Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-07-11 / 55. szám
Brassó, 1871. Első ovi folyam 55. szám. kedd július 11. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : KenyeresAdolf ügyvédi iródája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. A román-nemzeti politika. n. 99 * ■ A románok testvéresülése a m agyarokkal Brassóba n. A brassai románoknak ezen lépése több román és nem román lapok által különböző több vagy kevésbbé ésszerű módon volt említve. Ily körülmények közt szükséges ezen lépést elvi fontosságánál és következményeinél fogva bővebben felfejteni. A testvéresülés által megkezdett politikánknak czélja a Brassói programmban fejeztetett ki és ugyanaz, mely a Szerdahelyi politikáé és minden életrevaló románé : t. i. nemzetünk érdekeinek biztosítása és előmozdítása, a románok nemzeti eg yenlő jogosítás a. Ennélfogva ezen politikát elvileg épen azon joggal tekintendő nemzeti politikának, mint a Szerdahelyi. Úgy mi brassóiak, mint a szerdahelyi politika hódolói ugyanazon nemzeti czél kivívásáért küzdünk, csak különbözőfegyverekkel, különböző eszközökkel. Jó érzelmű emberek tehát nem Ítélhetnek egyebet, mint azt, váljon mennyiben vezetnek biztosan czélra a brassóiak által alkalmazott eszközök, vagy legalább biztosabban a szerdahelyi politikáéin él. Vegyünk csak egy étim о graph iái abroszt kézhez és meggyőződhetünk arról, hogy a román és a magyar elem két szigetet képez a szláv elem tengerén, melnek veszélyes és erős habjai mindkettőt elnyeléssel fenyegeti. Úgy a románoknak, mint a magyaroknak hiányzik egy erős homogen állam, melyre ki felé nézhetne veszély idejében. A románok és a magyarok érdekei tehát oly szoros összeköttetésben állanak, hogy ezen két nemzet léte is jövőre a jó egyetértés és a solidaritástól függ. Önként derül fel azon kérdés, váljon mi az oka a románok és a magyarok közt létező egyenetlenségnek. Mi más okot nem találunk, mint a két nemzet közti bizalmatlanságot. Ezen bizalmatlanság indította a magyarokat arra, hogy Erdély autonómiáját megszüntessék és a románoknak legigazságosabb követeléseit se teljesítsék. A bizalmatlanság tehát azon rósz, mely nemzeti érdekeink biztosítását és előmozdítását akadályoztassa és a hazát fenyegeti. Ily körülmények közt a brassói románok abban találták a legegészségesebb politikát, hogy a költsönös bizalmatlanság eltörlesztessek, mely ma a románok és magyarok közt uralkodik, és annak helyébe kölcsönös bizalom alapitta s- sék a két nemzet és a haza javára. — Imé azon eszköz, melyet a brassói románok alkalmaztak a nemzeti érdekek biz- tositására és előmozdítására, és ha sikerül ezen eszköz valósítása, kétségen kívül biztos a c z é 1 e lérés e , mert : Akkor, midőn a magyar-nemzet a román-nemzetben természetes szövetkezettjit fogja tekinteni, egy oka sem lesz arra, hogy a román-nemzet haladását gátolja ; ellenben, nagy érdeke lesz az, hogy a románok haladjanak és erősödjenek, hogy a szerint veszély idejére egy minél erősebb szövetkezettje legyen. Akkor, midőn a román nemzet látná, hogy érdekei e hazában eléggé tisztelve vannak, hogy elősegítve és megvédve vannak épen az által, a kit ellenségnek tekintett : nem fogna késni teljes szeretettel lenni a haza iránt, melyet egyeidő jógok — román nemzeti érdekeknek palládiuma — lelkesítenek. Valóban, oly szoros összefüggésben lévén a két nemzet érdekei, egy okot sem találhatunk a bizalmatlanságra. Mindkét nemzet aránylag igen kicsiny arra, hogy a meghasonlás esetében egy harmadik által el legyen nyelve . . . S r e V о i u. Magyar delegaczió. Elnök jelentvén, hogy a birodalmi tanács de- legácziójától a külügyi és pénzügyi költségvetést illetőleg egy izenet érkezett, Széli Kálmán indítványára az izenetek tárgyalására a héttagú bizottság megválasztása elrendeltetik s a választás a jövő ülés napirendjére tűzetik ki. Pulszky Ferencz a következő interpellácziót nyujta be : — Interpelláczió a közös hadügyminiszterhez. Minthogy a közös hadsereg posztószükségletének kiállítása iránt kiadott hirdetvényben 1869. évben a közös hadügyminiszter által kijelentetett, hogy a posztószükséglet kiállítása csak oly vállalkozóknak adatik ki, kik a monarchia mindkét államterületének iparosait részesitendők a vállalatban, és ezen hirdetmény alapján Skene vállalkozóval 1869-ben ezen posztószükséglet kiállítása iránt kötött szerződés 5. pontjában határozottan kimondatik, hogy a vállalkozó kötelezi magát saját Offermau Kern és a gácsi s lo- sonczi posztógyárakból megszerezni, Skene vállalkozó azonban eddig a magyar gyárakból szerződésének világos megsértésével, egy rőf posztót sem vett át. Kérdem a közös hadügyminiszter urat, annál inkább, mivel már a legközelebb múlt delegáczióbau egy hasonló interpelláczió következtében azt felelte, hogy a gácsi gyár kérelmét elintézendi, szándékozik-e Skene vállalkozót a szerződés 5-ik pontjának teljesítésére s a gácsi gyár által kiállítandó posztó- tórészlet átvételére kötelezni ? Benedek Sándor a hadügyminisztérium képviselője : Tisztelt Bujanovics Sándor országos bizottsági tag urnák a Ludoviceumi alapok és épület visszaa» A Spreng és környéke. Kevés utazó szokta Brassót meglátogatni, anélkül, hogy a merészen város felé dűlő Czenk begyét a fajta kínálkozó gyönyörű kilátás, s található ősvárrom megtekintése végett meg ne látogatná ; de az O-Brassó végéui sprenghegyét, a melyről hason- lólag meglepő szép a kilátás, s hol hasonlólag egy bizonytalan korban épült, s a czenkinél drámaibb véget ért régi vár alapja szemlélhető, s melynek aljában felbuzgó hatalmat forrás a természetnek egy még teljesen ki nem magyarázott ritka tüueménye, nem soknak jut-eszébe megtekinteni. Sőt magok a helyi lakosok is nem sokat Játszódnak általa érde- kelödni. E hely, mely egykor az őstelep központjára esve, azt vízzel és védelemmel látta el, s hihetőleg igen szokott és látogatott volt, most kopár és járatlan. Csak az újabb időben, miután a katonai czéllö- vöde annak közelébe rendeztetett hé, kezd a kirándulások gyakoribb tárgya lenni. A közelebbi napokban egy magyarhoni fiatal utazó honfi társam kedvéért, nehányad magammal ide egy kis sétát téve, talán nem lesz egészen érdektelen, fia az akkor látottakat s egyrészt elmondottakat ez alkalommal röviden felemlittern. Utunk О-Brassó vége felé egy mellék utszán legelőbb is a ezéllövöde mellé vezetett. Ki csak egy pár év előtt is e kopár, legelőnek használt helyett látta, lehetetlen, hogy meglepetve no érezze magát az emberi kéz alkotó mive látására s a változás melyet itt szemlél kellemes érzést ne támasszon keblében. — A vizmosta árkoktól, szaggatott, csaknem hasztalan álló darab kietlen föld, úgy van lövődévé idomítva, hogy egyszersmind kies és hasznos kertté is van változtatva. Valóban dicséretet és megnézést érdemel. Innen utunkat я nem épen kellemes ösvényén a sprengvize félé véve, néhány perez múlva tóhoz, s ezt a kősziklás oldalon kerülve a forrás első hatalmas fejéhez értünk. Találtatik ez az O-Brassó végéni régi templommal csak nem át elleniben a domb nyugoti oldala tövében. Már maga hatalmas vizbösége, a kősziklából élénken csaknem felszökellése s kellemes könnyű italu volta meglepik az embert. Régóta lehet emberek által használva, mert csak nem barlang vau a forrás fejénél a kősziklába vájva. Néhány lépésnyi távolban második hatalmas viz tömeg tör elő, s ezen kívül felszámitkatlan kisebb nagyobb források minden felülről. — Ha e gyönyörű és tömérdek böségii viznek itt a kősziklából elő törése már magában is megragadja a figyelmet, még sokkalta érdekesebbé válik ez, ha meggondoljuk, hogy e hatalmas, több ágakon felfakadó viz, időszaki forrás. Néha oly bőven foly, hogy malmot hajthatna, s másszor egyszerre elakad s évekig ki van száradva, a mikor ismét hirtelen vissza tér. Ily időszaki források többek találtatnak. Egy pár az erdélyhoni nyugoti havasokban is van. Idő tartalmuk kiilömbözö. Van olyan is, a mely minden fél órában elakad s fél óra múlva ismét tovább for- rik. Tordamegyében, Alsó-Baság határán a „Bögölyük ■* a forrás kezdetét sajátságos zúgással jelenti. A spreng nem köti magát megbatározott időközökhöz. Néha évekig buzog, másszor megint éveki°’ elakad. — A mi már az időszaki források okát illeti: ezt meg az emberi vizsgálódás előtt homály borilja. A hol az utannyomozás által a természet titkát elesni megpróbálták is : czélhoz nem tudtak jutni ; mert az időszaki források természetük szerint sziklák öléből fakadván fel, az utánásás legyözhetetlrn nehézségekkel volt összeköttetve. Úgy látszik azonban, hogy annak a szivárvány elméletéből magyarázása nagy valószinüseggel bir, értve ezen természetesen nem az égen látható napsugár törődést, hanem azon eszközt те1у1уе1 a bordóból a bort kiszokták szívatni. Erre nézve azonban két dolgot kell előre is tudnunk : a források eredetét közönségesen és a lég nyomását. A források eredetére nézve az emberek egy- része azon hiedelemben van, hogy a föld gyomrában valami kiapadhatatlan viz tengerek vannak, melyek titkos földalatti utakon tán a nagy világ tengerekkel vannak összeköttetésben, s a források ezekből fakadnak fel : ezen vélemény azonban nem helyes. A föld belső kebelében viz nem terem, hanem van kimondhatatlan hévségü tüztenger. Ugyszolva az egész föld nem egyébb egy tömérdek izzón folyó anyagnál, melynek felülete tojás héjjakint alig van bárom — négy mértföldnyire meg keményedve ; azon belöl a naSy hévség miatt folyó állapotban van, mint a ineg- olvadott érez. — Onnan tellát viz nem, hanem igen is fakadt tüzforrás fel, a tüzokádó begyekben. A mi vizforrás a földből felfakad, az nem egyéb a lehullott és föld kebelébe bé szívódott eső csepek ismét
