Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-08 / 72. szám
Krass«. 1872. Másod évi folyam 72. szám. Vasárnap, szoptombor 8. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása: Bolgárszeg 1425 sz. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 — 10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegeiij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Hazai ügyek szemléje. A hirdetett miniszterváltozási hírekből annyi csakugyan valósult, hogy Bittó István igaz- ságügyminiszter beadta lemondását. Őt Deák Ferencz már ajánlotta is az egy- begyült Deákpártnak a képviselőház elnökévé. Az elnökségre különben — pesti lapok szerint — Perczel Béla és Torma Károly képviselőket is emlegetik. Mindamellett valószínűleg Bittó ur fog megválasztatni, mintán a kormány és Deák Ferencz őt pártolják. Igazságügyminiszterré — egy f. hó 5-ről kelt távirati értesülésünk alapján dr. P a u 1 e r Tivadar neveztetett ki ; az ezáltal megüre- sült közoktatási és vallásügyi tárczát T r e f о r t Ágost vette át. Megemlítjük, hogy b. Eötvös halála után is Trefort ur volt fölhivatva legelébb ezen tárcza átvitelére ; akkor azonban nem fogadta el. Trefort ur szabadelvű pártunk kitűnőségei közé tartozik három évtized óta ; kineveztetését kétségtelenül megelégedéssel fogadja az egész ország. A pártok megkezdették alakuló tanácskozásaikat. Nevezetes, bogy a reformpárt is értekezletet tartott. Összesen 16 képviselő jelent meg az értekezleten ; erdélyik N e m e s i u Péter és Gidófalvi Albert. Remélik kü lönben, hogy számuk még szaporodik. A párt elnöke b. Podmaniczky Frigyes. Első tanácskozásokról a következőket olvassuk : Fölszólalt gr. Károlyi Sándor és kifejtette, miszerint a párt politikai programmja javaslaté nak kidolgozása a trónbeszéd meghallgatása előtt miért nem lenne okszerű ; Kármán Lajos is részletesen indokolván miért kivánja a szervezeti munkálat kidolgoztatásának kérdését a politikai programra kérdésétől elválasztani, s különösen a politikai programra kidolgozását a párt végleges megszervezkedéseig elhalasztani. Szepessy Gyula fölkérte az értekezletet, halaszsza el a politikai programra kidolgozásának kérdését, legalább Pestre még föl nem jött országgyűlési tagok is résztvebetnek a reformpárt tanácskozásaiban, határozatba ment, miszerint a párt egyelőre csak a szervezett alapszabályok kidolgozását óhajtja, mely javaslat kidolgozásáraSchwarcz Gyula azonnal egyhangúlag föl is kéretett. Ezután a párt viszonya többi clubbokhoz kerülvén szóba, egyhangúlag el lön határozva, hogy egyelőre a reformpárt tagjainak szabadságában áll más országgyűlési párt klubbjába lépni viszont bármily országgyűlési párt tagjai a reformpárti klubba tagokul felvehetők. Végre abban történt megállapodás, hogy addig is, mig a párt végkép megalakul, ideiglenes szervezet dolgoztassák ki, mely a párt magatartására ideiglenesen zsinórmértékül fog szolgálni. A szervezet kidolgozására Schwarcz Gyula kéretett föl. Ezen pártot gr. Károlyi Eduard néhányad magával a felső házban is képviselni fogja. A képviseloliáz f. hó 3-ikán tartotta első ülését. Gliyczy Kálmán felszólítására Gubody Sándor ellenzéki képviselő foglalta el az elnöki széket, következő beszéddel : Tisztelt képviselőházi Törvényes első megjelenésünk napján van szerencsém örömmel üdvözölni a jelenlevő képviselő urakat ezen helyről, melyre engem nem érdem, nem bizalom hivott fel, hanem egy okmány, mely egyedül azt constatálja, hogy már a múlt század végén láttam napvilágot. Nem irigylésre méltó kornak, olyannak, melyben már a polgár minden törvényes kötelesség alól fel van mentve, köszönöm tehát, hogy e helyet elfoglalom. Van azonban a társadalmi téren az emberek közt egy