Napi Hírek, 1930. július/2

1930-07-17 [0231]

§ R 6 m a , július 17* /¥L. : J:X Távirati Iroda/ Tegnap este a római rádió magy ar hangversenyt közvetített, amelynek keretében Káli­voda Olga magyar énekművésznő szerepelt. A rcoui lapok-nagy elismeréssel irnak a magyar énekesnőról, akinek fényképét is közlik. § R ó m a t iulius 17. /Magyar Távirati Iroda/ A Popolo d>Itália hasábos cikkben foglalkozik De Gerando Félix francia iró könyve nyomán a Ruténföld helyzetével és különösen azzal a veszéllyel* amelyet a ruténok között egyre jobban terjedő szovjetpropaganda jelent. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Ruténfbldnek Ivk.y-.rországtól való elszakítása rend­kívül súlyosan érintette a rutén lakosságot, amely ezer év óta szoros ér­zelmi és érdekkapcsolatokkal volt HL^yÍrországhoz fűzve és amely kizáró­lag a magyar Alföldön végzett munkájából élt. A cikk megemlíti, hogy a francia könyv szerzőjo Kurtyák Iván rutén képviselővel bejárta az egész rutén földet ós helyszíni tapasz­talatok alrpjan megállapította, hogy a cseh köztársaság szándékosan elha­nyagolja .. ruténok érdekeit, elnyomja nemzeti életüket, mert igy akarja beolvasztani őket Csehszlovákiába. Dc Gerando szerint a rutén kérdés európai fontosságú, mert a rutén" lakcsnág elszegényedése kitűnő talajt ielent r. vörös propaganda számára, amitibizonyit, hogy a legutóbbi választáson a kommunisták az ÖSK szes szavazatok 45 százalékát kapták. Ez nemcsak Csehszlovákia, hanem Len­gyelország és Románia számára is súlyos veszélyt jelent » A bolsevizmus a rutén földön keresztül nyitott ajtót talál Európa felé, amelyen át állan­dóan küldSh| megbízottait* aurópa erdeke követeli, hogy a prágai kormány másként ke­zelje a rutén kérdést, nehogy Moszkva"forradalmasító tanai a ruténokon keresztül beszivároghassanak a kontinensre. • " Ugyancsak a rutén kérdéssel foglalkozik a milánói Ambrosiano cimü lap is t amely Rodolfof' • r \ kiváló publicista helyszínen gyűjtött a­datokkal alátámasztott cikkét közli. 14^()<>{?<& $ S z ó f i a , július 17. /fcyar T^viruti Iroda/ A ool­gar kormánynak a Brianü-memoranaumra vonatkozó válasza még nem készült el es csak e hét végén adják át'Párisban. A válasziegyzék szövegét az átadás­sal egyidejűleg teszik közzé. Illetékes helyen közijt hogy a bolgár vá­lasz az általános .lefegyverzést jelöli meg Pán-Euró.a. alapjául és annak a reményének ad kifejezést, hogy a Briand-memorandua egyes homályos rész­leteire utólagosan nagyobb világosság derül, Bulgária azt kívánja, hogy Törökországot is vegyék be a páneurópai szövetségbe ós hogy a szövetség politikájának nem szabad más kontinens ellen irányulnia és végül hogy a népszövetség politikaijával párhuzamosan kell az államszövetséget kifejlesz­teni. Bulgária reméli, hogy egyes kérdések /célzás a kisebbségi kérdésre/ szerencsésebb megoldásra találnak a páneuópai szövetség keretében mint a népszövetségben. ORSZAQOS LEVÉLTAH ' ft- szekció ... ... 5 { u3-i£ s 22,-én lesz huszonöt éve annak, hogy Szemere Attila, a kiváló publicista, Szemere Bertalan volt 48-as miniszter Ha, meghalt Parisban született atyja emigrációja idején, 1859-betu Rendkívül tehet reges müveit ember volt, francia, német, angol nyelven tökéletesen beszélt s Hor­váth Gyulával egyik megalapítója volt a Magyar Hírlapnak. l^Öl-ben külföldi útra indult s bejárta egész Európát, Japánt. Indiát. Bolső-Azsiát. ahonnan értékes müipari gyűjteménnyel tért haza, 1885-ban képviselő lett a mint báró Bánffy D=zso személyes hive résztvett az uj pár* megteremtésébe- * " Számos tárcát és politikai cikket irt s "Hozomány nélkül" cimü darabiát. valamint néhány fordítását a Nemzeti Színházban is előadták. A nagytehet­ségű, kedves és szívélyes modorú embert korán, negyvenhatéves korában ra­gadta el a halál. Egykori barátai.ós tisztelői mozgalmat indítottak, hogy halálának negyedszázados évfordulóján emléke se tét feleleveníts ék, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom