Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-11 [0473]

o-r/nn Az ő faluja MagyargyerSmonestor, a legszebb kalotaszegi falvak egyike, Valkó, a kalotaszegi népművészet egyik legcsodálatosabb ősi fészke, lelkiismereti kötelességének érzi, hogy a felszabadulásnak ebben a mérhetetlen örömében tegyen valamit a kétségbeesésben jajveszékelő testvéreiért. Könyörögnek, kérvényeznek, a bevonuló csapatok parancsnokainál rimánkodnak, . Kalotaszegnek, énnek a gyönyörű virágggkerinek felszabadult népe az örömkönnyek áradatában könnyeket is ejt a boldogságbél kirekedt zokogó testvérei árt. o- D/In Kalotaszeg, szeptember 11. Kalotaszeg népe Bánffyhunyacon lelkesen ünnepelte a felszabaditó honvédsereget. Nagyvárad után, bár román falvakon haladt át a honvédsereg, mégis mindenütt szeretettel és megértessél fogadták. Vz ut legszebb es legraeghatóbb részlete a Királyhágó volt. Valami különös érzés futotta át mindazokat, akik a magyar történelem emlékekben leggazdagabb hágóján egy éjszaka tábortűz mellett ülhettek. Mintha a jóságos Isten örömében teremtette volna meg a Királyhágót, a természetnek ezt a dus szinpadát, ahol hegy hegy után következik* Minden csupa zöld, a természet is a legszebb ruhaját öltötte fel. hogy újból lássa azokat, akik ezer évvel ezelőtt ezen a hágón jöttek keresztül. Amikor a kanyargós szerpentin ut legmagasabb pontjára érünk, a messzeségben apró kunyhókat, legelésző nyájat, majd furulyázó pásztorokat látunk. Lassanként beesteledett felettünk s millió csillag világítja meg az ég kárpitját. .A bevonuló honvédsereg legnagyobb része letáborozott. Lekerülnek a borjuk, kikötik a lovakat, xelailitják a légelháritó lövegeket s az orsíg körbevonja a pihenőre térő bajtársaiét. A hadsereg nagyszerű szervezettsége percnyi pontossággal előre kitervezte, hogy mikor és hol mire van szükség, igy amikor a honvédsereg letáborozott, a füstölgő gulyáságyuk már a hegytetőre értek. Bögtön kiosztották a pompás vacsorát- először s legénység, azután a tisztek étkeztek. Hogy ez mit jelent a legénvség lelkében, azt csak az tudja értékelni, aki maga is katona volt. .. Iltérzik, hogy a tiszt és a legénység *gy*rj ós együtt harcol: a hazaéri. Majd kigyúlnak a tábortüzek s ég relé törő lángiaikmessze hirdetik, hogy útban vannak azok, akik^felszabadulást, tiszta lelkűket ás szivüket hozzák. A nagyszerű vacsora után a honvédek lassan körülülik a tüzeket. Itt beszélnek, ott énekszó hallik, a messze hegyek pásztoriakéi is előkerülnek; románok ugvan, de nagyon jól tudnak magyarul. . ¿Sgye.sek kezüket ökölbe szorítva Bukarest fele fenyegetnek és azt mondják: Azok a regátiak! Maid a zsebekből rongyokba takarva lassanként előkerülnek a világháborús kitüntetések, s fel is tűzik a mellükre, aztán a magvar bakák odaviszik .

J a gulyáságyukhoz, s megvendégelik őket. Az öreg románok együtt éneklik az öreg honvédekkel a régi katonanótát. Megvizsgálják a magyar honvédek ruháit, tapogatják bakancsaikat s fejükkel bólogatva azt mondják: Hát ezek mások, mint a regátiak! /Folvt.kSv,/