Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-05-16 / 39. szám

155 — Versailles, május 11. A szövet­ségesek állásainak lövetése tovább foly és iszonyú hatással bír. A Vanves erődöt még a szövetségesek tartják megszállva, csapa­taink egy hadosztálya ma éjjel elfoglalta a Bourges la Rein előtti torlaszokat, mely alkalommal a fölkelők közül mintegy 100 ember megöletett és megsebesittetett és 43 elfogatott. V e г s a i 11 e s, május 10. A „Jour­nal Officiel* jelenti, hogy az uj jólétbizott­ság Ranoier, Antoine, Arnauld, Gambon, Eudos és Delesclucze tagokból alakult. Ugyané lap közzé teszi a commune hét­fői és keddi üléseit, mely jelentés nagy dif- ferencziákra enged következtetni a commune és a központi komité közt. A hétfői ülésen számos szónok meg­rója a jóletbizottságot és Rosselt, mivel a hadigazgatást a központi körmiének en­gedték át. A keddi ülésen Delescluze jelenti az Issy-erőd bevételét és hogy Rossel beadta lemondását. Delescluze fölhívja társait, mi­szerint hagyjanak föl gyűlölködésükkel, hogy Párist megmentsék. A „Vengeur“ szerint tegnap egy me­rész Rossel által aláirt hirdetvény ftiggesz- tetett ki a jólétbizottmány tudta nélkül Pá- ris több helyein. A „Mot d’Ordre“ Rossel egy levelét teszi közzé, melyből kitűnik, hogy a szakadás és föloszlás a szövetsége­sek keblében föltartóztatliatlan. О vissza­vonulni kész és Mazásban egy czellát kér maga számára. Ezen levél után Rochefort egy czikke jelenik meg, mely Rosselnek diktátorrá való kineveztetését követeli. Konstánczinápoly, május 11. Mustafa-Bey, a hadügyminiszter szárnyse­géde Suezből e hó 10-éről sürgönyzi. hogy „Reyda“ rohammal bevétetett, Melmied Ibrahim holtan került kezünkbe. Az asszyr kérdés teljesen meg van oldva. T ALDULIANU JÁNOS, legfelsőbb törvényszéki biró, — a mint múlt számunkban jelentők — meg­halt. Nem mulaszthatjuk el, hogy t. olvasóinknak korán elköltözött derék hazánkfiáról néhány életrajzi adattokai ne szolgáljunk, a mennyiben értesülhet­tünk. — Az elhunyt 1821-ben született Törcszáron. Atyja gör. keleti román pap volt, ki nagyon fiatalon halt el fiát alig 5 éves korában hagyván idegen ke­zekre. A kis árva akkori ügyvéd N. Baiulu gon­dozása alatt nevekedett föl. Tanulmányait Aldulianu János hazai intézetekben végezte, — és 1847-ben „stallum agendi“-vel ellátva Brassóba jött mint ügy­ved, hol meg is házasodott. 1848-ban törvényszéki ülnökké választatott meg Fogarasvidéken, hol aztán 1849-ben államhivatalba jutott. 1856-tól 1860-ig a brassói úrbéri törvényszéknél volt, és 1860-ban ki- пел eztetett tanácsosnak a volt szebeni cs. k. főtör- vényszekhez. Innen 1861-ben az erdélyi autonómia restauratiója alkalmával a volt erdélyi főkormány­székhez neveztetett ki mint tanácsos. Mint főkor- mányszéki tanácsos 1864-ben alelnök lett a Maros- Vasárhelyi királyi táblánál. 1867-ben igazságügyi- miniszter tanácsossá j utóbb legfelsőbb törvényszéki ülnökké neveztetett ki, mely minőségében haláláig működött. így emelkedett ezen férfi pályája minden fo­kozatán át magas helyzetére, saját érdemei által. Igazságszeretete és erős jelleme példabeszédé volt válva. . ^yugadjanak békében a derék férfi porai; ad­jon isten újabb jeleseket az elköltözött helyébe ha­zunknak ! Mágyar színház Brassóban. Szombaton május 13-án Ifj. Bács és neje jutal­makul adatott: „A haramiák“, jeles drama 5 fel­vonásban Schillertől, fordította Schedel. Ma is iga­zan elmondhatni, hogy a közönség méltánylani tudja к ed venczei t , a jól választott darab sok más nemze­tiségeket is vonza ide, úgy annyira hogy a ház zsúfoltig tele volt. A jutalmazottak, mintha a szereplőket is fel­villanyozták volna (Idősb Bács) Móor Maximiliáu határgrófot valódi művészileg szokott jó öreges mo­dorban szerepéhez találóan adá, megmutatá, hogy a művészet