Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-03-10 / 20. szám

79 — Wolhyuiából a túlnyomó muszka evő elöl há­trálni kénytelenittettünk és nagy része osztályunknak osztrák területre kerülve fogságba jutott. — Ekkor életveszély közt szöktem meg a fogdából. — Lem- bergbon megérkezvén, egy pár napi nyugvás után nehány társsal ismét a Lengyel királyságba akartam menni, azonban elfogattam s rövid ideig tartó fogság után a haditörvényszék által 6 havi börtönre ítéltet­tem. — Büntetésem ideje elteltével a felkelés is vé­gét érte. — Most meggondoltam mit tevő legyek s elhatározva Dublanzba mentem hol 3 évig a földmi- velési tanfolyamot halgattam s bal kézzel Írni tanul­tam, — ön képzelheti mily furcsán esett nekem annyi évek elteltével ismét diákká lennem? — Miután ab- solváltam f. é. július havában Trzieciecki urnái itt Miejsoeben mint uradalmi biztos vagyok alkalmazva, és sorsom anyagilag kielégítő, de lelkileg le vagyok hangolva, mondhatom semmi még az élet sem érdekel, s nem ritkán búskomorság ér utói. — Örömöt nekem semmi sem okoz. Móricz haza kerülvén Krakkóban egy hirlap szerkesztőségnél foglalkozott, azonban egy ház mo­tozás alkalmával compromittáltatván elfogatott, de ügyesen megszökvén, Gallicziát elhagyni kénytelenit- tetett, — Moldvába ment hol 1864 óta sokat szen­vedett mig távirdai tisztviselővé lehetett. — Most Plojestiban van, talán nem távol önhez, de nevét megváltoztatva most S. Nikulajnak hívják, igen óhaj­tanok ötét láthatni. León, ki mint megírtam, az osztrák hadsereget elhagyta, Rembailo ezredes és csapat vezér segéde lett, 8 hónapig volt a táborban és oly vitézül viselte magát, hogy öt mindenki a spártai névvel tisztelte meg, mig az Ilzsa melletti csatába mellbe lövetett. — Talán még megélt volna, de a muszka barbárok őt ruháitól megfosztván keményen megkancsukázták. — Képtelen lévén eledelt magához venni, öcsém 8 nap múlva éhen halt meg. — Szüléink Luisa és Zofia nővéreim mit állottak ki, feleslegesnek tartom leírni, ön kedves barátom ki őket ismeri, képzelheti. Isten önnel s a népek istene oltalmazza ön minden lengyel által tisztelt nemzetét hasonló cata- stropháktól mint milyenek minket értek. Önt barátilag ölelve К .... y Fiilöpp. K ü 1 f о 1 d. Levél Scliweizbul. Ma még, Sckweiznak akármelyik — nagyobb vagy kisebb városában teszünk egy rövid sétát, min- denik szomorú látványt nyújt: kebelébe fogadott francziái által. Jelenben 84.000 embernek asyluma Schweiz. Ezek közül — a részvét nemes érzetével, tegyünk egy futó pillantást a Badenben levő 800-ra. Febr. 7-ike volt a gyásznap, mely minden érző kebelben egy kitörülhetlen képet hagyott; e napon érkezett meg Bourbaki seregéből, nevezett л-árosba rendelt 800. Előre tudva megérkezésük ide­jét, sietett boldog és boldogtalan egyaránt, a pálya­udvarhoz. Nemsoká megérkeztek a várva-várt ven­dégek, és ime a kíváncsiságtól addig élénk publikum, mennyire megváltozott: néma lett mint a sir, csak egy-egy sebesültnek szivetrázó jaja rázá meg az egy­hangúságot. Mig a nagyobb rész az örömnek némi színe­zetével lépett ki a vaggouból — látva azt, hogy tártkarokkal fogadtatik: addig a másik részt, sebe­sülteket, bénákat, mint megannyi élettelen tömegeket szedték le a vonatról. Lehetetlen volt, hogy fel ne jajduljon a kebel, és jobb része gyászt ne öltsön e látványra. Csaknem egynegyede csupaszlábbal, s pedig az olábfalvi székely talaborjákoz hasonló fapapucs­csal állott elő, és ment \rolna enyhet keresni ha tu­dott volna; téli köpeny — a közlegénységet értve, — vagy egyéb tűrhető katonai ruha, csak a ritka­ságok közé tartozott. Csattogó hidegben a katona ruházat ily neméhez képzelje hozzá t. olvasóm — ha csakugyan kedve л-ап hozzá — azokat a sebeket a melyek a tartós hideg miatt akárhányat kivetköz- tettek emberi alakjakból. Mintha mindenik, egy nemzet átkát hordta volna szivében oly levert volt e tömeg, holott nem egy nemzet átkát hanem népek millióinak nemes részvétét bírják és hordják homlokukon a dicsőség- örökzöld koszorúját. Ezt látva: mintha a jótékony­ságnak szelleme lepte volna meg a badenieket, ver­senyeztek egymással a segélyezésben. E verseny azonban nemes volt: igyekezett adományát mindenki úgy adni, hogyne látszassák az alamizsnákak, tudva azt; hogy az megsérti a nemes ügyefogyottat, ki koldusnak érzi magát ilymódon tartatni. Megmutat­ták, hogy a valódi szeretet a könyörülő Samaritá- nusként cselekszik, segit a hol kell, s a mint lehet, és hallgat. a külső nyomort a lehető rövid időn eny­hítették, — de mindamellett, annyi maradt még kí­vánni való, hogy némelyeknek évek — másaknak ez a hosszú — s ha úgy tetszik rövid élet se képes enyhet adni, — Sokra van még szükségük, és pe­dig nagyon sokra: de fájdalom! az a nemes részvét, mely nevezett város lakóitól elébb nyilatkozott, kez­dett lankadni. Erre pedig okot, nem mások, mint épen a francziák szolgáltatnak. Igen, mert a párt- felekezetesség, a kasztrendszer ez önző érdekek harcza, e nemzetek átka és veszedelme uralg közöt­tük; és jó nagy mértékbeli. A tisztek, — kik itt csaknem annyian \7an- nak mint a közlegénynek — rövid idő óta, — ők tudják honnan, de bőven el vannak látva pénzzel. Nagyobb része katona ruháját levetve — mintha szégyenlené azt hordani — polgári öltönyt készíte­tett, és azt hord a luxus lehető nagy nemével. Hogy pénzök bőven \7an, egyfelől bizonyítja ez, a Svajz- ban szokatlan fényűzés, másfelől a pazarlásnak ama neme, melyet hasokra áldoznak p. o. nem számítva azt, hogy a sör- meg borházak mindig telve vannak tőlük, ott vannak a conditoreiak : itt természetesen pazarolják a pénzt oly tárgyakért: miktől — bár­mennyire megszokott legyen is rendes körülményeik között, ily helyzetben, nők is visszatarthatnák ma­gukat. így a tisztek! Háta szegény közlegények? Megkapják ugyan a jó badeniektől mindennapi élelmüket, és azután dúdolhatnak, akár jó kedvökben, akár fájdalmukban; de kérdhetné t.-olvasó : és mi kell ennél több neki? Hjah! de hogy nem kell! hisz őt nemcsak a jelen aggasztja, hanem a jövő is mint rémkép úgy áll előtte. És ily helyzetben nem enyhet adó-e egy vigasztaló — egy bátorító szó saját felsőbbjétől. De fájdalom, ilyet ő nem nyer; tisztjeit csak annyiban ismeri, hogy szalutálnia kell neki, máskép semmi viszony közöttük. Lenézik a tisztek alsóbbjaikat, azoknak nyomoráról mitse tudnak, egymással semmi érintkezésben nincsenek, mintha nemzeti büszke ön­érzetükben szégyenlenék, hogy azok az elhagyott ügyefogyottak is magukat francziáknak vallják. Ily viszonyt látva, — az a nép mely a sza­badságnak él, az a nép melynél a főparancsnok egyenlő e téren az utolsó gemeinerrel : mert minde­nik a maga hivatását teljesiti, az a nép melynek szabad szelleme a kasztrendszernek foszlányos czim- szalagait letépte — nem fakadhat-e némi elégület- lenségre ? Különben egy kis ellenszenv a francziák ré­széréről szembe a schweicziakkal tán lehetséges, mert gyakran tesznek ilynemű kérdést. Mért nem taui- fottákok — ha ti szabad nép vagytok, Napóleont is hasonló szabadságra, midőn Thurgau kantonban levő arenabergi kastélyban és itt Badenban töltötte ifj u- ságának szebb részét. Még kétkednek abba is hogy Saalenstein — községnek Szévstén Thurgau K.-bau lakói olyanok rmlnának mint a többi svajeziak: mi­után Napoleon az ő régi jó időiben, nevezett köz­ségnek iskolaszéki elnöke volt. Orbán Ferencz. Wettingen, 1871, febr. 22. Berlinben és Németország minden nagyobb városában ünnepélyes kivilágítás, határtalan öröm, alkalmi szónoklatok özöne — Francziaország- b a n ellenben mély levertség, gyászkereti lapok, bo- szut és megtorlást visszatükröző pillanatok. Egyelőre ebben nyilvánul a béke megkötése által okozott hatás. A ma érkezett lapok telve vannak a békealkudozá­sokra vonatkozó utólagos hírekkel, és főleg angol lapok levelezői sok érdekes részletet beszélnek el a versailles-i conferentiákra vonatkozólag. Kitűnik ezen leirásokból, hogy Thiers az utolsó perczig enyhiteni iparkodott a kemény porosz föltételeken. Azonban maga Vilmos császár s a koronaherczeg is, kikhez Thiers még a tizenkettedik órában folyamodott, hajt- hatlanok maradtak, és Bismarck a vasárnapi értekez­leten már oly ingerültséget árult el, hogy Thiersnek nem volt mást tennie, mint alájegyezui a békefölté­teleket, ha el akarta kerültetni Francziaországgal a háború folytatását. Londonban meglehetős kellemetlen meglé­pést idézett elő a porosz és orosz fejedelmek