előnye az előrehaladott kornak, mely abban áll, hogy az öregséggel természetszerűleg járó gyengeség és erőtlenség irányában a fiatalok bizonyos részvéttel viseltetnek, és azt sok esetben megrovás alá nem veszik. Én ezen előnybe fektetém reményemet, s bizom abban, hogy ha azon rövid idő alatt, melyben a ház tanácskozásait vezetni logom, botlást, vagy hibát követnék el, szives elnézésben fogok részesülni; és hiszem, hogy én erre annál inkább számíthatok, mert oly székben fogok ülni — bár rövid időre — mely tüskés, s melyben a legtehetségesebb egyén is a türelemnek, a tapintatosságnak, a pártok feletti állásnak és politikai eszélyes- ségnek folytonos és szigorú birálata alatt áll. Magamat kegyébe ajánlom a t. háznak és ismételve kérem, hogy gyengeségeim iránt elnézéssel lenni méltóztassanak. — (Éljenzés.) A körjegyzők kiválasztása már kissé több bájjal járt. Sokkal többen jelentkeztek, mint a mennyire a házszabályok szerint szükség van, s azért a korelnök felszólitá a jelentkezetteket, hogy miután életkoruk hitelesen nem constatál- ható, s nehányan talán fiatalabbaknak is jelentették be magukat, a folyosóra kimenvén, maguk között egyezkedjenek. Deák Ferencz azt hiszi, bogy a kor el- tagadásának sokkal gyakoriabb esetei fordulnak elő a vénebbeknél, mint a fiataloknál s ennélfogva legczélszerübbnek tartja, ha a már feljegyzettek nevei felolvastatván, azok nyilatkozni fosénak életkoruk iránt. о Ez megtörténvén, a közetkező képviselők foglalták el a körjegyzői széket : Keglevich Gábor gr., Apponyi Albert gr., Molnár Antal, Lukács Béla, ITedry Ernő, Simoncsics Béla. A ház ideiglenes elnöksége ekként megalakulván, a korelnök, a miniszterelnöktől vett értesítés nyomán, felhívja a képviselőket, hogy holnap d. e. 11 órakor a budai kir. váriakban a trónbeszéd meghallgatása végett díszruhában megjelenjenek. Azoknak, kik az országyülés ünnepélyes megnyitását megelőző isteni tiszteletben részt akarnak venni, részletes programmal szolgálhat. Jelenti egyszersmind, hogy ez alkalommal a képviselők szokásos fogadtatása ő felsége által elmarad. Irányi Dániel saját maga és elvtársai nevében kijelenti, hogy miután az országgyűlés ír Sb ж Az ember. (Vége.) És igy van ez jól. Az ember társias lény, s e jellemvonás kell, hogy még az államügyek vezetése tekintetében is kifejezést nyerjen. Bármily szép tehetségekkel is birjon az ember, e tehetségek kifej lésének első feltétele a társaság. Ebben találhatók fel mind azon alaptényezők, melyeknek segítségével amazok kifej thetök. Egymagára az ember soha sem lesz azzá, mivé lennie kell, mások segedelmére, mások támogatására van szüksége. Éppen ezért érje el a tökélynek lehető legnagyobb fokát, soha sem szabad oly önzőnek, oly rövid-látónak lennie, hogy mindezt csak magának tulajdonítsa. Hol van a lehetőség, hogy a gyermek szülök, tanitók nélkül emberré fejlődhessék. Hiszen nincs gyámoltalanabb teremtmény a világon, mint az ember csecsemő korában. Ha nem volna a család, ez első társaskör, melylyel érintkezik, menten elveszne, annyira tehetetlen önmagával. Mily egészen máskép van ez az állatoknál. Születésük után mindjárt futkosnak , fáradoznak, s képesek élelmöket megkeresni. Mintha a teremtő ezzel a társaság hiányát akarná pótolni. De még teljesen kifejlett állapotban sem lehet az ember társaság nélkül. Izoláld el egy szigetre, s menthetlenül elvész. Mert a munka-felosztás elve csak társadalomban lehetséges. Lássunk csak egy példát. Kenyérre minden esetre szüksége volna, mert ez nél- kiilüzhetlen szükségleti czikk. Képes volna-e egyedül előállítani? Hogy szántson, szüksége volna vasra. Bányát kellene nyitani, és vasköveket aknázni. Hogy ebből tiszta vasat nyerjen, kohókőt, olvasztó kemen- ezéket kellene állítani. Hogy a nyert vasból a szántásra szükséges eszközöket előállítsa, kovács mesterségi ismeretekkel kellene birnia. Ha már szántás, vetés, aratás megtörtént, még mily messze áll a gabona, a kész kenyértől. Ebből látható, hagy a legegyszerűbb élelmi czikk előállítása nem volna lehetséges egy emberélet alatt. így volna ez a ruházat megszerzésével is. Egyszóval, sokkal nagyobbak az emberek szükségletei, mintsem egymagára eleget tudna tenni azoknak, jóval felülmúlják azok erejét. Hogy anyagi szükségleteit némileg kielégítse, minden idejét az anyagi javak megszerzése venné, igénybe következőleg a szellemi élet tökéletes pangásban volna. A társulás által tehát, az emberi tehetség, mely magában véve nagyon gyenge, óriásivá válik, sokkal hatalmasabbá, mint szükségletei. Csak társulás által képes az ember időt szakítani arra, hogy szellemi tehetségeit mi vélj e. Ily nélkülözhetlen lévén az emberre a társulás ténye, mindaz a mi azt előmozdítja, biztosítja, csak üdvös lehet az emberiségre. Erre nézve a legüdvösebb, legbiztosabb közeg az állam, mely nem egyéb rendezett társaságnál. Mert nem kell azt hinni, hogy több embernek puszta egyesülési ténye által megvalósíthatók az emberi czélok. Az embernek embertársával! érintkezése által mind megannyi viszonyok keletkeznek, a hány az érintkezési pont. Ha e viszonyok nem rendezi etnek, ha nincs meghatározva az enyim és tiéd fogalma a nyers erő jut uralomra, s ez által lehetetlenné van téve az együttélés. A phisicaliag gyengébb mindig a kurtát húzná, nem lévén annyi ereje, hogy az erősebbek támadásait vissza verje. Tulajdon szentségéről, személyi biztonságról szó se lehetne, már pedig e kettő képezi a társadalomnak fő-oszlopát. Rendezni kell tehát az emberek közötti viszonyokat. De hát ki rendezze? Magok az emberek? Ez által a legnagyobb egyenetlenségeknek nyilna tág kapu s megkezdődnék a létérti harcz, hol a győzne, ki erősebb, azon igyekezvén mindenki, hogy minél több jogot, s minél kevesebb kötelességet kaparitson össze magának. Egy oly közeget kell tehát választani, mely a viszonyok rendezésénél nem érdekelt fél, melyről föl lehet tenni, hogy se jobbra se balra nem fordul, hanem egyenesen előre tör, a tiszta igazságot tartva mindenkivel szem előtt. Egy oly közeg szükséges, melyben általános legyen a polgárok bizalma, melynek kezébe örömest teszik le a rendező hatalmat. Ez a közeg más nem lehet, mint az állam. Ez áll magosán felette minden privát érdeknek, az általános jóllét, és igazság követelményeit csak ez tarthatja mindig szem előtt. Ily szempontból fogva fel a dolgot, könnyen átláthatjuk egy jól rendezett állam áldásos voltát az emberiségre. Ebből lehet kimagyarázni az állam nélkiilözhetlenségét, mely nélkül biztos társulás, e nélkül pedig valódi ember nem képzelhető. Az ember előtt, — jól rendezett társadalomban élve, a tökéletesedésnek végtelen pályája nyílik, melyen tehetségeit kifejtheti. Nem abban az értelemben veszem én e szót „végtelen,“ mintha az ember képes volna a tökélynek legvégső fokához eljutni, melyen túl már semmi haladás nem képzelhető ; hanem csak abban az értelemben, hogy tanuljon az ember bár folytonosan, mivelje magát éjjel nappal, mégsem mondhatja el magáról a ne továbbat s a sir szélén kénytelen bevallani, még a legszentebb törekvések mellett is, hogy nagyon tökéletlen valami. Ily értelemben véve egyedül az ember tökéletesedése nincs korlátok közé szoritva. A miveltségbeni elöhaladást nagyon megkönnyiti a társulás embertársaival, kiknek ismereteit, tapasztalatait ön-javára fordítja, — s ez által saját ismereteit szaporítja. Nem csak a vele egy időben élőkkel, hanem az elődökkel is társul az ember, örökölvén ezek-