terén megőszült fáradhatatlan kitartó jó szakértő aggkora daczára is dicsőén ki állja a sarat. — (Ifj. Bács) ki Móor Ferenczet játszá még nem tanúsított elemében volt, mert minden mozgásából, s szavából kitűnt, kogy kedvencz szerepét viszi. Iga­zán a mai az eddigieket mind felül múlja ; ő meg­mutatta a nagy közönségnek hogy művész, s tudja a közönség elismerését méltánylani ; már az első felvonásban jól maszkírozva jelene meg, intricus sze­repét kitünően vitte a 4-ik felvonásban szerepe te töpontján látszott lenni, a midőn a lélekismeret fur- dalását gazeljárásaiért s a hamariák őt az asztalról ugrásában hirtelen egészen magát hátra vetve elfo- gák ecsetlé, szóval ez estén e babérkoszorút megér demelte. (Osváth) Móor Károlyt a haramiák kapitánját dicsérőleg adá. Jobban szerepet nem választhatott volna. Hangja erőssége most helyén volt, magatar­tása, szóval minden mozdulatja mutatá, hogy ha az akarat nem hiányzik, ő jó színész is tud lenni. Csak igy előre tehát, mert igy ő is kedvenczeink közé leend sorolható. (Bácsnét) mint jutalmazottat koszorú és taps fogadá, midőn mint Amalia megjelenék. Dicsérő elismeréssel lehetünk mint mindig a közönség ked- vencznője iránt. Amáliát a legsikerültebben jellegzé ; s mintegy osztályozni óhajtva férje babér koszo­rúján. — (Török) Spiegelberg (G-yergyói) Schveiczert jól sikerültén adák. (Dalnoki) Herman, nemes ifjút jól fogta fel szerepét mint mindig, csak hangja hiányzik s rekedsége nem múlik, jó volna ha orvoslására fi­gyelmet forditna. Minden srereplő, mint elébb mondám, fel volt villanyozva s csak is dicséretet s elismerést érde­melt. A jelemezés szép és találó vala. Gondolhatni, hogy jelen csak is általán di­csérő rövid itészetem végszaváig igaz, mert mint feltűnően vettük észre, eddig se szép szó, se fenye­getés s „nemerézés“ vissza nem tarthatá városi ze­nészeinket; s ma úgy helyűkhez valának bilincselve, hogy még egyszer oly nagy poszomántos s a tán rendesen elcsalogató sereskancsó sem tudta volna el­vonni onnan, a miért vegyék köszönetiinket. 11 óra után távozánk élvezet teljes megelégedéssel. Hogy egy ily gyönyör teljes estélyt nyujta az ifjú Bács pár a közönségnek jól választott s előadott drámá- jok által, vegyék általam sokak köszönetét megéljen- zését. — Éljenek ! Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget a ma, azaz kedden adandó igen érdekes darabra: „meg bű­völt herczeg“, irta Plötz, fordította Somolky. Vegyes. (A huszáro k.) Itt vannak a huszárok, áldja meg őket az isten! Jól esik a szegény magyarnak látni az ő huszárjait, a kiket előliünk mint ha du- gogattak volna, hogy ne lássuk. No a mi. múlt az elmúlt. Jó, hogy végtére közöttünk vannak. Mennyi szép és dicső emlék van a huszár névvel összekötve. A huszár a nemzet poezisa, a gyerek azt mondja : édes anyám huszár leszek ! Az aggastyán beszéli bámuló unokájának: hej mikor én huszár voltam! Az öreg regéli a páratlan huszárok tetteit, az egész család szeme örömtüzben ég. A huszárok a mién- kek, mondja a legkissebb is. Az ám, az istenadták, hagy a helyben az öreg. Láttuk a huszárokat sok évek után, olyanak mint ezelőtt századokkal. Hiába, a huszár huszárnak marad ! Most már rajtunk a sor, hogy megemberel­jük rég óhajtott kedves vendégeinket. Derék miveit emberek a tisztek! Egyről egyre talpig huszár. Adja az ég, hogy derék huszárjaink végtelenidőkig közöttünk maradjanak, főkép pedig, hogy olyan jól találják magukat, hogy maradni kí­vánjanak. (Csodálatos dolog). ALDULIAN, miu­tán ügyvédi diplomával ellátva Brassóba jött, egyéb hiányában kérte, hogy neveztessék ki Törcsvárra községi jegyzőnek. De az akkori törcsvári inspector F., egy brassói tanácsos, úgy nyilatkozott, hogy nem képes jegyzöségre. Es ime csoda történt ! Pár év alatt annyira változott a