti egy­házi alapoknak és alapítványoknak, az érsekség! idő­közi jövedelmeknek, továbbá a kolostorok tulajdonát képező vagyonnak az érseki szék üresedése óta mi módon történt kezelésük megvizsgálására, a mennyiben ez utóbbiakra nézve a zárdafőnökségek vagy társulatok (confraternitates) panaszt már emeltek, avagy a biztosi működés idején emelnének, vagy a mennyiben azt ki­rályi biztosom azon kivül czólszeriinék találná királyi biztosomul b. Majthényi László, Hontmegye főispánját nevezem ki, ki figyelmét kiterjesztendő általában mind­azon körülményekre, melyek ezen ügygyei közigazga­tási szempontból kapcsolatban vannak, és egyúttal ren­delem, hogy a vizsgálat eredménye alapján annak ide­jén megfelelő javaslatok tétessenek. Kelt Budán, 1872. évi szept. hó 4-én. Ferencz József, s. k. Gr. Lónyay Menyhért, s. k. Dr. P a u 1 c r T i y a dar, s. к. A franczia köztársaság születésének második évnapján — szept. 4-én — némi zavarok színhelye volt. A kormány tudvalevőleg megtiltott minden, e napra ter­vezett ünnepélyt; de a tömeg egyes városokban ez ün­nepélyekért kisebb rendzavarásokkal akarta magát kár­pótolni. A zavarok a legterjedelmesebbek, ugylátszik ezóta szoros barátságban élt Eötvössel és Szaluival. 1843-ban volt először országgyűlésen, mint városi követ. 1848-ban államtitkár volt a kereskedelmi minisztérium­ban s az első minisztérium lemondása után 1848 okt. 28-áig ezen minisztérium teendőit vezette, mikor aztán a forradalom elől visszavonult s br. Eötvössel kimene­kült a külföldre, honnan 1850-ben tért vissza. Az ab- solutismus alatt tanulmányokkal foglalkozott s mint pub­licista működött főleg nemzetgazdasági kérdések körül. 1861-ben képviselőnek választatván, azóta folyton a köz­élet terén van, részint a a nagy vállalatok élén. Az al­földi vasút az ő legsajátabb müve s többször emlegették őt közlekedési miniszternek. (Hnjnald Lajos érsek ur) — mint értesülünk — névnapja alkalmából, a Kalocsán felállítandó árvaház alapjára 25,000 (huszonöt ezer) frtot adományozott; és megbízta a főkáptalant, hogy az e czélra már létező pénzalap segélyével az intézetet mielébb létesítse. Ugyan­ez alkalomból a kalocsai jótékony nőegyletnek 200 frt szíveskedett adni. — Haynaldhoz méltó a néviinnepelés. (LÓuyay Menyhért) gr. miniszterelnök ur megláto­gatta a betegsége miatt a szobát őrizni kénytelenitve levő Tisza Kálmánt. A látogatásnak semmi politikai jelentősége nem volt. (A (lelegaliók) folyó hó 16-dikára Pestre összehi­vattak. (A zalathnai bányakapitányság) átköltözése. A „P. L1.“ jó forrásból értesül, hogy a m. k. kereskedelmi mi­niszter, az erdélyi bányahatóság székhelyét Zalathnáról Szászvárosba akarja áthelyezni. (Főispáni kinevezés.) A képviselővé választott Torma Károly helyett Belső-Özolnokmegyébe gr. Bethlen Sán­dor neveztetett ki főispánná. (Háromszék hölgyei) árvaházat szándékszanak fel­állítani. Már a humánus szándékot is a legnagyobb öröm- mel fogadjuk. Brassóról ilyen híreket nem közölhetünk. (Szászsebesen) is számos román töröltetett ki a szászok által a választói névsorból. Ezek a kormány­nyal alkalmasint jobb Iában állottak, mint mi s a „T. R.“ szerént igazságos és kedvező intézkedésben, része­sültek, minek folytán két magyar úgymint Groisz Gusz­táv és Mariássy Béla lön megválasztva a románok által a két szász jelölt Bausznern & Comp. ellenében. (Tolvaj-humor.) A napokban tolvajt kisért egy po­rosz!») a városházáról a fçnyitotörvényszékhez. Útközben

Next

/
Oldalképek
Tartalom