Napi Hírek, 1940. december/2
1940-12-21 [0480]
o Ln /homan elo^^^s II. folytatás/ A magyars-'g kezdetben csak az életmódjának megfelelő sik és lankás tájakat'szállta meg. Később a hegyvidék szivébe vezető folyóvölgyeket is benépesítette, de az erdővideket és a pusztát elkerülte. Oda —nem szólva a székelyekről s az északnyugaton és a drávántuli részen már itt talált szlovák és horvát-szlovén népelemekről— századok folyamán különböző nemzetiségű telepesek jöttek. Az erdővidékre német és vallon földművesek, majd a Kárpátok túlsó lejtőjéről átszivárgó román és rutén pásztorok. A pasztára keleti-török jövevények, besenyők, uzok, kunok és jászok telepedtek. A magyarság életformái s a Kárpétmedenee változatos t-^jrajza miatt az ország néprajzi arculata, nem volt egységes s az ethnikai egvség később sem alakulhatott ki. A történet folyamán a magyar nép is keresztülment ' azon a természetes keveredési folyamaton,"amin a különböző ősi náptöredékeket, kelta, latin, germán, szláv, b Q lti elemeket magukba olvasztó nyugati népek —olaszok, spanyolok, franciák, angolok s bár kisebb mértékben, a németek is— keresztülmentek. Felszívta magába az országban elszórt szláv és bílgár 3i«sporékat, a honfoglaláskor csatlakozó kabar és székely s « később betelepedett keleti népeket, valamint a magyar települési területen megszálló kisebb nyugati telepes csoportokat is. A határvidék szlovákjainak..ruténjeinek, románjainak népisébe azonban érintetlenül fennmaradt. Az erdélyi ás szepesi nemetek, székelyek és kunok nagyobb közösségeinek s a német ás francia telepesek szabad községeinek pedig a magyar királyok népi önkormányzatuk biztosításával és kiváltságok adományozásával ^dtak módot arra, hogy magyar földön továbbra is saját életformáik közt éljenek. Bzek a középkori kisebb nemzetiségi csoportok nem akadályozták vglna a magyar ethnikai egység kialakulását, mert a magyarságnak döntó és fölényes számbeli túlsúlya volt az országban. A török idekben szenvedett vérveszteségek azonban végleg meggátolták ar egységes néprajzi kép kialakulását. A határvidék szlovákjai, ruténjei, romániai s a török elől beáramló szerbek és horvátok egyre beljebb nyomultak az országba s a kipusztult m°gvarsá.g helyébe telepedve, még annak megmaradt szorvánvait is magukba olvasztották. Az Alföld és ° Dunántúl gyorsan szaporodó és gyarapodó magyar népe, valamint a baranyai, bácskai, bánáti részekre telepitett nagyabb német kolóniák az utolsó két szazadban magukbaszivták a közéjük ékelődött nemzetiségi szórványokat, —azok szlovákokat, németeket, horvátokat, emezek franciákat, szerbeket, sőt magyarokat is,— a természetes áthasenulás történeti folyamat szerint. De mé^ sokkalta nagyabb asszimiláló ereje volt - magyarral és némettel szemben egyaránt - a felvidéki szlovák és keleti román tömegnek, Igen sok magyar és német család kényszerült a nyelvtanulásra nem igen fogékony szlovákok ás románok nyélvét közüttük élve megtanulni s ennek nyomán néhány nemzedék alatt népiségét is amazokéval felcserélni, k szlovákság keletre nyomulásával és a románság ész°kra hatolásával igy »l°kult ki a Kárpétmedenee mai í°rka néprajzi képe. /Folyt.köv./
