Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-25 / 33. szám
— 131 — erőnkből igyekszünk közős kazánknak ós fiainak egy keclvezőbbb sorsat elökészitni. íme urak ! ezért vagyunk itten ös szegyülve Brassó és vidéke minden ajkú polgárai közül : románok, magyarok, németek, örmények, izraeliták. Összegyűltünk, hogy egyik másiknak test- vériségi kezet nyújtsunk. Magyarok! ti testvérikezet nyújtottatok nekünk. Múltúnk és jelennünk szomorúbb, mint bogy gondol hatunk volna is egy ily úrvendetes tettre. Irigyeljük azért e szép kezdeményezéseteket. Meglévőn azonban győződve, hogy ezeu testvéri kéznyujtás a magyar nemzet őszinte és tisztz érzelmének kifejezése és hogy az nemcsak a mi helyi érdekeink elosegitesere czeloz, hanem valóban sok viharok áltál látogatott hazánk boldogulását is irányozza egyfelől ; más felöl ős , jelenünk szerint szokásunkban lévén, hogy minden ajkú polgártársainkat tiszteljük és hazánk fbleme lésiért az utolsó csepp vérünket is föláldozzuk : az általatok nyújtott testvéri kezet a legnagyobb örömmel, szeretettel és testvéri őszinteséggel fogadjuk. Mi Brassó és vidéke románai ezen egyesülést szentnek fogujk tekinteni és igyekezni fogunk a legnagyobb tiszteletben tartani. Ha ezen szent kapcsot őszinte tiszteletben fogják tartani magyar testvéreink is, akkor biztosan remélhetni, hogy a mi helyi egyesülésünk követve lesz a haza más részeiben is, — és uraim! egyesülvén az egész román és magyar nemzet, összetett erővel működhetünk e két nemzet és a hazáért, mely egyenlő jogokat kell hogy adjon mindnyájunknak, mert mind - nyáju к hu fiai vagyünk a természet és igazság törvényeinél fogva. Egyesülésünk boldogító jövőjéért emelem poharamat. a haza felvirágzásáért fiai egyesülése által, — éljen a megyar nemzet, mely testvéri kezet nyújtott ! Éljen ! Erre volt honvédőrnagy Schmidt Albert felelt és fájdalmait fejezte ki, hogy a balsors úgy akarta, hogy a szászok nem vehettek részt ezen nagy horderejű ünnepélyben. Az országos kormányra Száva Gero mondott pohárköszöntést, jeles beszédében felemlítvén a nehézségeket a melyekkel a kormánynak küzdenie kellett, és a nagyszerű eredményeket, melyeket hazafias működésük alatt már is kivivtak. Pedure János rövid de erőteljes szavakkal éltette a közös liadserget és a honvédséget, mint azon tényezőket, a melyek haza szabadságára és boldogságára rendkívüli befolyással vannak. Fuchs őrnagy a katonaság és a polgárság közötti jó egyetértésre emelt poharat, éltetvén az ünnepély rendezőit. Ügyvéd Strevoiu tanfelügyelő Réti)ire mint a románok és magyarok közötti kitűnő egyetértés fő előidézőjére. Horváth László a háromszéki tisztség küldöttségének egyik tagja a románokra, jeles szavakkal ecsetelve a románok és magyarok közötti régebb időkben is fennállott jó egyetértést. Felsthal kitűnő szépen szólott éltetve az összes osztrák magyar birodalmat. Diamandi a nemzetiségek közötti egyes- ségre mint a haza biztositójára. Oprisiu főtávirász magyarul az egyes- ség létre hozásábani főtényezőre a Nemerén. Szentiványi román nyelven román testvéreinkre. Román gymnasialis tanár a székely földi és felső fejérmegyei küldöttségekre. Alispán Maurer Victor a sajtóért emelt poharat. Még tarttatak számtalan pohár köszöntések, de mindazokat nem sorelhatván fel csak a következendőket ki várijuk megemlíteni. Geréb János háromszéki tisztségi kül- döttségi tag a román fiatalságra. Legard tanár a honvédségre. Diamandi Manóié a franczia nemzetre. rl estverek! Mai testvéresülési ünnepélyünk jelen századunk három nagy alap elvére van építve. Éjjen most jut eszembe, hogy ezen alapelve- ket a nemes franczia nemzetnek köszönhetjük, a mely ezeket szülte és azok érvényesítéséért patakokkal ontotta vérét. Ezen nagy nemzet egyik kezében magosra tartá ezen kivivőit alapelveket másikban a kardot, azoknak utat törendő. Kormánya esztelensége következtében ezen nagy nemzetnek ki hullott kezéből a kard. Azt hiszik