Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-23 [0165]

§ G r o s li á z • , október 23. Vasárnap délelőtt 11 órakor leplezték Orosházán a világháborúban elesett 1106 hősi halott emlékszobrát. Az ünnepségen megjelent József királyi herceg Fábry őrnagy segédtiszt kiséretében, Schwoy tábornok a szegedi vegyesdandár parancsnoka Kratochwill altábornagy a volt 4-es honvéd gyalogezred parancsnoka, Panwitz ezredes a 10I-es gyalogezred volt parancsnoka s a 4-es honvéd- és a 101-es gyalogezred tisztjei közül még igen sokan. József főherceg áéelőtt 3/4 11 órakor érkezett autón Orosházára. A község határában küldöttség és lovasbandérium élén dr. dr. Kova* csics főispán fogadta a magas vendégeit. Itt á főherceg négyestoga&ba szállott át és az Arpad-kertben ielállított emlékszoborhoz hajtatott. Itt fogadta a katonai jelentkezéseket. Orosháza község nevében Kunos István főjegyző üdvözölte a királyi herceget,^ fehérruhás kislány virágcsokrot, adott át. Q^tf^:> B-r. Kiss.László járási főszolgabíró, felkérésére .a főherceg megadta aiz engedélyt az emlékszooor leleplezésére és a következő beszédet mondotta: Magyar Testvéreim, ! Szer éves nagy multunk alatt mindig Magyarország állott _ őrséget Európa keleti véghelyén. Most Európa hallatlan hálátlansággal összetörte ezt a védöbástyát*Mélységes fádalom tör fel lelkemből, ha arra gondolok, hogy az a sok-sok dicső magyar scér majdnem hiába folyt el a háborúban. Ezerkilencszáztizennégy november havában kerültem először össze a Kárpátok déli szegélyén kétségbeesett harcot vivő 4-es honvédekkel. S ez a maroknyi magyar megtörte az óriási orosz hadsereg erejét. Ettől kezdve mindig olyan helyre állították ezt az ezredet, hol a legnagyobb volt a veszély, hol a leginkább volt szükség arra, hogy szivvel, lélekkel igaz hazafiasságg-al harcoljon a front minden embereJ[Doberdőn láttam először harcolni a másik orosházi ezredet: a 101eseket. Itt szemtanúi voltunk, hogy az egész olasz hadsereg 18 kilométer széles frontszakaszon támadott néhány magyar ezredet: - sikertelenül. Közben fogytak a négyesek, meg a százegyesek. Erdély védelmében, Czernovic felszabadításában nagy szerep jutott nekik, kiknek emberfölötti hazafi sága mindig csodákat mivolt. De ott, ahol a magyar vitézség ilyen dicsőséges formában nyilatkozott meg, sürü sorokban állanak a fejfák, a fakeresztek, a jeltelen, beomlott sirok. Ott nyugszanak ők, _ de nem, nem nyugosznak, - én legalább is ugy hiszem, ők őrségen vannak, s várják hivó szavunkat. Most mi hívtuk őket s az a sok fakereszt . idejött e^térre, hogy szülő, gyermek, özvegy és árva eljöhessen imádkozni értük. Értük imádkozni és példát venni róluk. Szép szobor: a hős meghal, de a testvér átveszi az örökséget^, a fegyvert s az apa bátaritó szóva'l küldi második fiát is a harcba. Adja Isten, hogy mielőbb elindulhassunk mi is s elvihessük neqze*i színeinkkel diszitett koszorúinkat az ezeréves tárókon korhadó árva fakeresztekre. A királyi herceg azzal a fogadalommal tette le koszorúját, a szobor talapzatára,, hogy Ő is a hazáért él és hal, mint azok, kiknek emlékére a szobrot emelték. /Folytatása következik./ ORSZÁGOSLD'ÉLTAR K. szekció