Napi Hírek, 1924. szeptember/1

1924-09-13 [0091]

§ Nyiregy&áza, szeptember 14. A f ünnepé' /re Nyíregyházára érkezett Rakovszky Iván belügyminiszter,Koszé István belügyi államtitkár, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter,^ Kállay Tamás, Mőzer Ernő, Szomjas Gusztáv nemzetgyűlési képviselők, Bakosi Jenő főrendiházi tag, csaknem valamennyi magyarországi város polgármestere, élükön dr.Sipőcz Jenővel, Budapest székesfőváros polgármesterével, A vendégeket szombat délben a pályaudvaron dr.Bencs Kálmán kormányfőtanácsos Nyíregyháza város polgármestere fogadta és üdvözölte, Rakovszky Iván belüg miniszter az üdvözlésre válaszolva kijelentette, hogy annál nagyobb örömmel jött most Nyíregyházára, mert ma az érdeklődés központjában nem^ő áll mint ünnepelt,hanem azt az hódolatot és ünneplést,amelyben a város ct áll.ndóan részesítette,, a százéves jubileum alkalmából viszonozhatja,- A ' pályaudvarról a miniszter és kisérete Kállay Miklós főispánhoz hajtatott, . Délután 3 órakor az előkelő közönséggel zsúfolásig megtelt evangélikus templomban díszközgyűlés volt, melyet a városi dalárda a hiszekegy ének- ;J| lésével nyitott meg,-Az elnöklő Bencs Kálmán polgármester üdvözölte a kormány képviseletében megjelent Rakovszky Iván belügyminisztert, felolvastatta Vass József helyettes miniszterelnök üdvözlő távirarát,üdvözölte a díszközgyűlésen résztvevő Rákosi Jenő főrendiházi tagot ^ Kállay Tibor volt pénzügyminisztert, továbbá a városok és törvényhatóságok, a hadsereg, a debreceni gróf Tisza István tudományegyetem, ^z iskolák, a m.kir.gosts és a magyar államvasút küldöttségeit, azután Szohor Pál városi főjegyző részletesen ismertette az örök^yáltság történetét. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. Bestédében visszapillantást vetett az örök^yáltság történetére és rámutatott arra, hogy a tárgyalások"az akkori Nyíregyháza község és földesurai között a legbékésebb mederben folytak és a tárgyalások befejezése is a legteljesebb egyet rt őssel történt meg.Nyíregyháza város örök£yáltságán3t és az arra kivetkező száz esztendőnek példája mutatj^a^ hogy téves uton járnak azok, akik a történelem logikájában gyökerező érdekellentéteket merev ellentálléssal és makacssággal akarják megoldani.Nyíregyháza város' belátta, hogy az ellentétek • ' békés és okos megoldása magában hordja a szebb jövendőt.Igazolja ezt Nyíregyháza város fejlődése is, száz ev alatt az ország egyik legvirágzóbb városává fejlődött. Ott, ahol a történelmen és a gazdasági élet lehetőségein alapuló ez érdekellentétek harca erőszakosan egyik vagy másik fél győzelmével fejeződik be, nem fakadhat áldás. Mert ha a régi törvényeken alapuló jog az uj jogos törekvéseknek, az uj méltánylandó jogoknak mellőzésével szerez magának érvényesülést, nsm fakad hat áldás, mert nem lesz meg az összhang,Viszont ha az uj fejlődés folytán méltányosnak vált jogok erőszakkal, a törvényes és szerzett jogok lagázolásával érvényesülnek, ebből sem fakadhat áldás, mert az' e,lle» tétek továbbra is fennmaradnak és a közös munka lehetősége megszűnik,Áldás csak ott fakadhat, ahol kényszer, nélkül, a saját függetlenségük birtok ban a különböző erdekek képviselői belátással ás egyetértéssel férfiaran békejobbot nyújtanak egymásnak. Mert hiszen azok az erők, amelyek küzdelem ben vannak lekötvői alig tudnak érvényesülni, mig a közös munkában -;S3ze-. < forrva megkétszereződ- nek. Az a tüneményes fejlődés,amelyet itt latunk Nyíregyházán. - folytatta a belügyminiszter - azt a kívánságot ébreszti bennem, bár itt lennének mindazok, akik az' osztályharc ridegségét es kegyetlenségét hirdetik.Mert ekkor belátnák, hogy az osztályharcnak elkeseredett lefolytatása csak vért, csak hullákat, csak gazdasági pusztulást eredményez.Íz elhagyott nyiri tanyák közepette, a aivó homokon virágzó, nagy kulturváros támadt, ahol boldogok és elégedettek azok az emberek^is, akik valamikor a régi'jogokat védelmezték és azok is, akik - bár az o joguk'törvénybe foglalva nem volt - mégis jogaik kielégítését^nyerték. Amikor Nyíregyháza községe megváltotta magát a jobbágyi szolgáltatásokterhe alól, szabadságát es függetlenséget kapott. Nagy kincs a száa-dság és nagy ero a függetlenség, olyanok kezében, akik élni tudnak vele. Csapás a függetlenség annak kezében, ttri a felelősségre meg nem érett és , veszedelem a szabadság annak kezében, aki a szabadság morális^követelmcnyi az Önfegyelmet, kötelességtudást ás higgadt Ítélőképességet nélkülözi.^ Nyíregyháza' város' ezelőtt száz évvel kivívta függetlenséget és szabadsagát s rá néhány rövid évre már városi privilégiumokat is kapott, Nyiregyh za meg tudta mutatni, hogyan kell élni a szabadsággal és függetlenseggel. /Folytatása következik/