Napi Hírek, 1933. július/1

1933-07-06 [0302]

o-o §Rómából jelentik: A Régime Pascista júliusi számaiban a ruténség sorsáról és a rutén vidék helyzetéről közöl feltűnő cikksorozatot Italus Viatortól, aki beutazta a rutén földet és közvetlen közelről figyelmte meg a cseh megszállás alatt élő rutén nép keserves helyzetét. Az első cikk utal a békeszerződési megállapodásokra, amelyek a rutén földet, autonóm kerületnek kontemplálták, de ez az autonómia a cseh adminisztráció kezén teljesen elsikkadt* Vázolja, miként élt a rutén nép, amikor Magyarországhoz tartozott és hogyan tengődik most a cseh felszabadítás jóvoltából. Ismerteti a rutén nép ama határozatának előzményeit, amelyben kimoridotta a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozást, 1918 novemberében Masaryk lepénzelt négy -Amerikában élő rutént, köztük egy Zsatkovics nevűt, aki Később a rutén föld első kormányzója lett. bár meg négyéves sem volt, amikor szüleivel Amerikába kivándorolt* Nyilatkozatot íratott alá velük, amelyből kijelentik a ruténség nevében annak tudta nélkül, hogymint autonóm állam a csehszlovák köztársaságban kivannak elhelyezkedni, Amikor az ungvári, huszti és eperjesvidéki rutének ezt megtudták, egy részük kijelentette, íügy Magyarország mellett akar maradni, másrészük az ukrán államhoz kivánt csatlakozni s csak kevesen voltak a csehszlovák köztársaság, mellett. Ezeket az ellentéteket ügycsen kiaknázta a ravasz Benos és 1919-ben magával vitte Parisba Bcszkid Antalt, aki a rutén nép nevében a cechszlovák köztársaság; m-llett nyilatkozott. A rutének ás magyarok élénken tiltakoztak a becsapás ellen és követelték, hogy a végleges határozat előtt a hely színen győződjenek meg a nép akaratáról. Ki is küldték Goodwin amerikai századost, akinek jelentése kifejezetten Magyarország javára hangzott. Közben a Vix-rélo hírhedt parancs kötelezte a magyar kormányt, hogy ottlívő csapatait 100 kilométerrel vonja vissza. Ugyanekkor megbukott a Károlyi-kormány s Magyarország a kommunizmus karjai közé zuhant. Megérkezett azután Ungvárra Ecnnoquc tábornok, aki a várost Csehszlovákiához kapcsolta. Mcgfé&cmlitő uralom kezdődött s ennek nyomása alatt kimondotta k az egész rutén vidéknek Csehszlovákiába való bekebelezését , dc mindig hangoztatva annak autonóm mivoltát. A saint gormaini békeszerződés aztán szentesitutte az elkövetett jogtalanságokét, Bcncs és kreatúrája, Bcszkid, addig EC stérkődett, amig sikerült a- beké szerződé sből is kilopni a rutén vidékre vonatozó autonóm megjelölést. Népszámlálást rendeztek annak kimutatására, hogy a rutén vidék népességének 75 százaléka rutén és csak 25 százaléka magyar, A terület igy Csehszlovákia lett csehszlovákok nélkül, Pc még csak ekkor kjzdődödtt a ruténség számára az igazi megpróbáltatás. A cseh kormány legelső célja volt kiölni az ott élő népből minden nemzeti érzületet. Húzta-halasztotta a Hitén viték elhatárolását, amelyre pedig a békeszerződésben kötelezte magát, úgyszintén a rutén diéta összehívását 0 Ellenben megkezdődött a cseh ós más idegen elemek beözönlése, a nép kizsákmányolása és a hazafias clcmok kiül-" dözese. Amikor a lengyel hadsereg Galíciában rendet teremtett, az onnan kisöpört rabló- és csőcselék népség tömegesen vonult át rutén területre. A cseh hatóság szívesen fogadta, letelepítette és minden jóval ellátta, mert kitűnő eszköznek bizonyult a kompakt ruténség ellensúlyozására* A cschok ióvoltábűdu hivat a lókba és birtokokba ültek be es hálásan szolgálták a megszálló öseheket. Ez volt az első lépés a rutén yölflj,. nem zeti mivoltának megsemmisítése felé. Benes egynéhányszor hangoztatta ugyan, hogy Csehszlovákia csak ideiglenesen kapcsolta magához a rutén vidőlet addig, amig az majd a nagy ukrán állam része lesz. Benes c kérdésben elejtett kijelentései többször elárulták, hogy ő maga is jogtalannak érzi a rutén föld megszállását, de ravaszsága mindig a lelkiismeret szava fölé kerekedett* A lengyelek a nagy ukrán állam ollón tiltakoztak ás joggaifcvádolták a cseheket, hogy Galícián keresztül folyosót akarnak teremteni, hogy azon kereszütül a bolsovizmust Európa szivébe hozzá k. A csehek vi sz ont, akükne k természetűben V n, hogy szomszédaikat becsapják, nem tiltakoztak a vádak ellen, hanem tovább folytatta k politikai üzelmcikot a rutén nép rovására. A rutének megütközve tiltakoztak hogy egy kalap alá fogják őket az ukránokkal, holott a.rután nyelvnek semmi köze sincs az ukránhoz. Az ukrán nyelvű iskolák mésis állandóan szaporodtak beszivárgó ukrán tanítókkal élükön. ~ . — ' ' -. Vá/Vá . . /foijL köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR