Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-19 / 75. szám
298 — 9. Vajdahuuyad, mely csak 26-15 lakost számlál és 6573 írt. 79 kr. egyenes adót fizet. 10. Udvarhely, mely csak 4353 lakost számlál ós 11,556 írt. 66 У2 kr. egyenes adót fizet. 11. Csíkszereda, mely csak 1247 lakost számlál és 4468 írt? 80 kr. egyenes adót fizet. 12. Bereczk, mely csak 4633 lakost számlál és 5579 frt. 25 7„ kr. egyenes adót fizet. 13. Illyefalva, -mely csak 1410 lakóst számlál és 4035 frt. 35 kr. egyenes adót fizet. 14. Olálifalu, mely csak 3514 lakóst számlál és 5534 frt. 20 kr. egyenes adót fizet. 15. Sepsi-Szent-György, mely csak 4354 lakóst számlál és 10,692 frt. 72 kr. egyenes adót fizet. — 16. Kézdi-Vásárhely, mely csak 4427 lakóst számlál és 7214 frt. 41 kr. egyenes adót fizet. A tervezetet ezekben előadván, a törvényhozáshoz és kormányhoz fordul az emlékirat, igyekezvén meggyőzni azokat ezen terv igasságáról és czélszerliségéről. Idézzük még belőle a következő részeket: Mi őszintén akarjuk a jelenlegi állapotok megszilárdítását ; őszintén akarjuk a jelenlegi kormány fennállását s épen azért igazságot kivánunk, mi nélkül egy kormány sem állhat fenn ; mi őszintén akarjuk a magyarokkal való egyetértést, s ép azért sajgó szívvel s könnyes szemekkel kérdjük a kormánytól s annak pártjától: Miért akarják a magyarok érdekeit és óhajtásaikat a románok érdekeivel ellentétbe állítani, és a szelletet s igazság helyett, mely egyedül képes tartósan s biztosan egyesíteni, miért akarják ezen törvény további föntartása által a féltékenységnek, keserűségnek s gyűlöletnek magvát elhinteni azon népek között, melyek inultjoknál s helyzetüknél fogva nem arra hivatvák, hogy egymásnak ellenségei le gyének, hanem arra, hogy békében s szeretetben védjék s támogassák egymást minden időben? Miért akarja a kormány ezen igazságtalan s a jogegyenlőséggel ellentétben álló türvényezikk további főn- tartása által az erdélyi románokat azon hitre kény- szeriteni, hogy azok után, mik ily módon történnek, nincs többé mit veszteniük ! Mi okultunk a múltból s azért az ország és szabadság ellenségeinek soha nem fogunk kezet adni, azonban Magyarországra nézve elég káros lenne az, ha a lakosság egy ötödrésze, azon tudatban, miszerint nincsen mit vesztenie, közönynyel nézné az ellenség győzelmét. Adjon az országgyűlési többség az erdélyi nem-nemes románoknak alkalmat, s meg fogják mutatni, hogy valamint a román ajkú nemesség soha sem liarczolt Magyarország integritása és alkotmánya ellen, úgy a román ajkú felszabadult soha sem fogja szavazatával vagy fegyverével a haza és szabadság ellenségeit győzelemre juttatni. Egy püspök megdorgáltatása. A hivatalos lap f. hó 12-ki számában ezeket olvassuk : „A székesfehérvári megyés püspök hivatalosan megidóztetvén, a folyó hó 11 én déli egy órakor tartott minisztertanács előtt megjelent. A miniszterelnök ur a püspök úrhoz intézvén a szót, előadta, hogy 0 császári és apostoli királyi felsége őt legmagasabb kéziratával legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, hogy a püspök urnák, azon tette miatt, hogy a conciliumi határozatokat és pápai rendeleteket — az 1870. évi augusztus hó 9-én kelt abbeli legfelsőbb királyi elhatározás elle- * 24 térségre szoritvák ; engedné meg az ottan alakult gyárak