Napi Hírek, 1940. december/2
1940-12-21 [0480]
0 Z /Z. /Hóman elóaöás in, folytatása/ A mqgrarság uj hazájában is a nagy-"Hatol: tenyésztésére és mezőg.-.zdasági müvelésére alkelmae, termékeny sik és dombos tájakatjszállt nieg. Sara a magas hegységek erdővidékeit, sem. a pusztai legelőket nem népesitette be, de hódolatra kényszeritette a kárpátmedenae egész területének gyér lakosságát, • különböző törzsekhez tartozó szlávokat és bolgárokat. Nyugati államszervezetének: kiépítése után politikailag is megszervezte az egész országot. A Kárpátmedencét határhegységeinek erős övezete és a Duna folyanrendszerének centripetális ereje zárt földrajzi egységgé avatja, amelynek tartós politikai ás művelődési egységét csak a középdunai természetes központban megtelepedett s onnét urelkodó nép teremtheti meg. A határvidékek felől megkísérelt szervezéssel legfeljebb a medence egyes tájait sikerülhet határvidékekkínt a hóditó állam keretébe illeszteni, mint a római és frank, bolgár és török hatalom kisérletei's ;• legutóbb a szomszédos kis népek sikertelen próbálkozásai bisonyitják. A Kárpátok három oldalról teljesen zárt, nyugaton és délnyugaton nyitvaálló medencéje önálló tájegység, a mag-, egészében mégis szerves része, természetes védőbástyája, keletre előretolt erődje az európai nagytájnak és egyúttal központja a nyugati emberközösség keleti és délkeleti kulturmissziós törekvéseinek. Közvetítő és kiegyensúlyozd tényező kulturális és gazdasági, katonai és politik.i tekintetben a nyugati és keleti világ között. M.'ugati kapuinál szervesen összefügg a középeurópai német és olasz népközösségek történeti földjével s azért magyar népe a történeti fejlődés folyamán ezekkel a népekkel szoros politikai ós művelődési kapcsolatba került, nem is szólva a gazdasági érdekközösségről, Easoné lóképpen szoros k .pcsolatb: kellett kerülnie a déli határ nyugati szakaszán a SZáva és Buna túlsó partján, a balkáni vízválasztótól északra is lakó délszláv népekkel. Róma birodalmi koncepciójában a medence déli tartományai - Pannónia ás Dácia - a mediterrán birodalom északi határvédő gyarmatai közé tartoztak és összeköti szerepet töltöttek be a birodalom keleti - görög ós nyugati -latin fele között. A keleti ós nyugati részek szétválása és a nyugati birodalom bukása után nyugatra és délre költöző népek' szállásföldje, keletre- és északra nyomuló hatalmak hóditó törekvéseinek célpontja volt. EZek faji és politikai hovatartozása szerint lett hosszabb-rövidebb időre egészében vagyfriszeiben az európai kultúrkörök valamelyikének szerves részévé. A hunok ós avarok ur Ima idején a keleti világ ékelődött a területen ellenségképen a nyugati és délkeleti keresztény'közösségek országai közé. Ez a szerep vitathatatlanul természetellenes volt. A hunok és avarok félreismerték ' helyzetüket; az uj európai hazájukban is ragaszkodtak regi életformájukhoz s'ezért el kellett bukniok hatalmukban megerősödött szomszédaikkal szemben. A kárpátmedencén száz esztendőre a nyugati keresztény világ népeit. egy politikai közösségbe fogl:ló FRank birodalom 5s a balkáni hatalommá nőtt Bolgária osztozkodtak. 1 TT+- 1 1 KTT /