Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-26 [0165]
§Belgrád, október 26./Magyar Távirati Iroda/ A Vreme információi szerint Davidovics Lyut a a demokrata klub elnökségéről és a pártvezérségről történt lemondását a demokrata vezérek bizalmas ülésén visszavonta. §Belgrád, október 26. /Magyar Távirati Iroda/ A tegnapi' nap folyamán feltűnt, hogy Szpaho nem kereste fel Davidovics ' Lyubát; Ebből arra következtetnek, hogy a két vezér között a' viszony elhidegült. Ezt azokkal a tárgyalásokkal hozzák kapcsolatba, amelyeket a bosnyákok a boszniai radikálisokkal folytattak és amelyek a két párt együttműködését biztosították. A boszniai pártok megegyeztek egymással a községi Liornisszariusok kicserélésének kérdésében, nemkülönben a kerületi bizottságok rmiködése tekintetében is. A frajévói községháza például teljesen Szpahóók befolyása alá került,melynek élére muzulmán komisszáriust neveznek^ki, hasonlóképen a : .Ijrajev^i kerületi bizottság is. Bosznia-Hercegovinában ^3 közigazgatási tisztviselőt cserélnek ki.A megegyezés után ugy vélekednek, hogy a bosnyák muzulmánok 63%adikállsok között jelentékenyközeledés várható és az előbbiek esetleg elvólnak a demokratáktol és a radikálisokhoz csatlakoznak. \~~5zjxs /A Benes expozéjáról szóló p|á/í;gai tudósitás folytatása/ Mindezek ellenére - folytatta a miniszter/fontosnak tartom, hogy a cseh közvélemény figyelmet felhivj amarra, hogy ily természetű akciók -hogy ug^mondjamr- az idők Jelének tekinthetők. Feszültebb-vagy nem világos nemzetközi helyzetekben mindig mutatkoznak és ismétlődnek hasonló akciók. Ez azt jelenti, hogy ügyelnünk kell^és nem szabad megfeledkeznünk ezeknek az időknek különféle veszedelmeiről. ~] -tvvi/ie-t^ b<-Szá£t . A miniszter ezután még] '.. ' a békeszerződések revíziójáról. Mindig mondtuk, jelentette ki a miniszter, és az egész világ tudj., ezt, hogy a békeszerződések müve nem tökéletes. De azt állitottuk ós azt állitjuk ma is, hogy a világ mai helyzete jobb/ dirit a háború előtt volt, jobb a politikai szempontokra való tekintettel és a nemzeti igazságosság szempontjából is. A békeszerződések ebben az értelemben fogták fel az egész kérdést. Mindenki tudta azonban, hogyha határokat nem lehet egyszerűen valamely politikai vagy nemzeti ideológia szerint megállapítani,hanem csak nagyon komplikált megfontolások alapján,amelyekben a történelmi fejlődést történelmi jogok,gazdasági szükségességek, földrajzi viszor nyok, ethnikai és politikai szükségletek mérvadók. Ezt mindenki tudta és mindenki meg volt arról győződve, hogy kisebb vagy nagyobb kisebbségi tömegek fognak maradni az uj és a régi államokban. Egyébként'agyszólván nincs is állam,amelynek nemzeti kisebbségei ne lennének. Epen ezért fogadták el a szerződéseknek a kisebbségek védésééről szóló elvét. Azonban még a békekonferencián sem állították azt, hogy a békeszerződések és^más szerződések örökkévalók és ezért a Nemzetek Szővetsége^alapokmányát) a, amely valamennyi békeszerződésnek alkotórésze, beiktatták a 19.szakaszt,amelyben a szerződések megváltoztatására gondolnak. Ezt valamennyien aláirtuk, be is tartjuk és jogosan hivatkozhatunk rá. E tekintetben minden állam a Nemzetek Szövetségében előterjesztheti valamely szerződés megváltoztatására irányuló kérelmét. Mindennek az előfeltétele azonban, hogy az illető állam betartja a Nemzetek Szövetsége alapokmányában előirt alapelveket s ezek: lojalitás és békeszeretet a másik'fél iránt, továbbá be kell bizonyítania, hogy az eddigi szerződés a politi- £/,. kai gyakorlatban nem hajtható végre és végül, hogy az illető állam jóhisztuü politikát folytat. /Folytatása következik/ „ D _,
