Napi Hírek, 1940. február/1

1940-02-11 [0459]

o- Lá/Dr /Varga"miniszter Szagodén I.folytatás/ - A"kamra megalapitásakor a gazdasági szabadság korszaka virágjában volt, a békés gazdasági immkálkódáebntm fenyegette zavar • A mai súlyos viszonyok arra kényszerítenek, hogy az államhatalom' mind mélyetben és mélyebben nyúljon bele a gazdasági elet szervezetébe. Akkoriban "a gazdasági szabadság kora volt, ma az irányitott gazdálkodás sőt már -már a háborús gazdálkodás korát eljUk* - A szegedi kereskedelmi os iparkamara megalakulásával egyidőben a besztercebányai, a győri, a marosvásárhelyi és a nagyváradi kamarák is megalakultak. Az akkoriban* egységes magyar gazdasági t erüu letet azóta országhatárok szelik szét. Amikor ennek az öt testvér ke röskűdclmi és iparkariarának ötven éves születése napját ünnepeljük, meleg szívvel és-őszinte jókiváns ágakkal Udvözíöíi valamennyi kereskedelmi és iparkamarát. 1890 óta nemcsak'az idők arculata változott meg. hanem " "kicserélődtek azok az arcok is, akik ennek a kamarának alapításában'köz ronufcödtok. Az alapítók közül már csak ogy személy van életben és ez" Vékes Bertalan, a kamara nyugalnazatt jegyzői' "kit ebből az alkalomból üdvözlök és neki őszinte *iókiv3iisá§ainat 'fejesen ki , - Blegváltoztak a gazdasági . a, politikai viszonyok, megváltoztak az országhatárok és kicserélődtek a szenélyek'is. de több mint félszázados mult után ma is fiatalos alkalmazkodó képességgel él a magyar kereskedelmi és iparkamarai intézmény, amely a gazdasági életnek eleven tényezőié. Jelentősége az idők' multával' nemhogy osökten^ hanomrne? okádott. Ebből is látszik, hogy azok az' alapelvek, amelye kön., a kereskedelmi ás iparkanarai intézmény'felépült,jól beváltak. A kor-" nányzatnak szüksége van a nemzet közgazdasági szolgálatában olyan meg-" bizható területi szervekre, amelyek egyrészt' közvétitő ként jelentkeznek közte és az érdekeltség széles rét egei'között, másrészt pedig saját "kebelükből elvégzik az érdekek ki egyenlítésének és összeegyeztetésének munkájat,• amely a szorosanvett kormányzati tevékenység megkönnyítését szolgaíja. A kamarák nagyban ós egészben iól megfeleltek ebbeli hivatásuknak. Helyi vonatkozásban igazolja ozl a szegedi kamara ötven éves története is .'Az a két olv, amely a kamarák működésében kifejezésre jut, az önkormányzatnak és a végrehajtó jellegű hivatali munkának a találkozása. Az egyik az érdekeltség dbajaitj véleményeit és javaslatait juttatja a kcrmáhyhatóságok elé, a másik ellenkező irányban a kormányzat akaratmesnyilv'ánulásait közvetíti az érdekeltség fele. ioszédo vőííón a miniszter foglalkozott a szegedi kereskedelmi és iparkanarával. Kicsinyben ennek a kamarának törtéhete mondotta - az egész ország történi o". Szeged város"vonzási köre messze kiterjed dél felé és a város ipara és keroskodelria főként ebből az irányból táplálkozott. Jól tudom.""milyen'hősi küzdelmet kellett folytatnia Szegeá"iparosainak és kereskedőinek, hogy szinte a város" körtöltéséig előretolt határokem"'belül megtalálják a gazdasági élet" szűkösre szabott előfeltételeit. Ebben a küzd3lombon Szogod ős környéke gazdasági életének egyik legerősebb támogatója volt a hám:...:".... '. _ íarga miniszter ezután köszö ne te V mondod a? /kamara " közhasznú munkálkodásáért, mint a város országgyűlési képviselője is."Isten áldását kérte a szegedi kamara, a Vele :g/ídős""testvérkamarák;' valamint az egész kamarai intézmény további működésére, hogy továbbra is ernyedetlen' buzgalommal szolgálja a magyar ipar, a magyar kereskedelem, a magyar közgazdasági élőt és az ogesz"magyar haza Ügyét. , , / i

{ olyt B köv./