Napi Hírek, 1928. június/2

1928-06-25 [0181]

§ K á g a , junius 25. /Magyar Távirati Iroda./ A Budapesti Filharmonikusok hollandiai szerepléséről a holland sajtó rendkivül elismefő és magasztaló cikkekben számol, be. A "Het Vader­land" vezetőhelyen a következő kritikát közli A.d.Wj , egyik legszámotte­vőbb holland zenekritikus tollából: Nem kell dicshimnuszt zengenem a muzsikál is Magyarországról, mert ezzel csak nevetségessé tenném magam. A Budapesti Filharmonikus Zenekar hirr már rég eljutott hozzánk. Most a nagyhiru zenekart megtestesülve lát­tuk magunk előtt és el voltunk ragadtatva. Azt hiszem, - es jól meggon­dolom amit mondok - hogy ezekben a távolról sem mindég szent csarnokokban még nem hallottunk ilyen zenekari játékot. Milyen zenei összeállítás és mily zenei érzék! Hatalmas vonós ötös és megkettőzött fafúvósok. Az első hegedűinkéi szebb-és frissebb hangja van, mint volt Parisban és Berlinben Az "althegedüsök csoportja is rendkívüli. A ." 1 " * fuvola és oboa elsőren­dű.., a . ;*r klarinét és fagott nagyszerű. Az "oboa puhább, mint a mienk vagy a francia, finom, intim, renökivül dallamos tilinkóhang. A fa­fúvósok együttese egyedülálló. A rézfúvósok is szépek, homogén zengésü­ek. A legnagyobb önuralom, nyugod.táág és mérséklet uralkodik az egész együttesen, de az elérhetetlehtm amely t velük született, közvetlenül érez­hetjük; az intenziv zenei érzék megható módon jelen van minden egyes tag­Iáin. Dohnányi Ernőt már jól ismertük mint zongoraművészt és zeneszerzőt is. A dirigenst most legalább is olyan magasra helyezem, ha nem magasabb­ra. Az a mód, ahogyan Brahms G-moll szimfóniáját tolmácsolta, rendkivüli benyom, st " keltett. Olyan zenekari és költői élvezet volt, amelyben na­gyon ritkán van részünk. Mint zongoraművész Dohnányi újból Mozart G-koncertjével tündöklött. A ,r 3ura0ia Hungarica"-ból három részt játszottak le. Pompás zeneka­ri zene a zenekar testére szabva és Ízléses fantáziával kidolgozva. Ugy ahogyan a zenekar eljátszotta és ahogyan teljes egyszerűséggel és szerény­séggel dirigálták, ez újból a zenekari játék, a tökéletes zenei érzék és rendkivül Ízléses muzikalitás diadala volt. Hanem aztán r. befejezés! A Brahms szimfónia utáni végnélküli ünneplésre ráadásul Berlioz áákóczi indulóját játszották. Ezt a databct csak most hallottuk. Magyarosan és művészektől! Annyira érdekes, hogy egész egész külön cikket lehet róla irni. Milyen hatalmas volt itt a hatás'és egyszersmind milyen nemes és : ... •.. önuralommal teljes, kleven a különböző tempókban és árnyalatokban, a nyerseség és túlzás minden^ nyoma nélkül, olyan lelkesedéssel és spontánul előadva ahogyan bizonyára még soha sem hallottuk ezt a hires.darabot, .Valóban olyan estély volt, amelyet hamarosan nem lehet elfelejteni. Éljen! Lijen. a budapesti filhar­mónia! A viszontlátásra! jk két éljent magyarul irta le a holland zenekriti­kus j A n De Maasbode"-ban a következő kritika jelent meg: Pármit is vett, vagy szakított el Trianon Magyarországtól, a büszke magyar faj zeneiességét bizonyára nem. Már többször volt alkalmunk, hogy csodálatunknak adiunk kifejezést e különös nép fiai és leányainak zenei tehetségéről, most pedig a pódiumon csupa magyar zenészt látunk az itt már kiváló «.n ismert Dohnányi Ernő tanár vezetése alatt. Minő együttes ez a budapesti Filharmonikus zenekar! Csodálatraméltó ebben az együttesben * magatartás; minden fegyelmezett, helyesmértékü és arányaiban rendkivül finom érzékű / 'FO'l vtatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom