Napi Hírek, 1940. április/1

1940-04-02 [0463]

^ Bs/Ln/iía London, április 2./Reuter/ Az angol alsóház kedden ült össze először a húsvéti szünet után s az ülésen igen sokan jelentek meg. Az álésen felszólalt Chamberlain miniszterelnök is, Megemlékezett az elhunyt Gilmour kereskedelmi tengerészeti miniszterről, valamint Savage újzélandi miniszterelnökről. A háborús helyzetet ismertetve Chamberlain ezeket mondta: - A ház bizonyára szerétbe valamit hallani a legfőbb haditanács március 28,-i londoni üléséről. Lzen az ülésen volt alkalmuk első izben üdvözölni Reynaud francia miniszterelnököt. Az angol közvélemény azon* ban már'eddig is ismerte őt és azt a nagy munkát, amit mint pénzügyminiszter végzett, különösen a mult év decemberi angol-francia pénzügyi egyezmény létrehozásával kapcsolatban. - A legfelsőbb haditanácson megyitattuk a legutóbbi ülés óta bekövetkezett hadászati helyzetváltozást és több fontos határozatot fogadtunk el a szövetségesek további magatartását illetően. Most nem ismer* ' tothetem ezeket az elhatározásokat, de azt hiszem a Ház könnyen kitalálhatja, miről folytak a tanácskozások, amelyek a teljes egyetértés és összhang légkörében zajlottak le. Az, amit nyilvánossága lehetett hozni, a két kormány ' ünnopélyes nyilatkozata volt. /Taps/ Az utóbbi hónapok alatt a két ország'közötti együttműködés és a célok egysége még szorosabbá vált, mint bármikor, Iviár említettem a mult év decomberében megkötött pénzügyi egyezményt, Azóta ' még jobban kiterjesztettük a gazdasági együttműködést a közös lőszerellátást, az"együttes gyarmati politikát, - A közös nyilatkozat által a francia és az angol kormány most már kiterjesztette ezt az együttműködést a két nemzet biztonságát és érdekeit érintő valamennyi kérdésre, Chamberlain ezután felolvasta a március 28,-i francia** angol közös nyilatkozatot. A képviselők minden mondat után lelkesen tapsoltak, - Ha cz a nyilatkozat csak a háború folytatásával foglalkozott volna, - mondta továbbá a miniszterelnök - akkor talán fölösleges^ nek lohotne mondani, tűkintve, hogy a két nemzet között már eddig is megállapították a célok teljes azonosságát. A nyilatkozat azonban sokkal többet taav talmaz, mint egyszerűen azt, hogy Anglia ás Franciaország elhatározta közö-~ sen továbbharcolni a közös győzelemért. A nyilatkozat leszögezi, hogy Anglia és Franciaország együtt kivan működni a béke megteremtésében és a népek szabadságát biztosító nemzetközi rend újjáépítése erdekében is. Különösen két tényt kell kiemelni a nyilatkozatból, nevezetesen 1./ hogy bármilyen békeajánlatot, bárhonnan eredne is, meg meg som vitatnak, amig Anglia és Franciaország non kapott biztosítékokat az igazi bekére és arra, hogy saját, valamint Európa szabad népeinek biztonsága garantálva nincs, /Taps/ Másodszor leszögezték " a nyilatkozatban, hogy a bóké megkötése után minden téren és a szükséges ideig . fenntartják az angol-francia cselekvési közösséget bár más nemzeteket is szívesem látnak üiurópa uj jáépitósőnek munkájában. /Taps/ Lengyel szövetségeseinkkel szemben már eddig is köteleztük magunkat, hogy non kötünk bekét, csak közös megegyezéssel, A továbbiakban Chamberlain rámutatott arra, hogy a legfelsőbb haditanács ülésén szóbakorült az a tőny, hogy Németország a saját fölfogását akarja rákényszeríteni a senlegosekre os súlyos következményekkel fenyegeti őket, ha nom tesznek eleget a nőnet kívánságoknak. A szővetségeseknok ós a semlegeseknek most elsősorban ezzel a fcőrdőssel kell foglalkozniuk. A"" szövetségesek magatartását a semlegesek jogainak szigorú tiszteletbentartása irányítja, mig Németország semleges javakat pusztított el coljai érdekében. /Folyt.köv./