köze­lebbi szívélyes levélváltása. Ez az „entente cordiale“ kezd nem tetszeni az angoloknak, kik nem remél­hetnek valami üdvösét a porosz-orosz barátságtól. Németország apróbb-nagyobb fejedelmei most minden alkalmat fölhasználnak, hogy bókoljanak az uj császárnak4 A bajor király például következő sür­gönyt intézett a békekötés alkalmából a császárhoz : „Bensőmben meghatva a magasztos békehírtől, mélyen érzett köszönetemet nyilvánítom önnek e hírért, mely tőlem és lm népemtől legmelegebben üdvözöltetik. Németország nehéz küzdelmek után nem is sejtett nagyságra emelkedett fel, s a jelenkor úgy, mint az utóvilág, joggal fogják felségedet úgy dicsőíteni, mint ezen uj aera dicsteljes megalapítóját.“ Párisban nincs többé német katonaság. A né­met hadosztályok egyúttal megkezdték a visszavonu­lást Páris egész vidékéről. Bordeauxban mély gyász uralkodik. A franczia kormány már elhatározta a mozgó nemzetőrség hazabocsátását. Az elsassi károsokból egyre érkeznek a tiltakozások Elsass átengedése ellen. Gambetta ismét egésséges. A Belgiumba belebbezett franczia katonák azonnal haza fognak térni, mihelyt alájegyeztetnek a békeszerződések. Nápoleon a német császár által a békekötésről tudósítást nyert s ezáltal hadi fogsága megszűnvén f. hó 5-én Angolországba indult. A londoni conferentia gyorsan közeledik vége felé s eredményét következőkben foglalhatni össze: Europa zsebre dugja a Gortsakoff licrczeg által adott pofont, jövőre azonban kikér magának illy en erősza­kosságot. Oroszország a figyelmeztetést eltűri hall- gatogon, azonban annál jobban örül a feketetengeren visszanyert szabadságnak. Oroszország egyre terjeszkedik és hódit Ázsiában. A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 9-án estve 7 óra 20 perez. Érkezett 9-án 8 óra 35 perez. Pénteken a németek kivonul­tak Versaillesböl, hétfőn oda köl­tözik a nemzetgyűlés. Hohen- Emsben Várhely öszeomlása 900 lakost eltemetett. Legújabb. В é c s, márcz. 5. Hohenwarth elnök­sége alatt az összes osztrák helytartók ide gyűltek össze értekezés végett. A „N. fr. Presse mai száma lefoglaltatott, s ez a tőzs­dén árcsökkenést idézett elő: az államügyész oda nyilatkozott, hogy a lefoglalás az ő tudta nélkül történt. Festetits miniszter betegen fekszik. A „N. fr. Presse“ jelenti Bríisselből. Faidherbe ide érkezett az internáltak sza­badon bocsáttatása iránti alkudozása végett. Az elboesáttatás a hivatalosan közlött tény­leges békekötés után legott meg fog tör­ténni. Francziaország jövendő kormányíor- mája a köztársaság leend, conservativ intéz­ményekkel. Thiers elnöknek van kisze­melve. A „N. fr. Pr.“ mái száma egy az ujoncz- jutalék megtagadására irányzott czikke miatt confiscáltatott. A „N. fr. Pr.“-nek sürgönyzik Bordeaux- ból: A nemzetgyűlésben a bordeauxi kor­mány vád alá helyeztetése inditványoztatott. Párissal minden távirati közlekedés mega­kadt. Komoly aggodalmak merülnek fel, zavargásoktól tartanak. Brüssel, márcz.'5. Battignole kül­városban a párisi köznép tegnap véres har- ezot vivott a nemzetőrséggel úgy, hogy Bor- deauxból kellett a fővárosba katonákat szál­lítani. Páris, márcz. 4. A lapok egyetér­tésre és munkára liivják fel a népet. A Szajna balpartján levő erődök legkésőbb bárom nap alatt fognak a franczia hatóságoknak vissza- adatni. A távirati közlekedés a departemen- tokkal meg van szakítva. A poroszok el­vonulása után a kávéházak megnyíltak, az omnibus-közlekedós helyre állt. A császár és a koronaherczeg holnapután elhagyják Versaillest. Berlin, márcz. 5. Félhivatalos leve­lezésekből kitűnik, hogy Oroszország Po­roszországgal egyetértve vetette fel a pontus- kérdést, hogy Ausztria-Magyar- és Angol­országot akadályozza meg a francziák ja­vára netaláni interventiótól. Bécsi börze márcz 10-án. Brassói pénzáruk ш.10-áu. Pénznemek. Pénznemek. Arany .................... 5 . 84 y, Arany . ‘ . 5. 90 IVapoleond'or . . 9. 89 Aapoleond’or . . 9. 92 Ezüst.................... 1 22. 15 Magyar 20 franc . 9. 92 Magyar földtehenn. 80. — Ezüst huszas . 42 Erdélyi „ 75. 25 Tallér .... 2. 40 Bánáti „ 77. 25 Török lira . 11. 32 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Aíloll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom