Napi Hírek, 1940. augusztus/2
1940-08-29 [0472]
o Dé M o s z t á r b ó 1 je le nfc ik: Ománovics Fatime muzulmán származású nő, aki miatt négy évtized előtt Hercegovinában véres vallási villongások törtek ki, mert mint kislány nyomtalanul eltűnt szülei házából, életjelt adott magáról.' Egyszerű muzulmán földművesek gyermeke volt. M 0 sztárban az a hir támadt, hogy elrabolták és erőszakkal megkeresztelték. Az eset a hercegovinai muzulmánok körében rendkívül nagy felháborodást keltett, mert vallási szabadságuk megsértését látták benne. Mosztárban néhány nap múlva nagygyűlést tartottak, amelyen a kis Fatime ügyének kivizsgálására 12 tagu bizottságot választottak. A bizottság élén Dzsábics moszt ári főmufti állt. A bizottság emlékiratot intézett Ferenc József királyhoz és Kállay boszniai kormányzóhoz. Ezután a muzulmánok véres zavargásokat rendeztek, amelynek vége az lett, hogy igen sok muzulmánt letartóztattak, Dzsábics főmuftit pedig internáltak. Most Ománovies Fatime negyvenévi hallgatás után levelet irt Mosztáron lakó nővérének. Levelében elmondja, hogy Mari borban él megváltoztatott név alatt ás katolikus vallású. Rokonságát meghívta magához látogatóba. /MTI/ X Ke/Ke/Dé R ó m á b ól jelentik; Kedden olsőizben ért fel a Stelvio-hágóra egy gázzal hajtott gépkocsi. A közönséges háromliteres, faszén-gázfejlesztővel fclszerelt kocsi karburátor nélkül, indításra is kizárólag gáz használatával igen könnyen jutott fel Európa legmagasabb hágójára. /MTI/ mm mm mm o Gy/Gy/Dé Sza tmár ról jelentik; A mult őszön egy halászó társaság a Szamos folyó portján több vadrucát pillantott meg. Amikor közelükbe igyekeztek, négy vadruca elrepült, egy azonban ott maradt holtan a földön. A vadrucalábán aluminiungyürüt találtak a következő felirattá; Zo, Helsinf. Finland R\ 4597. A szatmári városháza egyik magyar tisztviselője eszperantó kapcsolatai segítségével tudtára adta a finnországi állattani múzeumnak, hogy Q vndrucát hol lelték meg. Közben azonban kitört a finnországi háború. így a helsinkii múzeum csak a napokban válaszolt a szatmári fiatalembernek. Németnyelvű levélben cegköszönte az üzenetet. A vadrucát L. Leikkonen lelkész-tortotta nyilván. A gyürüt 1936-ban szerelte fel a vadruca lábára. A levél irója zárójelben megjegyzi, hogy a fentnevezett lelkész Finnországnak abban a részében lakik, onelyet időközben Szovjet Oroszország hoz csatoltak, /MTI/
