Napi Hírek, 1940. március/1

1940-03-11 [0461]

• 0 HO/HO § Az 'alábbiakban ?• t. Szerkesztőségek rendelkező sőre bocsátják Bőman Balint vallás- ós közoktatásügyi miniszter beszédet, amelyei az Országos Kaszinóban tartott estebeden mondott. Igen tisztelt államtitkár Ur! Hölgyein ós Uraim.! Az emberi művelődés kezdetben ogynistól függetlenül keletkezett és elszigetelten fejlődött törzsi és népi kultúrának foglalata volt. Később háborús összeütközések és békés gazdasági kapcsolatok nyomán ezek a sajátos törzsi és népi lmlturák érintkezésbe kerültakJa rokon törzseket állandó* szellemi közösségbe foglaló nemzeti kultúrák. Maid kialakultak a szomszédos népeket efc'befogó kultúrkörök is. Az életerős népek megőrzik a maguk művelődésének értekos ősi elemeit és sajátos nemzeti" jellegét, de annak értékállorx.nyát idegenből kölcsönzött kulturiavakkal gyarapítják és több népet átfogó nagyobb művelődési közösségek tagjaivá lesznek. Évezredes fejlődés során igy alakult ki Európának'a Keleti Kárpátoktól nyugatra eső tércin a nyugati keresztény kultúrkör, amelyet a művelődésben elöljáró nagy nemzetiről latin-germán kultúrkörnek is neveznek, noha kialakitásaban a latin ós germán művelődési erők mellett kelet--zsiai és egyiptomi, kelta és hun-török s más egyéb kulturtényezők is részesek voltak* 1 kultúrkör népei, mióta a középkor keresztény szintézisében egyesültek, a szellemi élet terén érintkezésben állnak egymással. Folytonos közöttük a kukturjavak kölcsönös cseréje, az esznek és elvek, a művészi megnyilatkozások cs tudományos eredmények átadásának és átvételének folyamata. Bár a szellemi javak cseréjét - a történet tanúságai szerint - a távolság nem akadályozza, az érintkezés szükségképen állandóbb, a kölcsönhatások eresebbek, a kapcsolatok tartó•se^Hfe a szomszédok között. A nagvdbb ó" gazdagabb nén szükségkonnn többet ad, pert többet adhat, a mg% sZblItmi \á#ít~lii&»Si a ki^uuuek es szegényebbnek, de ez is gazdagítani tudja amannak kultúráját a maga ' sajátos erkölcsi és szellemi értőkéinek átad savai s ez igy van rendién, mert a szc '.mi cayuttmukea.es a nemzeti kultúrák szempontból csak ugy lehet igazan gyümölcsöző, ha a javak cseréje a kölcsönösig elvi alapján történik, ha egyik fél seri törekszik a m" síknak szellemi leigázására." sajátos lelki jellemvonásainak s vele népi egyéniségének megmásít;.sara. Hibádon hat évvel ezelőtt a Németbirodalom nenzetne-velésügyi miniszterével, Rust Bernhard úrral szerencsén volt itt Budapesten az első német-magyar kulturális egyezményt megkötni s midőn két esztendővel később a ma is érvényben lévő egyezményt ünnepélyes formák között Berlinben aláirtuk, a gondolatok és elvek tekintetében teljes ős tökéletes volt közöttünk az egyetértés. Mindketten a kölcsönős bizalom és megértés álláspontjára helyezkedve igyekeztünk a nagy és dicső német nemzart és a mi nayymultu és hitünk szerint a jövőben is nagyrahivatott kis magyar nemzetünk immár közel ezeréves művelődési kapcsolatait,a kulturjavak kölcsönös megismertetésének és kicserélésének elve alapján továbbszőni és megszilárdítani. Azóta az egyezményben meghatározott módon folyik az érintkezés népeink között a szellemi élet széles területén,Mivelödési kapcsolataink Idmélyültok. Barátságunk bensőbbé vált. Szellemi javaink kicserélése rendszeresebbé lett. "Mindkét félen a megbecsülés és megértés szellemében folyik a munka. ./egymással. Megindult közöttük a kulturjavak /Folyt.köv./ ORSZÁGOS cseréje. Kialakultak K.»