Napi Hírek, 1922. november/2
1922-11-25 [0048]
§ Csongrád, november 25. Dr. Schandl Károly földmivelésiíigvi államtitkár, Mozer Ernő. örf.'y Imre, Héjlj Imre, Marsehall Ferenc, Pesti Pál, Temesvári lníre, Bugyi Aönlal és Vasadi-Balogh György képviselők kíséretében ma délután fél 2 órakor érkeztek Csongrádra a Paluszövet&ég háziipari kiállításának és a gazdasági népfőiskolának megnyitásárai A pályaudvaron Kovács 'Elemér főjegyző üdvözölte! a község gazdatársadalma élén az érkező politikusokat, akiknek nevében Schandl Károly mondott köszönetet. Délutátt 2 órakor a Magyar Király szálloda különtermében táirsasebéd volt, amelyen Lénárd Dezső közjegyző köszöntötte fel ^chandl Károlyt és a kiSűretében levő nemzetgyűlési képviselőket. Az üdvözlésiért ismét Schandl Károly mondott köszönetet, kijelentve, hogy nem ünnepelni, hanem munkára jöttek. Utána mlég többen szólaltak fel a község 1 társadatmi előkelőségei köziül és biztosították a képviselőket támogatásukról, dé egyszersmind annak a határozott kívánságnak adtak kifejezést, hogy a kormány és a mögötte álló. párt akadályozza meg a komoly parlamenti munka meghiúsítására irányuló törekvéseket. A Faluszpvetség háziipari kiállításának megnyitása délután 3 órakor kezdődött meg nagyszámú közönség jelenlétében a központi elemi iskola helyiségéiben. Kriskovics József földbirtokos és Marsehall Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a Paluszöivetség igazgatója után Schandl .Károly mondott ünnepi beszédet: — Az elmúlt esztendők voltak azok — mondotta — amelyekben a szenvedés leginkább kijutott a magyarnak. Ezekből a szenvedésekből okulnunk kell. Ebben az országban megelégedés és boldogsaíg csak ugy lehet, ha mindenki hozzálát a maga munkájához. Ki kell fejleszteni a nemzeti erőt, amely meg van ebben a tájban. A magyar vidék szót kér kér az ország újraépítése munkájából. Az erkölcs, a gazdasági erő, a munka, amely az országot újjáépítheti, a tanyákon, a falvakban összpontosul. Minél közelebb megyünk a tőzsde kapuihoz, annál több erkölcstelenséget, pazarlást és gyűlöletet látunk. Itt látjuk ugly az erkölcsökben, mint a gazdasági javakban a pusztító erőt. Azt a nemzeti erőt, amelynek a zászlaját kibontottuk és amelynek leghathatósabb támasza a földmivelő magyarság és a köréje csoportosuló magyar nép, többé nem fogjuk engedni eltaposni. A felforgatás agitátorai a leikleket a kétségleesésre izgatják: Jogunk van bízni abban, hogy megteremt; ük azt a reWdet ésl fezt a gazdasági életet; amely kiinduló pontja lesz Nagy-Magyarországnak. Sona nem baladott ez a magyarság annyit, mint az elimult háirom' évben. A magyar mezőgazdaság olyan kulturális fejlődési fokon áll, amilyet nem göndoltuai2<| volna még a háború előtt. A kisbirtok! ott áh ma, ahol azelőtt a nagybirtok állott, ugy a vetőmagnemesi lés, mint a talajmüvelés és a gépgaz iálkodás terén. Hogyha pedig ellenségeink jóvátétel cimén nem vesznek el lőlünk semmit, akkor az állattenyésztés terén is pótolhatjuk vesztesegeinket. Ipari és gyógynövény kereskedelmünk nemcsak hogy behozatalra nem szorul, hanem ellenkezőleg tekintélyes kivitele van. y í Az egész Közép-Európában megnyilvánuló földrerorm-niozgaiomnari a magyar íőidreiorm a legegészségesebb. Ezzel együtt jár a gazdasági ismeretek terjesztése és fejleszlése is. Hogyan követeljünk a vidéktől fegyelmet, tisztességtudást és munkáit, haj épp a törvényhozásban nem látjuk a szükséges fegyelmei; es a munkára valói törekvést. Amikor azt látjuk, hogy a törvényhozásban ma szinte a becsület sincsen megvédve és a maiir dátum lassankint csak arra lesz jó, hogy büntetlehnül lehessen itfágahnazni köztiszteletben álló férfiakat, ugy hogy arra érdemesi, köztiszteletben álló férfiú lassanként nem js fog vállalkozni a miniszteri székre, akkor a jobbakinak lelkében megerősödik az a belátás, hogy elsősorban a parlamentben kell a munkára való törekvést biztosítani. Ilyen körülmények között, ha a többség, amelynek a hatalom a kezében van, nem iparkodik helyreállítani a rendet, ép oly hibá$', mint a kisebbség amely visszaél jogaival. Ki kell küszöbölni á gerínclelenséget Ma. amikon- mindenütt a nemzeti irányzat kerekedik felül, mi sem engedhetjük ki a kezünkből gyáván ezt az erőt. A teremben levő nagyszámú hallgatóság lelkesen ünnepelte Schandl Károlyt, aki ezután a gimnázium épületébe ment, aho|( fél 6 órakor ünnepélyesen megnyitották a csongrádi népfőiskola második évi tanfolyamát Szedlacsek István esperes-plébános üdvözölte a vendégeket Után na Schandl Károly mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta., hogy a magyar népben rejlő sok energiát akarták kifejleszteni, amikor két évvel ezelőtt megindították' a népfőiskolai mozgalmat Az ifjúság dicséretére szolgálhat, hogy az első esztendőben tanúsított előmenetelével a legszebb rer menyeket beváltotta. A magyar népet azzal szokták vádolni — sokszor jóindulatból, — hogy nincs fogékonyságai á kulturális haladás iránt. A népfőiskolai mozgalom beigazoltál {hogy a gazdaközönség a kulturális haladás érdekében anyagi áldozatra is kész és ez végtelen megnyugvást jelent részünkre. Magyarországon megvannak azok az előfeltételek, amelyek a mezőgazdasági téren való 'haladáshoz szükségesek. Három gazMasárn akadémiában 12ÜU hallgató folytatja tanulmányait, ezek között 100 saját birtokán óhajt tovább gazdálkodni. A téli gazdasági iskolákban több ezerre megy azoknak a fiatal gazdálkodóknak a száma, akik ezekben továbbképzési akarnak nyerni. E téren a gazdatársadalomnak is nagy érdeme, hogy megértette az idők szavát. , Csúcs János dr., Csongrád vármegyei főispánja bejelentette azután, hogy a vármegye több pontján is megindult már a népfőiskolák szervezésé. 'lemesváry Imre a megjelent nemZelgyülési képviselők nevében üdvözölte a népfőiskolai mozgalom megindítóit és az azokon működő tanférfiakat. ,VégüI Galambosy István igazgató a tantestület részéről is megjnyitottnak jelentette ki a tanfolyam ezidei évfolyamát Bejelentette, hogy edai^ 63 Hu és 25 leányhallgató jelentkezett. Este a polgári körben műsoros estély, majd társas vacsora volt. (M'l'l.) Bécs, november 25. (A MTI magánjelentése.) LausanneLó! jelentik: sztambu ijszki bolgár mimsz erelnök ma megbeszélést lölytaloit BorovsZki orosz delegátussal és megcáfolja azt a hirt, hogy Bulgária belépni szándékozik a kisantanlba. Párisi, november 25. (Havas.) A párisi, londoni |ési római kormány kőzött eszmecsere folyikj arról, hogy imikprra tűzzék ki az angol, francja^ olasz (és á belga miniszterelnök és külügyminiszter találkozását Ezen a tanácskozáson a brüsszeli pénzügyi konferencia anyagait fogják megállapítani. (MTI.)
