Napi Hírek, 1941. március/1

1941-03-09 [0485]

Gu o- Ho/M Székesfehérvár, március 9. Hómén Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap rásztvett ás nagy beszédet mondott a fehérmegyei Magyar cjet-párti szervezethk nagyválasztmány! /Ülésén. A miniszter beszéde elején külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. - Vannak korszakok - mondotta - amikor a nemzeteknek ha a magút érdekeit meg akarják védeni; többfelé kell tekinteniök. I_

v - • >ozep békás időkben helye lehet az ingadozásnak, a latolgatásnak, a fontolgatásnak, viszont súlyos, sorsdöntő időkben világos ás határozott állásfoglalásra van szükség. &z a határozott és világos állásfoglalás a mi politikánkban néhai tömbös Gyula kormányra jutásával következett be. A Teleki-kormány ezen az uton jár tovább a külpolitikában, amikor elsőnek és önként, minden hívás és felszólítás nélkül, csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Magyar részről indult meg a kezdeményezés a szomszédos bátor és erős jugoszláv^néphez való közeledésre is. A mi külpolitikai célunk a békés munka abban az európai együttősben, amelynek feladata a jövő uj formáit előkészíteni minden napnál az illető nép hagyományaihoz is alkalmazkodva. A mi politikánk önérzetes magyar érdekű politika. Nem alázkodtunk meg senki előtt, aminthogy ezt senki tőlünk nem is követelte soha. Mi hűséget adunk, de nem alázatot, barátságot kínálunk Ss kapunk, de nem szolgálatot.?: az épolitika, amelyért nagy barátaink tisztelőé k ás becsülnek bennünket. Amióta Teleki Pál gróf kormánya vette át a kormány' zatot, a külpolitikában csupán egy irányban mutatkozott és mutatkozik nehézség, délkeleti irányban, ahol egy közös elhatározás eredménye képen létrejött döntést nem kivannak olyan teljes következetességgel vállalni és teljesíteni, mint ahogy mi tettük. Reméljük, hogy a nehézségeket békés uton mégis sikerül majd kiküszöbölni. Nagy nemzeti probléma, amely tulaj donképen szoros kapcsolatban áll a külpolitikai kérdéssel, a nemzetiségi kérdés. A terüfetvisszacsatolásokkal a nemzetiségi lakosság száma megszaporodott. Nekünk a nemzetiségi kérdésben a régi magyar hagyományoknak megfelelően a türelem és megértés illáspontjára kell helyezkednünk. Nem járhatunk el ugy, amint a mult század egyes politikusai tették, hogy egyszerűen magyarnak nevezzünk olyanokat.akik más nyelven beszélnek és más nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az erőszakos megy ar őrsit ás történetietlen és lehetetlen folyamat .viszont az aszszimiIáiddásra. 82 áthaöonalásra igen sok példa van a történelmiben, majdnem minden nemzetnél. A mi korunk azonban ennek a természetes áthasonuíásnak sem kedvez, mert egyik jellemző vonása a nemzeti, a népi érzés predominálása s ennek következtében az asszimilálódás természetes folyamata, ha nem is szűnt meg téliesen, üteme halkabbá, lassúbbá vált. Teleki Pál miniszterelnök többször kifejtette, hogy mindenkinek joga van a maga nemzetiségéhez, ha ennek a hazának hűséges polgára. A magyarság jogot ad a magyar haza minden fiának, hogy a maga népi egyénisége szerint élhessen a hazában, ha hűséges polgára ennek az államnak,, de másfelől a mi jogainkat sem adjuk fel s nem tűrjük el hogy bárH magyar* ne magyarnak mondjon ás magyart eltéríteni igyekezzék a magyar nemzeti közösségtol. f<f^ •5