jegyzőnek nem képes agya, hogy még a brassói tanácsosok is elkellett hogy es- merjék, hogy a bizon általok nem is képzelt képes­séggel bir, kitűnő becsületes és hajthatlan igazság- szerető férfin, sőt még nagyobb csoda is történt. Aldulian életének utolsó éveiben a legfelsőbb tör­vényszék egyik legkitűnőbb birájává vált. Mondja valaki, hogy nem élünk a „csodák“ korszakában. (N y á r y P á 1) követi helyébe; Beöthy lépett fel és vele szemben Széchényi Ödön mint követ je­lölt a Pestmegye Ráczkeve kerületben. (A Pesti első lófuttatás) f. h. 10-én d. u. négy órakor ment végbe. A dijak a követke­zők voltak : Hack-Stakes 548 arany ; nemzeti dij 500 frt. ; Esüterházy-dij, ezer aranyos államdij s 500 frtos gátverseny. (U j könyvek.) A „Philosophia Chresto- matheiája“ czimii érdekes s komoly irányú könyv­ből jelent meg az első kötet. A „szemelvényeket az ó, közép és újkor jelentősb philosoplijainak müveiből forditotta, szerkesztette s magyarázó szöveggel ki­sérte: Mátrai Ernő.“ Ez első füzet a sokratest mege­lőző görög philosofiát tárgyalja. A mü Aignernél 1 forintjával kapható. (A posta-hivatalnokok) lakbér-ügye, mint értesülünk, örvendetes megoldást nyert. A mi­nisztérium ugyanis, a legfelsőbb szentesítést nyert törvény alapján, már ki is utalványozta e nagyon is méltányos jutalmat. (Nagy regattát) akarnak rendezni jun. hóban a Pesti hajós-egyletek, s e végett a tanács­kozások már is nagyban folynak. Fijßyelmesztetes. Az újonnan szerkesztett és megerősített Bras­sói r. kath. egyházközségi képviseletre vonatkozó szabályok nyomán az egyházközségi uj képviselet tagjainak lajstroma összeálittatott, miről az egyház- községi tagok azon megjegyzéssel értesittetnek, mi­szerint a netaláni felszólamlások a plébániai hiva­talnál, a hol a lajstrom folyó hó 9-kétöl 22-kéig megtekinthető, béjelentlietők. Brassó, 1871, május 7-én. A rk. egyházközségi képviselet. (A m. k. tudomány-egyetem) orvosi kara alapításának százados évfordulóját 1871. évi máj. 13-án d. e. 10 órakor templomában isteni tisz­telettel és nagyobb dísztermében az orvosi kar ez id. dékánja dr. Rupp Nép. János által tartott be­széddel ülte meg. (Erdély) czimmel a Tolnai szerkesztése alatt megakadt szépirodalmi lap júniustól kezdve to­vább folytatja pályafutását M.-Vásárhelyt, Balás An­tal szerkesztése mellett. Előfizetései dija junius-sep- temberre 2 frt., jun. deczemberre 3 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek Imreh Sándor hiadóhoz czimezen- dők. A tiszta jövedelem a M.-Vásárhelyt építendő színházra van fölajánlva. (Reményi Ede) legközelebb hangversenyt fog adni Ipolyságon a nemzeti színház korán elhunyt jeles tagja, Mányik Ernesztina síremlékére, melyet a vámos mikolai sirkertben fognak felállítani. Sipos Antal is részt vesz a hangversenyben. A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 15-án ll óra. Érkezett 15-án 11 óra 35 perez. Horváth Boldizsár minister béadta lemondását. Párig előtt döntő csatára készülnek. Konstantinápolyban a Khedive válaszát kielégítőnek találták és elfogadták Közgazdászati rovat. Brassói piacz május 12-cn 1871. 64 kupás köböl. Tiszta búza ft. 6.80 —7.40. — Rozs ft. 5.40—5.60. — Árpa ft. 4.40—4.50. — Zab ft. 3.10. — Török búza erdélyi ft. 5.20. — Oláhországi ft. 5.50. — Paszuj ft. ;4.40. — Lencse ft. 6.40 kr. — Borsó ft. 8. — Fekete borsó ft. 4.40. Kendermag ft. 4 —Lenmag frt. 10 — 11.20. — Kö­les ft. 4.50. — Pityóka ft. 2.40. — Dio ft. 6.40. — Egy mázsa szalona ft. 30 — 31. — Füstös szabna ft. 35—36. — Sonka ft. 40 — 44. — Szalámi ft. 54—56. — Skumpia frt 5.40 — 6.20. — Egy ve­der túra fr. 2.60. — Sajt frt. 2.40. — Orda frt. 2.40. — Egy kupa zsir 84—90 kr. — Tehénvaj frt. 1.60. — Juhvaj frt. 1.20. — Lenmagolaj 96 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom