Napi Hírek, 1928. április/2
1928-04-26 [0177]
§ B e 1 g r á d,április 26. [Iagyar Távirati Iroda./ Radics István a Bolitika munkatársának hosszú nyilatkozatot adott, amelyben az összes aktuális bel- és külpolitikai problémákkal foglalkozott. í indenekelőtt rendkivül hevesen megtámadta a kormánjt a boszniai erdők kihasználásának módja miatt. Azt állitja, hogy az . az ügyben kiküldött vizsgálóbizo.tsag már eddig is számos, az országot milliárdokkal megkárositó visszaélésekre jött rá. Az érdekelt miniszterek vád alá helyezését kívánatosnak tartja, s elsősorban a demokrata minisztereket gyanusitia. Kifogásolja a kormánynak a boszniai agrárkérdésekben folytatott politikáját. Szerinte a szerb lakosságot a . ..' " muzulmánokkal szemben háttérbe szorítják és ma már ugy látszik, mintha ismét a bosnyákok volnának Losznia j uraiba szerb lakosság pedig csak másodrendű elem. ..ür .Sürgeti koncén tráciosfkormány megvalósítását, olyan módon azonban, hogy mindazok az elemek és párfok, amelyek önzetlenül az ország és általában a "nép érdekében dolgofcrnak, . • tömörüljenek. Az alkotmányrevizió tekintetében ugy vélekedik, ho^y az eddigi nagymegye-rendszert meg kell szüntetni és helyette Csehország mintájára harom-négy nagykerületet kell alkotni széleskörű autonómiával. Szerencsétlennek tartja a mai szerb-horvát-szlovén királyság elnevezést .mert az nem fejezi ki a tényleges helyzetet. Epen ezért szükségesnek találja, hogy az állam nevét Jugoszláviára" változtassák. A koncentráció külpolitikai feladatát abban látja, hogy törekedjék Bulgáriával a legbensőbb közeledésre, Csehországgal és Lengyelországgal a közeledés, további kiépítésére, Oroszországgal pedig a viszonyok helyreállítására Az ország belső berendezéséről szólva hangsúlyozza, hogy az ország három zónáéra osztható és ezek közül a legfontosabb Dalmácia, valamint annak két mögöttes területe: Montenegró és Hercegovina. Ezekre a területekre kell a'legtöbb súlyt fektetni/nemcsupán azért, mert Dalmáciát veszélyeztetik az olasz aspirációk^ hanem azért is, mert ez a terület köti össze Jugoszláviát a világgal. A második zóna, a központ: Bosznia és Horvátország, a harmadik zona pedig Szerbia, Délszerbia, a Vajdaság és Szlovénia, amelyeket mint perifériális zónákat kell kezelni. Dalmáciával kapcsolatban rendkivül élesen kritizálja az olasz politikát, s megemliti. hogy egy lengyel diplomatától szerzett értesülése szerint Mussolini tényleg Jugoszlávia felosztására törekszik, s elsősorban Macedóniát és a Vajdaságot, majd pedig Dalmáciát akarja elszakítani Jugoszláviától. Visszatérve a belpolitikára, hangsúlyozza, hogy a koncentrációt^ a parasztpárt a pasic/sistapár tiakkal és a centrumhoz tartozókkal tudná létrehozni, esetleg Korosecoel. Szpaho nem jöhet számitásba, sa demokraták is csak akkor, ha leküzdik a körükben uralkodó korrupciót. Vukicsevics egyáltalán nem lehet miniszterelnök. Erre az állásra a legalkalmasabbnak Márinkovicsct találná, aki a .külföldi k'ilcsön ügyében nincs lekötve és hive a legszélesebb önkormányzatnak. Ha nem sikerül a koncentráció, akkor mégis csak tábornokot kell a kormány élére állitani. Mártja cskk azzal a feltétellel lépne be a kormányba, na megkapná a pénzügyminiszteri és az összes gazdasági miniszteri tárcát.A koncentrációt mar azért is figyelmébe ajánlja az illetékeseknek,mert attól tart,hogy Szerbiában esetleg íellazad a nép,aminek a legsúlyosabb és előre nem látható kfvétke zmenyei lehetnének.