tökéletesithetését — bár ezzel érdemesítvén annyit kiálott veszedelmeztetésökért, és asszignálna most előlegesen bár csak hatvan ezer pengő forintot — node mint féltem oly telt dagadt kebellel jöttem ki kabinetjából mivel becsület szavát Ígérvén, 24 órát tűzvén ki eligazithatására többet felelend ; eltelt a 24 óra, de megjött ám a 60 ezer; liálá Istennek, biztosítva lehet a székely nép, hogy pénz több mind idáig forgand körmünk között. De kötelességemmé van is ám téve, hogy he- tenkint a hadügyminiszter úrhoz pontos számadást és elöhaladást küldjék, úgy hát ha pártolást nyertünk, akkor rendre is szükség jönnünk. Tehát Hankó urat megkérvén, hogy a székely nép minden művészeit, tudatván velők ezen dolgot, szólítsa föl ; haza mentemmel őket fülveendem kettő- zöt napidíjjal és, hogy egyszersmind tudassa az egész nemzettel járás és eszközléseim. Debreczen május 12-én 1849. G á b о r. nére, melylyel az ö felségét mint Magyarország apostoli királyát megillető királyi tetszvényjog (jus pla- ceti regii) gyakorlatbavétele elrendelve lön, — Ö felségének engedélye nélkül, és a magyar királyi minisztériumnak ugyanazon évi augusztus hó 10-én kiadott tiltó rendeleté daczára egyházmegyéjében ünnepélyesen kihirdettette, — 0 császári és apostoli királyi felsége egyenes rendeletéből és nevében a királyi visszatetszést, roszalást és megfeddést kinyilatkoztassa. E legfelsőbb parancsot teljesítvén, a miniszterelnök ur egyszersmind kifejezést adott azon várakozásnak, hogy a püspök ur jövendőre a törvényeknek és ő felsége legmagasabb rendeletéinek köteles tisztelettel engedelmeskedend és azok megsértése által ö felsége visszatetszésére többé alkalmat adui nem fog.“ A „Reform“ ugyanő tárgyban a következő részletekről értesül : „Andrássy gróf díszterme, melyet a fővárosi körök csak az estélyek kedélyes fényében láttak, ma egy ép oly ritka, mint ünnepélyes jelenetnek volt színhelye. Egy magyar püspök jelent meg ott a király személyét képviselő minisztérium szine előtt meghallgatni annak fejétől, ő felsége „visszatetszését, roszalását és megfeddését“ azért, hogy az ország törvényét egyházi tulbuzgalmában áthágta. A miniszterek ő felsége személyének képviseletében elhagyva tanácskozásuk rendes helyiségét, ünnepi diszben, fő - úri nemzeti öltözékben, kardosán és kalpaggal gyűltek össze a nagy teremben. Sorukból csak a távollevő Tisza Lajos közlekedési miniszter hiányzott. Nehány perczczel egy óra előtt jelent meg Jekelfa- lusy Vincze székesfehérvári megyés püspök — egyszerű bérkocsiban, disz nélküli püspöki öltönyben. Egyesek, a kik a kapu előtt kíváncsian megállották, habár nem tudták, mily sajátszerü jelenetnek megy a püspök ur elébe, mégis némi érdekkel nézték az egyházfejedelmet, ki szolgájának és a miuisterelnöki kapuőr karjára támaszkodva, haladt fel a lépcső- zeten. — A jelenetről, a mint az főn lefolyt, részleteket természetesen csak beavatottak mondhatnának el. A hir úgy beszéli, hogy az elejétől végig komoly és impozáns volt, és hogy sem előzőleg, sem utólag nem történt semmi, ami annak hivatalos jellegéből bármit elvehetett volna. A püspök ur egyenesen az összegyűlt minisztertanács elé vezettetett és a legfelsőbb feddés meghallgatása után, melyet néhány szóval „hódolatteljesen tudomásul vett,“ távozott a teremből és a miniszter elnöki palotából. Mondják, hogy a királyi megiutés szövegét Írásban is kikapta, s igy lehet reményünk, hogy a klérushoz közel álló valamely lap hasábjain megtaláljuk az érdekes okmányt. Any- nyit megtudtunk róla, hogy a királyi tetszvényjog teljes érvényét fentartva, a legegyenesebb módon, a föntidézett hármas megerősítéssel (visszatetszés, ro- szalás és megfeddés) dorgálja a püspök ur eljárását. Érdekes azon körülmény, hogy hasonló királyi meg- feddésre — bár nem felelős kormány által — történetünkben két praecedens van, melyeknek egyikében egy — gróf Andrássy nevű püspök játszotta Jekelfalusy szerepét. Arra azonban, hogy felelős kormányra, a tisztán világi exekutivára bízatott volna a fejedelmi hatalomnak az egyházival szemben való képviseltetése, eddig aligha volt példa, s igy a jelenet, mely a miniszterelnök palotájában tegnap lefolyt, nemcsak az egyház és állam közti küzdelem jelen korában fog európai figyelmet gerjeszteni, hanem azontúl is történelmi érdekességíi leend.“ Magyar képviselőház. A kepviselőház ülésszaka f. hó 14-én megnyittatott S о m s i c h elnök által. Számos elnöki kijelentés után Simon у i Ernő megtámadja a kormányt Tisza Lajosnak miniszterré, neveztetése miatt. Szerinte parlamenti kormánynak csak olyanok lehetnek tagjai, a kik már elébb tagjai voltak a törvényhozás valamelyik házának. Erre gr. Andrássy következőkben felelt : Simonyi kép. ur azt mondotta, hogy a jelenlegi kormány megszűnt parlamentáris lenni, mivel mi nisterekké olyanok is neveztettek ki, kik a parlamentnek nem tagjai. Ezen állítás a fölfogás legnagyobb zavarára mutat. Parlamenti kormány ismertető jele nem az, vájjon a parlamentből vétettek-e tagjai vagy uem ? Megtörténhetik ugyanis, hogy vala^ mely kormány minden tagja a parlamentből való, ha ez azonban a nélkül, hogy a törvényhozásban többsége lenne, megmarad hivatalában, okvetlenül megszűnik — legalább fogalmaim szerint — parlamentáris kormány lenni ; ellenkezőleg lehet valamely kormány tökéletesen parlamentáris, bárha egyetlen tagja sincs a parlamentből való, mihelyt a törvény- hozásban többséggel bir. Ó Felsége kinevezési jogának pedig e tekintetben sem törvény, sem gyakorlat korlátokat nem szab. A mi az ország érdekét illeti, ott, hol huezévi alkotmány- szünetelés után minden téren hiány mutatkozik, hol minden párt tehetségei közreműködésével, közös erővel is alig található fel a különböző téien megkíván tató erő, azt mondani: „azért, mivel valaki ma nem tagja a parlamentnek, —ki azonban holnap az lehet, — az nem lehet miniszter„ — oly fülfogás, melyet azt hiszem, nyugodt meggondolás után senki sem fog osztani. SchwarzGyula és Simonyi Ernő interpellálták a kultusz-minisztert is a csalhatatlansávi hitezikk kihirdetése miatt, — előbbi közoktatásügyi kérdésekben is. Ezek kiadattak felelet végett. Ь Az elnök és Kerkápoly miniszter jelentése szerint ezen ülésszak teendője csupán egy kölcsönre vonatkozó törvény megalkotása ; azzal a pénz - ügyminiszter benyújtja a jövő évi költségvetést, mely a pénzügyi bizottsághoz utasittatik és az ülésszak feloszlik. V i (1 é k. Csiksoilílyó, 1871 septembor 14-én. A „Nemere“ 63. számában Sz.-Udvarhelyről Z. jegy alatt, 72. számában pedig Gy.-Sz. Miklósról Juhász Károly ur által intéztetik kérdés az „illetőkhöz“ a Csíkszeredái és gyergyószentmiklosi gazdasági iskolák mibenléte s megnyitása iránt. Moly kérdésre eddigien senki sem felelvén, szolgáljanak a következők a felszólalók és a közönség tájékozására. — „A Csíkszeredái“ gazdászattal összekötött felsőbb népiskola I. osztálya még a múlt tanévben megnyílt s évei julius végével a szék küldöttsége és a tanfelügyelő ur jelenlétében fényes vizsgát tett nemcsak a tanteremben előadott tárgyakból, hanem a tornászaiból s katonai gyakorlatokból is. А II. osztály a jövő tanévvel szintén megnyílik és igy következetesen be fog állitatni mind a négy osztálya. — S e felvilágosítás után szabadjon hinnünk, hogy a következő iskolai évben Sz.-Udvarhelyről is számos tanonczal fog ez iskola dicsekedhetni, még pedig Z. ur kérdéséből következtethetöleg kiválóan sok Z. nevűvel. A gyergyó-szentmiklósi „felsőbb nép- és ipariskola“ megnyitását semmi egyéb nem akadályozza, mint a helyiség hiánya, mennyiben az érd. rom. k. püspöki szék azon épületet, melyben eddig az elemi és reáliskola elhelyezve volt, a magáénak lenni követeli. Azonban úgy tudjuk, hogy közelebbről erélyes lépések fognak tétetni, melyek a vitás kérdést lehetőleg a község javára oldandják meg : s akkor ez iskola megnyitásának sem fog útjában állani semmi. Addiglan talán J. K, ur is szives lesz türelemmel lenni, Z. ur pedig kis Z—kot toborzani ez iskolát látogatandókat. Levelező. Bereczk, 1871 September 7-én. A hét testvér székelyváros főispánja, méltósá- gos Lázár Mihály urnák, К.-vásárhelyen f. hó 3. s 4-én ünnepélyes beiktatása után ő méltósága másnap Bereczk városát szerencsélteté. A falvak egész határuk hosszáig zöld ágakkal felékitett ajtókon diadalszerüen fogadták ő méltóságát, mint már volt, de lankadatlan munkássága által feledhetlenné vált igazgató királybirájukat. S nem csoda, ha érzékenyen vett búcsút az uj főispántól Bereczk határán, Kézdiszék egyik érdemes nestora Szentiványi J. De a mily érzelemdús volt itt ezen Kézdiszékről vett búcsú, annál lelkesültebb, a két nemzeti s egy román zászlót lobogtató székely és román bandériumunk által történt üdvözlet, melyet Y. Gy. vá- róskapitány iparkodott üdvözlő beszéde áltál minél méltóbban s szívélyesebben tolmácsolni, mit ő méltósága ékes beszéddel viszonozván, a számosán sorakozott szomszédfalusi lovassággal a város végén emelt zöld lombok s virágfüzérek által koszoruzott diszkapu alá kisértetett, hói F. K. v. k. egyesbiró a nagy számmal összegyűlt városi közönség nevében üdvözlé ő méltóságát. Ez üdvözlet után a főispán az édes emlékek felelevenítéséről áthatott jeles beszéddel válaszolt taraczk lövések kíséretében történt nagy éljenzések között. Ezután megindult a menet a hosszan zöldágakkal diszitett utón ö méltóságát két lobogóval jelzett szállására kisérvén. Egy óra múlva előleges meghívás folytán megjelent ő méltósága a képviselőtestületi gyűlésben, kineveztetési okmányát s az eskiiiormat felolvastata, az esküt ünnepélyesen létévé s ezt követett beköszöntő beszédében az alkotmányos átalakulás nagyfontosságától áthatottan híva fet a jövő jóllétének megalapítása végett egyesült erővel honfiúi munkásságra, tevékenységre. Erre D. J. közügyész válaszolt. Ezután a szervezési terv kidolgozására egy 24 tagú bizottmány választatván indítvány folytán egy-