némely kurta látók kiknek szemeit az ágyuk és leégetett helységek füstje elhomályo- sitá, hogy a nemes nemzet másik, az alapelveket tartó keze is lesujtatott. De csalódnak. jjlpen a leégett helységek hamvaiból támad föl a phönix, és elérhetlen magosra tartja azokat, mert nem létezik erő a mely azokat képes volna legyőzni ; a kor szelleme halad; annak senki sem állhatja útját, és ki elég esztelen azt tennie eltiportatik általa. Ebből kiindulva meg vagyok győződve, hogy a uemes franczia nemzet él ! élni íog ; az egész emberiség haladása és boldogitása érdekeben. Éljen a dicső franczia nemzet! Oprisiu a székely fiatalságra. Longer a szász nemzetre. Az ünnepély reggelig tartott; az összegyűlt nép a szálloda előtt csak késő éjszaka távozott. Hogy az izgatottság és végtelen nagyszámmal tolongó nép daczára a legcsekélyebb összeütközés sem fordult elő, azt hisszük, arra mutat, hogy úgy a románok mint a magyarok elég érettséggel bírnak, higgadtsággal és megfontolva járni el ügyeikben ; a mások tréfaságait pedig csak mosolygással nézik, és még csak boszantónak sem tartják. Vacsora alatt a szálloda előtt tűzijáték volt, melyet több ezernyi tömeg nézett. Künn is folytak lelkes egyesülési beszédek a legszebb rendben. Az egész ünnepély felett ritkán tapasztalható emelkedett hangulat uralkodott, melynek központját a haza és birodalom iránti lelkesedés képezte. Magyar képviselőház. A képviselőház apr. 20-ki ülésében az Eszter- házykóptár megvételerői szóló szentesitett törvény ki- hirdettetett, s a ház költségvetése e f. hóra elfogadtatott, mire a napirend főtárgya: az eperjestarnowi vasútról szóló törvényjavaslat kefült tárgyalásra. A bizottságnak panasza, hogy az építési tervek és költségvetések ismerete nélkül az osztályok a vasúti előterjesztéseket alaposan nem tárgyalhatják, a kormány részéről azon ígéretet vonta maga után, hogy a kívánt tervek ezentúl a ház összes tagjai számára betekintésül ki fognak tétetni. A törvényjavaslat ellen elvi kifogást Simonyi Ernő tett, ki átalában azt kívánta, hogy a minisztérium ezentúl maga dolgoztassa ki az építési terveket, s azok alapján bocsátkozzék alkudozásba a vállalkozókkal, a jelen esetre pedig azt indítványozta, hogy az eperjes-tarnowi vonalról a ház akkor határozzon, midőn a Galiczia felé tervezett másik vasút, a munkács-stry i vonalra nézve is törvényjavaslat lesz a napirenden. Simonyi ur ugyanis nem tartja végleg eldöntött kérdésnek, hogy mind a két vonal létesittessék. E fölfogás, mint számos szónok kimutatta, a ház világos határozatával ellenkezvén, mely mind a két vonal kiépítését mondotta ki, a nagy többség Simonyi indítványának elvetésével a törvényjavaslatot elfogadta, mire a ház a részletes tárgyaláshoz fogott, s azt jelentékenyebb vita nélkül be is fejezte. A „Kronstädter Zeitun^'-nak. A „Kronstädter Zeitung“ mult pénteki számá ban már megkezdődött a szemforgató politika. Az magyaráztatik ugyanis, hogy voltaképén az általok tartott béke-ünnep és az általunk tartott testvériség! innep ugyan egy, mert béke és testvériség hason jelentésüek. Készünkről ezen gyanúsítást határozottan visszautasig uk, a következő okokból: 1) Ha önök is azt akarták volna ünnepelni, a mit mi: az ország különböző ajkú népeinek egyesülését a hazaszeretetben, — akkor hozzánk jöttek volna, — a mint hozzánk jöttek városunk és vidékünk minden más ajkú polgárai — a specialis szászt kivéve —; oda jöttek a szomszéd törvényhatóságok küldöttségei, oda a közös és honvédhadsereg tisztikarai. 2) Az önök ünnepélyének neve sem az volt, a mit a Kronstädter elhitetni igyekszik, mert a nyilvánosan kiadott prograinmban határozottan ez áll: német győzelmi és békeünnep (deutsche Siegesund Eriedensfeier). 3) A prograrnm szerint önök Németországra, a német hadseregre és vezéreire köszöntöttek; mi ellenben éltettük minden itteni nyelven a magunk hazát és a magunk hadseregét. 4) Ugyancsak a programra szerint önök énekeltek mindazon dalokat, melyekkel a német nép harczra tüzelte magát a lefolyt háborúban; a mi ékes bizonysága annak, hogy önök békeünnepélyt tartottak. Nálunk ellenben játszották többször saját uralkodónk hymnusát és a különböző nemzetiségek dallamait. 5) Az önök ünnepélyét csendőrök és városi drabantok őrizték; sőt a programúi végén olvasható megjegyzés 3-ik pontja szerint különös ellenőrzésről gondoskodtak, nehogy nem várt vendégük érkezzék. Nálunk ellenben nyitva volt a terem; nem vizsgáltuk senki kártyáit, kauern a csekély belépti dij lefizetésével részt vehetett akárki. Nálunk a 2000-nyi rendes részt vevő és a 10,000nél több nagy közönség rendben tartására nem kellett semmi fegyveres oltalom; elég volt a polgárok műveltsége és lelkesedése. így állván a dolgok, újból visszautasítunk minden gyanúsítást, mintha hasonló tendentiája lett volna a mi innepélyiinknek az önökével К ii I f о I (I. Fraiieziaországi események. A katonai események fölöttébb lassan fejlődnek a franczia főváros falai alatt ; mert ha a ver- saillesi csapatoknak, sok előöri csatározás, s kevés komoly erőfeszítés után, sikerül is a fölkelőket egyik- másik hadállásukból kiszorítani, a komoly előrenyomulást még sem kisértik meg. Úgy látszik Mac-Ma- hon vagy nem bizik egy tömeges támadás sikerében vagy pedig a folytonos apró, de fürge csatározásokban kifáraszthatni véli a fölkelőket, mialatt a köriil- zárolás mindig telyesebb és a lázongó fővárosra nézve szorosabb s fenyegetőbb leszen. Ez utóbbi mindenesetre a humanitást szemmel tartó eljárás lenne, csakhogy egyúttal a versaillesi kormány tekintélyét külföldön ép úgy, mint otthon jelentéki nyen megingatná, amint hogy az eddig történtek már meg is ingatták. •—Mindazon csaták, melyeket a versaillesi cspa- tok már hetek óta angazsiroznak a fölkelők ellenében, mint a „Temps“ megjegyzi nem állnak másból, mint sok lőpor pazarlásból, s 5 — 6 óra folvást tartó borzasztó lármából, mely tudvalevőleg kevés embert pusztít el. Az utóbbi napokban azonban, ezen lőporpazar- lásnak mégis lett annyi eredménye, hogy a kormánycsapatok a kis Bekon vásárhelyt elfoglalták, mely egy a Szajnára dőlő magaslaton van építve, s innét a Sajna balpartja különösen pedig Asnières fölött uralkodik. A tölkelők egyébiránt a boulognei erdőben sem tarthatták magukat, úgy bogy a versnille- siek tüzérsége most Párisnak egész nyugati részét lőheti, különösen pedig Ternes, Maillot, Dauphine és la Muette kapukat. A „Prov. Corr.“ Favrenak a nemzetgyűlésben tett azon nyilatkozatára vonatkozólag miszerint a poroszokkal nem folytattatott alkudozás a beavatkozás iránt, egy czikket tesz közzé, mely kevés módosítással szintén megerősíti a franczia külügyminister előadását. A porosz kormány — mond a „Prov. Corr.“ — kötelességének ismerte lehetőleg segédkezet nyutani a versaillesi kormánynak, terhes feladatának megoldására, de ezen túl mit sem tett arra, melyből kitűnnék, hogy Franeziaország beliigyeibe akarna avatkozni. Erre szándéka ellenére csak akkor határozná el magát, ha az események folyása által Németország érdekei komolyan veszélyeztetve lennének. Ezen esetben azon 500,000 főnyi sereg, mely 200,000 embert pár óra alatt képes Páris kapui elé vetni, elégséges eszköz lenne ezen érdekek gyors és hatályos megvédésére. Egyébiránt ezeu határozott nyilatkozattal egyideiileg kimondjuk ama reményt is, hogy Franeziaország a mostani súlyos válságot túl fogja élni, s nemsokára vissza fog térni ama közállapothoz, mely biztosítja Németország iránti kötelezettségeinek telyesitését.“ Vegyes. (Szem betegein к érdekébe n.) Az országos szemgyógyintézet Brassóban folyó év már- czius 1. napjától, septembe.x végéig felvétetni kívánó szembetegek számára nyitva áll. Tehetség nélküliek ha szegénységi bizonyitványal jelentkeznek, ingyen részesülnek teljes ellátásban ós gyógyításban. Jónak tartanók, bogy a vidéken ós a székelyföldön ez községenként tétessék közhírré.
