Napi Hírek, 1938. augusztus/2
1938-08-18 [0424]
0 Ma/Ma Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésere bocsátjuk Tildy Zoltán képviselőnek a székesfehérvári országgyűlésen elmondott beszédét: - Mélyen tisztelt Országgyűlés! - Sbben a magasztos ünnepi érában, amikor a nemzet képviselete a Kormányfő TJr magas jelenlétében, itt, Szent István királyi nemzetségének ősi városában, a magyar történelem lelkének indítására összejött,azt * piszém, senki sincs közöttünk - ebben az egész fényes gyülekeaifeen aki ne érezne valami mély. benső lelki megrendülést, - Messzi századok távlatából királyi arc tokint ma felénk, nehéz sors útjait járó nemzetére, drága magyar arc, messzehézŐ és kemény és mégis szelíd tekintet; az országépitőé és az apostolé. És zeng a régi múltból, zeng az égből, zeng a lelkünk mélyén az örök magyar sors s az örök magyar küldetés igéié, - Sz az országgyűlés bizonyságtétel az oszthatatlan magyar nemzet belső egysége mellett. Ma nincs part, nincs felekezeti differencia, nincs társadalmi különbség. Megindultan nézünk egymással szembe s nyújtjuk kezünket egymás felé; magyarok vagyunk, Európa árva és testrértelen népének fiai, közős sors gyermekei. István király népe vagyunk,mindannyian egyformán felelős hordozói az ő szent és nagy örökségéneK. Ezen a napon együtt ver a szive minden magyarnak. Az ezeréves magyar történelem óriási bolt ivei alá lélekben odaállanak ma a mi testvéreink mindenütt a Kárpátok f erince alatt, Erdőelvén, Vérbulcsu földjén, a déli és nyugati *' végelej s azok is, akih a nehéz magyar sors keresztje alatt szerte szóródtak széles e világon. -Mi egységes magyar nemzet a mai történelmi ünnepöttuEsten iránti mély hálával újra szambavesszük és magunkhoz öleljük apostoli első királyunkból kapott drága örökségünket. -Egyetértéssel megállapítjuk, hogy nemzeti létünk, fennmaradásunk, multunk és jövendünk kulcsa ebben az örökségben vm s hogy a magyar életet csak egy szemléletben nézhetjük és élhetjük: Szent István királyunk szemléletében, "ánnek a szemléletnek leglényegesebb pontjai: -Elsősorban az európaiságot tudatosan válHó. mégis erős, tiszta és hamisítatlan magyarság. Szent István végső és teljes döntést hozott abban, amit már fejedelmi atyja kezdeményezett, választott a Keleties Nyugat között. Végleg megszüntette a messzi keleti puszták nomád életrörtoáit ' a törzsekre tagoltságot, a vitézi kalandozás ólat. Világos történelmi látás vez-ette ebben. Előttünk már több erős népi hullámot visszadobott ez a föld s többet elivott szinte maradéktalanul. A magyarságot keletről hozott lobogó vére, bátorsága, nagy kockázatokat könnyen váilalő keidve ugyanerre a sorsra juttatta volna. Idegenből, a hősi csatákból, aranyat, kincset, sok érteket hoztak a kalandozó seregek, de minden földi kincsnél drágábbat pazaroltak: bőségben magyar vert és mérhetetlen szambái ifjú életet. Ezen a vérhulláson elfogyott volna s az ellenünk egységesen fellépő Suróoa támadásában elpusztult volna a magyarság. - Az uj életforma a béke, a munka és a belső szilárd egység magyar^életformáia lett? Szent István példát vett idegenből s idegeneket, főként a jeleseket és bölcseket szívesen látta királyi udvarabai, de mások példája s más országok fiai ezen a földön csak magyar célt szolgálhattak, A nagy ujitó a magyar fajta, lelkiségét, ősi jellemvonásait minden reformjánál ' ligyelembevette és tiszteletben tartotta. /Folytatása kővetkeziK./
