Napi Hírek, 1924. augusztus/1

1924-08-14 [0089]

§3elgrád, augusztus14. /Magyar Távirati Iroda/ Radics István tegnap szűkebb körben beszámolt külföldi tevékenységéről es jövendő prögramnrjáról. Erről a beszámolóról a Politika és a ^Vrerre hosszabb jelentést közölnek.Radics mindenekelőtt annak a véleményének adott kifejezés' hogy az egyetlen kivezető ut,ha Jugoszlávia konfgderativ alapon rendezkedik be Horvátország teljes szuverenitásának tiszteletbentartásával. Ezután áttárt moszkvai utjának előzményeire. A régi kormány a megegyezést kereső horvát képviselők elől elzárta a^parlamentet és erre határozta ő el, hogy Moszkvába utazik. Moszkvai utjának célja a horvát politika radikalizálása volt, Csicserinnek arra a kérdésére, hive-e a balkáni féderáciőnak, azt felelte, hogy $ általában a nemzetek békés megegyezését hirdeti. A szláv nemzeteknek úgy kell szervezkedniük, hogy a külvilággal' szemben egységesek legyenek. A balkán-federáci^ról a kommunisták ugy gondolkoznak,mint annak idején a flári politikusok. Mi, horvátok, nem vagyunk balkániak, mi földközitengeri nép vagyunk,ép ugy mint Bosznia is, amelyet befolyásunkicai detalkanizálni kell, A éelgrédi kormányváltozásról beszélve, kijelentette,hogy azt kivanja az uj kormánytól, teremtsen békét és tegye lehetővé a szabad választásokat,hogy az történhessék, amit a nép akar. -•-Mi -mondta Radics- felfüggesztettük a repütlikát, de nem mondtunk le róla. Nézetem szerint Horvátország lehet köztársaság a jugoszláv királyságban, Ea Rakovszkijmondhatta, hogy a forradalom nem dogaa, akkor a republikánusok is mondhatják^ hogy a köztársaság sem dogma,Ha szakítunk a militarizmussal és a korrupcióval,megteremtjük a rendet, a jogot, a nemezét szabadságát, akkor ez a kérdés csupán forma. Elmondta még, hogy Oroszországban a legnagyobb rokonérzést tanúsítják a szerbek iránt, de a Iasics-rezsiaet annyira elit élté&,hegy nem is lép-' tek volna kapcsolatba Jugoszláviával, ha Pasiosák uralmon maradtak volna. Politikai körökben élénk feltűnést keltett Radics nyilatkozata, § A Bécsben tartott nemzetközi eszperantó-kongresszus utolsó ülésén arra való tekintettel, hogy ennek a világnyelvnek szervezeti ügyeit ezentúl s képviselőtestület konferenciája fogja, intézni, egy magyar kikül- • dött javaslatára elhatározták, hogy 1925-ben mér nem rendeznek világkongresszust, A világkongresszus helyett 1925-ben Svájaban egy hétig tartó nemzetközi egyetemi előadásokat terveznek hangversenyekkel és kirándulásokkal, A kongresszus tagjainak egyik része Prágába, másik része a Semmeringre utazott, tizennégy nemzet képviselői pedig Budapestre látogattak el, ahova ma este étkeztek meg.Holnap délelőtt az országházat^nézik meg, délután a Margitszigetre mennek,szombaton délelőtt a Szépművészeti Muzeumot tekintik meg, este'pedig megjelennek a Vakok Intézetében rendezendő eszperantó-hangversenyen, § M iskola, augusztus 14; Mai nyilt meg az Iparosok Országos Szövetségének kéü—napos kongresszusa. Délelőtt ipari kiállitás volt,amelyet' Pálffy Dániel, az Iparosok Országos Szövetségének elnöke nyitott' meg. Üdvözölte a kereskedelmi miniszter képviseletében megjelent báró Wimmersfo Frigyes államtitkárt,Miskolc város közönségét és a megjelent előkelőségeké' Wimmersperg államtitkár beszámolt azokról az intézkedésekről,amely eket a kereskedelmi kormány a kézműiparosságnak nyújtandó hitel érdekében eddig tett, Kodobay Sándor polgármester^Miskolc város nevében ingyen területet és 50'millió koronát ajánlott fel egy létesitendő iparostanono-otthon coljaira. A kongresszus Dobsa László indítványára elhatározta, hogy Walko Lajos'Xkereskedelemügyi minisztert táviratban üdvözli. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldöttek Hadik János grófnak is.Bittner János, az Országos Iparospárt elnöke ismertette a párt elveit,Nagy Antal az ipari hitel kérdését fejtegette.hangoztatta,hogy a lökét áls termelés szolgálatába kell állitani,Méltatta Hadik János gróf érdemeit az ipartörvény megalkotása körül. Határozati javaslatot nyújtott be a kis,közép és kézműipar hitelügyének intézményes rendezéséről,^ A határozati javaslatban 120 milliárd hitelt kivan nyújtani az iparosságnak, Huska Vilmos a kézműves-kamara és az ipartestületi reform ügyét ismertette,Törvényes alapon álló központi kézműipari szerv felállításának szükségességét hangoztatta, /Folytatása következik/