Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-05-16 / 39. szám
Brassó, 187!. Első évi folyam 311. szám. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre . ... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi iródája, Nagypiaezon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 1 kr. (1 — 10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdif minden iglatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkésztöségben és Römer és К.miner nyomdájában. Programm. A melynek alapján a brassói rómánok, magyarok és németek (nem szászok) az 1871-ike év Április hava 22-én testvére- síiltek. — I. A brassói románok, magyarok és németek kötelezik magukat együttesen jövőre minden helyi ügyeket a nemzeti egyenjogúság alapján megoldani. II. A mi hazánk és a közös haza nemzetei közös érdekeit illeti, a testvéresii- lésnél a vétetett kiindulási pontul, hogy mindenik kölcsönösön oda törekedjék, hogy a haza nemzetiségei között fennálló egyenetlenségek egyenlittessenek ki, mivel együttesen azon meggyőződés által vezettettünk, hogy hazánk jövője csak akkor leend biztos és boldog, ha a terhek és jogok azok lakói között nemzetiségi klilömbség nélkül egyenlően osztatnak fel. III. Ezen program kivitele érdekében a fennevezett testvérestilt nemzetiségek min- denike egy bizottmányt alkotott, és ezen programúinak azok által történt elfogadtatása után, a választott elnökök és jegyzők által aláíratott. Elnökök : Leményi m. p. Kenyeres Adolf m. p. Ferentheil Vilmos m. p. Jegyzők : Puscariu József m. p. V i z y F e r e n c z m. p. Simiginovits Adolf m. p. Magyar képviselőház. F. hó 10-én napirenden volt a közp. bizottság jelentéstétele az első foly. törvényszékek és járásbíróságok székhelyeit és számát meghatározó tv.-javaslat tárgyában. Hodossy közp. bizottsági előadó mutatá be a 25-ös bizottság álltai beterjesztett törvényjavaslatot. A jelentés következőleg szól : „A közp. bizottság a 25-ös bizottság által bemutatott tv.-javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, tartalmát azonban lényegesen megváltoztatta. Ugyanis, a bíróságok számának és székhelyeinek megállapításánál, mérvadó adatok hiányában, a 25-ös bizottság sem készített el a tárgyban egy, az igazságszolgáltatás elveire fektetett és ilyenekkel indokolt tervezetet, hanem, ideiglenes kisérletképen, bizonyos általa kijelölt székhelyeken 115 tv.-széket és 407 járásbíróságot indítványoz a törvényhozás által megállapittatni. Eltekintve azonban attól, miszerint a kormány nyilatkozata szerint a bíróságoknak a 25-ös bizottság által indítványozott száma a kincstár tulterkel- tetését idézné elő, mely tultcrheltetés, miután az indítványozott bíróságok száma nem bizonyított sziik- seg, indokolható nem volna : a közp. bizottság nem j véli ajánlhatni, hogy egy kellő adatokra nem alapítható pioblematikus kísérlet tv. - liozási ténynyé emeltessék. Ezen szempontból kiindulva a közp. bizottság megfelelőbbnek tartja, bogy a tisztelt képviselöház a ! bíróságok székhelyeinek provizórius megállapításába maga ne bocsátkozzék, hanem utasítsa erre a kormány nyilatkozata szerint a kincstár tulterheltctése nélköl megállapítható számkorlátok között a mini- steriumot azon meghagyással, miszerint a megállapítandó székhelyeket beczikkelyezés végett haladéktalanul jelentse be és hogy — miként ezt a 25-ös bizottság is indítványozta — az első folyamadásu királyi bíróságok tettleges működésének megkezdésétől számitandó 2 év lefolytéval minden egyes tör vényszék és járásciróság ügyforgalmáról pontos statisztikai adatokat terjeszszen a törvényhozás elé, hogy azok alapján akkor miud a bíróságok számát, mind azok kerületeit és beosztását, mind pedig a bírói létszámot a törvényhozás véglegesen megállapíthassa. Ezen irányban módosítva mutatja be a közp. bizottság •/. alatt a 25-ös bizottság által beterjesztett tv.