Napi Hírek, 1925. május/1
1925-05-04 [0107]
Jókai jelentősége - mondotta - nem merül ki abban az esztétikai gyönyörűségben, amelyet munkái az olvasónak szereznek. Aki Jókait olvasta és még valaha olvasni fogja, abban ő általa megvalósulásra tör mindaz, amire ő lelkesitett^ a magyar múltnak tisztelete, a magyar jövőnek hite, a. magyar élni akarás, a magyar bátorság, magyar becsület, magyar emberség, magyars szabadság, a jőságosság és igazságosság. Jókai a mai időkben egyike azoknak az erős kapcsoknak, amelyek az elszakitott magyarsággal összekötnek bennönket. Amig Jókait olvassák túlnan ós innen, addig élni fog ott is, itt is a közös kultúrának tudata, a közös emlék, közös remény, közös vágyódás. Nincs magyar költő, aki az ifjúság lelkét annyi eszményi hősnek alakjával töltötte volna meg, mint Jókai. Tatrangi Dávid, Adorján Manasse, Berend Iván, BaradlalJ Jenő, Kárpáthy Zoltán, B^entirmay Rudolf ugy élnek és kisérnek emlékezésünkben, mintha együtt éltóT^ volna át történéseiket. Ezeknek az alakoknak megalkotásával, példájuknak szemünk elé állításával Jókai nagyobb nevelője lett a magyarnak, mint minden kitűnő pedagógusunk. A nemzetnek ügyvédje volt Jókai-Mór és vitte becsülettel a nem- • zetnek két nagy perétt Regényeit irva e két nagy pernek periratait irta> Vitte a pert, amelyet négyszáz éven folytattunk Becs ellen ós vitte azt a másik ezor esztendős port, amelyet a végzet ollen folytatunk. A nemzotnok ügyvedje volt Jókai akkor is> amikor 1848, márciusában Petőfivel ogyütt talprahivta a magyart és részese lett annak a nagy naunak, amelynok omléke a magyar lelkében örökkön élni fog, mint az ősi alkotmány s a népszabadság clvála3zthatatlanságán&k szimbóluma, A történelem távlatából ugy látjuk 1848. március 15.-ét mint 'a2 .ingó,, magyar földnek rengéséből magasba szökkent szont hegyét. Ennek a szent hegynek felhőkbe nyúló legmagasabb orma Petőfi Sándor, derübon tündöklő tcstvérorma pedig Jókai Mór. Mi, a szent^ hegy tövében élő törpo utódok,'cl-elzarándokolunk a hegyhez, ^hogy varázsából merítsünk erőt az élethez, Ncmrégon Petőfi Sándorhoz zarándokoltunk, ma Jókai Mórhoz visz zarándok utunk. És. minden olgondolásunk és vágyódásunk egyetlen fohászban forr összo: tekintsen végro a szent hegy cgysógos boldog nemzetre. • A .közönség mély megindulással hallgatta végig a lendülotos cmlékbosz^dct, • A magyar Hiszekegy elmondása után az elnök a közgyűlést felfüggesztette, Rövid szünet után a rendes közgyűlés következett.;.Pap József a gyűlést megnyitva rámutatott arra, hogy a kamarai intézmény a mai rendes közgyűléssel működésének második félszázadéba lép. A letelt ötven év alatt mondotta - igen göröngyöá és nehéz utat jártak meg, de azért ez az ut mindig fenséges volt, mert az ügyvédség mindig felfelé és előre tör és ellensége volt a v is száradásnak es a sülyedésnek. Az ügyvédi kamarák az emberiségi jogok előharcosai. Legnagyobb sikerüket azzal érték el, hogy összhangot tudtak teremteni az emberi jogok és az állami és társadalmi rend.követelményei között, másrészt az egyéni fejlődés mellett is megalapozták ős fenntartották a nemzeti érzés és gondolat fensőbbjógét. A magyar jog fogja biztositoni Csonka-Magyarország fensőbbségét is az utódállamok felett. A forradalmak és ellenforradalmak után erősen megindult a konszolidáció munkája, A jogászok tapasztalják és méltányolják leginkább, hogy a jogrend ős a törvény tisztelete az utóbbi időben lényegesen megszilárdult és biztosra veszik, hogy ennek nem .mondnak el kedvező gyümölcsei. Egészségos ós fejtodő gazdasági, kereskedelmi és ipari élet mellett inkább lehet remélni, hogy kellő elhelyezést találhat az ügyvédi karnak egy része, amely ma túlzsúfoltságot okoz, A konszolidációnak örvendetes jelensége, hogy fontos alkotmányjogi törvények javaslatai foküsznek a nemzetgyűlés olott, amelyek célja ősi alkotmányunkat a jogfolytonosság-lehető szem előtt tartásával és a mostani kor demokratikus kivánalmainak megfelelően kiópiteni. Jó anyagi és eljárási törvényekig ., jó birósógokra és jó ügyvédekre van szükség, hogy megjavítsuk a törvénykezést és ezáltal biztosits*ik a normális forgalmat r es a hitelt. Ma még sem a közvélemény, sem a hatalom nem méltányolja eléggé az ügyvédi kar közhasznü működését. El fog azonban még érkezni az ido, amikor az. egész vonalon belátják, hogy az ügyvédség nélkülözhetetlen exponense a közérdeknek a közjónak. . /Vége következik./
