Napi Hírek, 1942. december/1
1942-12-10 [0525]
0 Wa/Wa2 P r o d o m O. ' Az alábbiakban'a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Kállay Mikiés m.kir. miniszterelnöknek az Olasz Kuiturintézetben ma délután elmondandd '< előadását* m m a Azért választottam előadásom tárgyául a Renaissancot, mert kerestem,melyik volt az a kor, amelyben az ezer év óta lényegében egy pillanatig nem szünetelő magyar-olasz kapcsolat a legerősebb és legtermékenyebb volt. Igaz, hogy a kereszténység felvételének kora volt ebben a tekintetben is a magyarság szempontjából a legdöntőbb jelentőségű, de ez a kor csak egyoldalú olasz-rómat befő Ivást jelent, min a Henaissance nár egy olyan Magyarországgal találkozott, amely egyenjogúságra tört Európa legkulturáltabb államai között és igy a r ' ? henaissance nálunk nen adoptáció volt, hanem kollaboráeió- Egyben ennek a nagy kulturmozgalomnak keleti végállomása lettünk és mivel a henaissance determinálta a nai Európát egészen a francia forradalomig, ez maradt meg az egész hosszú korszak politikai és civilizációs értékmérőiének. Tulaj donképen ennek a kornak még csak egy másik nagy kulturhulláma volt, a Reformácig, aaely Németországból termékenyített meg, azonban hozzánk már a Kólából jövő Ellenreformációval meggazdagodva és szellemivé téve érkezett meg. Ennek a mozgalomnak is Magyarország volt a legkeletibb végállomása, illetve a török megszállás lolytán az önállóságra kényszerített Erdély > ahol legalább vesztette el politikai és társadalmi feszítőerőt jelentő jellegét, megnősült, ?.mit az mutat legjobban, nogy a vallás szabad gyakorlását a tordai országgyűlés az összes államok között elsc'nek 1557-ben kimondotta és a következő évben, megelőzve a nantes-i edictumot. a valláshirdetést is szabaddá tette, mondván: "Az hit Istennek ajándéka, ez hallosból lészön, mely hallás Isten igéje által vagyon," / Ifjúkorom legkedvesebb tanulmánya, különösen müvüszettörténeti szempontból az a ker volt, de most, hogy vele foglalkozom - 6 X ne vegyék a kor óriásai profamzálásnak - mégis a politikus fogja mondanivalóimat irányítani, Itfert mi politikus nemzet vagyunk és a magyarság elhatározását a kereszténység felvételére is először a politikai tudatosság vagy ösztönösség vezette és csal: azután mélyül* hetett ez el a-zzá a Kereszténységgé, amely kfsőbb talán a legtisztábbak egyike volt Európában. A Reformáció sem mindig mint vallási elmélyülés indult el Magyarországon, hanem az osztrák uralomtól való szeparalizációnak egyik^tényezőjekent is hódított. A renaissance-ot sokan kizárólag művészi mozgalomnak gondolják, pedig volt - ha a humanizmus kezdeteihez viszonyulunk - legalább annyi szociális, filozófiai és özekkel együtt feltétlenül politikai tényező is benne, mint akár a modern korok, vagy - mondjuk- különösen a francia forradalom világnézeti kialakulásában, . A Renaissance korában Akgyarország nemcsak Árpád hódítását és Ssent István országát jelenti, hanem akkor - és tulajdonképen ezer éven át - jelentette az ezen a területen élő itt talált, vagy később beszivárgó más napokét is, az egész Kárpátok medencéjét. Nagy Lajostól Mátyásig pedig még a Kárpátokon messze túlmenő határokkal és kihatással jelentett egy egész világot-is. . oRSZA&xiu^&TÁl K ./Folyt.kev./ Kszekdó v