-javaslatnak uj szövegezését. Megfelelőbbnek találta a közp. bizottság ezen intézkedést a minisztériumnak adandó azon fölhatalmazásnál is, melyet Simonyi Ernő képviselő ur több társával együtt az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló tv.-javaslat 15, §-ára vonatkozó mó- dositványként indítványozott, s mely nem csak azért el nem fogadható, mivel azon tényleges körülmény, hogy valamely székhelyen eddig volt tv.-szék, még nem döntő4 bizonyíték arra nézve, miszerint ezen székhelyen tv.-szék föntartását az igazságszolgáltatás igényei szükségessé teszik, hanem főleg azért sem, mivel a bíróságoknak akár csak részben az egyes községek költségén való fentartása nem egyeztethető meg azon, a törvényben megállapított elvvel, mely szerint az igazságszolgáltatás nem egyes törvényhatóságoknak, és nem egyes községeknek, hanem az államnak ügye. Ez utóbbi oknál fogva mellőzendőnek tartja a közp. bizottság azou módositoányt is, melyet Hajdú Ignácz képv. ur az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló törvény 19. és 2Ö. §§-sai közzé ik-; tatandó uj §. alakjában indítványozott s mely az igazságügyminisztert felhatalmaztatok indítványozza, hogy egyes községeket oly joggal ruházzon fel, melyet a törvény az államhatalomnak tartott fen.“ Miután ezen törvéhyjavaslat mind a kilencz osztályban elfogadtatott, nincs kétség, hogy elfogadja a ház is. Pest, május 7. 1871. r. A bíróságok szervezése lévén jelenleg azon tárgy, mely mindenkit leginkább érdekel, sietek önt tudósitni, hogy a Deák-párt erre nézve ma ismét conferentiát tartott, s a 25-ös bizottság munkálatát végkép mellőzvén, a minisztériumnak 102 kir. törvényszék és, 360 járásbíróság felállítására adandó átalános meghatalmazásban állapodott meg. A bírák fizetéseinek ajánlatba hozott osztályozását ellenben elvetette, s a 25-ös bizottság munkálatában megállított fizetések fogadtattak el. Holnap ezen megállapodás módositvány alakjában formulázva az osztályülésben a 25-ös bizottsághoz be fog adatni. A fogarasi fiscalis uradalom és a „szász nemz. vagyon.“ (KNG.) Midőn az erdélyi részekben is felál - littatott a határőrség, néhány szász-falu az oláh-ha- tárőrezred kerületébe vétetett be, ez okon, s több szász nagyoknak azon időben az udvarnál bírt kitűnő befolyásánál fogva — „Mária Therézia“ királyné, az előbb gróf Bethlenek által bírt fogarasi uradalmat, melyhez 31 falu tartozott, 99 évre a szász nemzet közönségének inscribálta 80.000 ezüst forint erejéig. A szép uradalmat 1765 junius 1-én vette birtokába a szász nemzet s vette is a hasznot belőle több évig. Azonban „II. József“ rendeleté folytán I 1783. május 1-én haszonbérbe adatott a natió által, 1787-ben pedig az uradalmat kivették a szász natió kezéből, s csak is az 1790. márcz. 26-iki udvari rendelet értelmében kapta azt vissza. Eszerint, nem számítva az 1787. April 26-tól 1790. márcz. 26-ig lefolyt 3 évet ; a szász nemzet közönsége bírta és használta a fogarasi uradalmat 1765. julius 1-töl 1787. April 26-ig, 21 évig és 10 hónapig, — 1790. ! márcz. 26-tól 1871. márcz. 26-ig 81 évig, vagy is összesen 102 évig és 10 hónapig’. Ezekből a számokból kitűnik, hogy az inseriptio 99 éve i-ég lejárt, s igy nem mond újságot a „Sieb. Blatt.“, midőn a fogarasi uradalomnak az állam által eszköz- lendö kiváltását még ez évben megtörténendönek jelzi, a minthogy e végre az előleges lépések már 1865-ben megkezdettek, s voltaképen egyrészt csak az alkotmányos átalakulás nehézségeinek tulajdonítható az, hogy ez uradalom még mindig nem került vissza az állam kezére. Nem akarjuk azt vizsgálni, elemezni, hány millió hasznot húzott az említett uradalomból a szász natió és mire fordították azt bureaucratái vagy más nagy emberei ; hanem a bárom évi tulbirtoklás végén még sem találjuk indokoltnak az ifjuszász lap azon lamentatióját, hogy a nemzeti pénztár jövedelme apad, mert az állam által fizetendő kárpótlási, zálogösszeg kevesebb kamatjövedéket adand, mint az eddigg kapott haszonbér ; ez, úgymond „nem örvendetes“ hir, mert a nemzeti pénztárnak a legközelebbi években „újabb“ kiadásai lesznek, melyeket egyetemi határozatok rendszeresítettek. Ilyenekül említi fel a „Sieb. Blatt.“ a felállítandó felsőbb föld- mivelési tanoda, a brassai és beszterczei gazdasági iskolák és az ipartanodák számára kitűzött évi do- tatiókat, a mely kiadásokat szerinte még akkor is meg kellene tenni, ha mindjárt a tökének egy része is lenne e czélra igénybe veendő. Hogy a szász atyafiak a fogarasi uradalom kiváltásával nem nyernek, nem nyerhetnek „kétszeresen“, az nagyon helyes ; de vájjon ép igy helyeselhető lesz-e azon mód, a mint a nemzeti vagyon jövedelmeit újabban felhasználni készülnek ? A „Sieb. Blatt.“ azon kijelentése, hogy „a nemzet vagyonának czélja a Királyföld népességének cultur-érdekeit előmozdítani,“ ugyan meguyug- í tató ; hanem sok függ mindig a szép terv kivitelétől. — Például, senki sem tagadhatja, hogy a királyföldön is szükséges a gazdászat és ipar terén reformokat léptetni életbe, bogy igy a föld is okszerű- ebben miiveltessék s a hazai termények értéke is nevekedjék ; az is elvitázbatlan igazság, hogy e reformok csak a tudományos rendszerek és tapasztalatok tanulmányozása és alkalmazása által eszközölhe- tök, mi végre az illető szaktanodák felállítása a legelső szükséges lépés, ezekre meg pénz kell és ismét pénz. Hanem e műveletnél meg kell ám emlékezni arról, mint a „Sieb. Blatt.“ is oly bölcsen mondja, hogy az „a pénz a nép vagyona ;“ úgy kell tehát azt felhasználni, hogy a nép javára for- dittassék. Nézetünk szerint a Királyföldön csak úgy fogják ez üdvös elvet követni, — majd ha az egyetem megállapodásait helybenhagyta lesz a felelős kormány — ha ama gazdászati és ipartanodák valóban a nép számára állíttatnak, azaz : ha a Királyföldön lakó román és magyar ifjak nemcsak híréből ismerendik e szakintézeteket, hanem javadalmaikban is részesülnek. Csak igy lehet és lesz emelve a Királyföld népességének cultur-érdeke, a mire t. i. az úgynevezett „nemzeti vagyon“ mulkatlanul fordítandó. Különben átkos viszályok kutforrásává válhatna az, miből anyagi és szellemi javukra „valamennyien“ bőven meríthetnek, daczára annak, hogy a fogarasi uradalom kiváltatik. Mindenekelőtt ne kezdjenek szász atyánkfiái olyan reformhoz, mely a szászvárosi és brassói magyar és román iskoláktól akarná megvonni a segélypénzt, az ilyen retrograd reform sok keserűséget teremhetne. Óvakodjanak tőle. Szabad tér, szabad verseny, ez legyen jelszavuk, az erősnek nincs tőle mit tartania. Kok Közi. V i (I é k. Scpsi-Szeilt-György, 1871, május 8-án. A „Nemere idei egyik számában Szemerjáról egy csikkecske jelent meg, melyben — mennyire nehézkes irályából megértenem sikerült, — iró a Scpsi-Szt.-Gyürgyün állítandó honvédemlékre begyült pénzek mikénti kezelése felett aggódik s mintegy felsóhajt : valyon ezen hazafias eszme is a Gábor Áron tervezett emlékével egy sorsra jut-e ! ?
