Napi Hírek, 1922. augusztus/2
1922-08-22 [0042]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti': A nemzetgyűlés külügyi, közjogi és közlekedésügyi bizottságába délután együttes ülést tartott, amelyen a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában 1921 évi július hó 23-án Parisban kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A megjelenésükben akadályozott bizottsági elnökök helyett Barthos Andor elnökölt. Előadónak Móser Ernőt kérték fel. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter a következőkben Ismertette a törvényjavaslatot: A trianoni szerződés 287. szakasza kimondta, hogy a szövezséges és társult hatalmaktél kijelölt hatalmak a Punára vonatkozólag végleges szabályzatot fognak alkotni és a 288, §*»ban Magyarország kötelezettséget vállalt ezen szabály zd; elismefésére. A szabályzat megalkotására egybehívott értekezleten a szövetséges és társult hatalmak képviselőin kivtll Német ország, Ausztria, Bulgária és Magyarország képviselői is részt vettek, de a szabályzat megállapításánál szavaztuk nem volt. így, habár a magyar érdekben törtónt felszólalások egyes helyeken figyelembe ás vétettek, a szabályzat reafielkezései sok esetben nem felelnek meg a magyar érdekeknek. A szabályzat a trianoni szerződés idevonatkozó szakaszaira hivatkozik, ugy hogy a tárgyaló felek állandóan özemben találták magukat a trianoni béke rendelkezéseivel. Dacára annak, hogy ezek a rendelkezések igen előnytelenek Magyarországra nézve, mégis bizonyoa - abszolút véve ugyan csekély előrehaladást tettünk az egyezménynek megállapításánál. A szerződős 275. §-s kimondja, hogy a vízhálózatoknak csak azon részei tekinthetők nemzetközieknek, amelyek több' ország forgalmát szolgálják. A nemzetköziség kimondását tehát nem lehetett szélesebb körben alkalmazni. Ennek ellenére mégis kimondták $ nemzetközi jelleget a Szamos torkolatán tul a Tiszaujlakig való tisza-vonalra. Megkíséreltük a Perencu-csátorna internacionalizálását is, de a tárgyaló felek arra hivatkoztak, hogy a csatornának mind kiindulási, mind trokolati pontja jugoszláv területen van, tehát nem tekinthető két ország forgalmi vonalánaj(. Ebben a kérdésben a közvetlen tárgyalást ajánlották és a kormánynak az io a szándéka, hogy ilyen módon biztositsa használhatóságát a csatornáhak, amelynek tápláló csatornája Magyarországon van. A trianoni szerződs 279, §-a rendelkezik a cabotageról és kimondja, hogy ebben a tekintetben teljes kölcsönösségnek kell fenállania. A törvényjavaslatban foglalt 'egyezménynek huszadik pontjában magyar javaslatra elfogadták azt a rendelkezést, hogy magántulajdonban lévő, V<&£% bérbe adott kikötők nincsenek kötelezve az egyenlő elbánásra. Ezt azért tartottuk szükségesnek felvenni, mert a csepeli kikötőnek bizpnyos szabadságot akarunk biztosítani a kikötői illetékek tekintetében. Keresztül vittük azt ia, hogy egészségügyi és álategészségügyi intézkedések szüksége esetén az államoknak joga van a forgalmat tilalmazni. Ebben nekünk nagy érdekünk volt, mert az állatbetegségeket rendesen a ^a«kánr4l hurcolják be hozzánk. A hadihajók dunai forgalmára nézve próbáltunk és mások is próbáltak a dunai értekezlet által elfogadandó közös elhatározást keresztül vinni, de egyik terv se jutott többségre, ugy hogy ebben a tekintetben eredmény nem volt elérhető. Mikor ezt tapasztaltuk/a magyar kormány jegyzékkel fordult a szomszéd és a Dunát használó államokhoz, kijelentvén, hogy ragaszkodik a Dunának nemzetközi jellegéhez, vagyis ahhoz, hogy bizonyos parti rádiusban a parttulájdonos területének számit* és hogy hadihajókat csak előzetes értesítés mellett bocsájt be. Erre választ ugyan nem kaptunk, de © nagyhat almák ezen jegyzékünk vétele óta * vízhasználatkor maguk is betartják ezt. Mi azonban szeretnők, hogy ez valahogy válasz:ba foglaltassák. Amennyiben ittartózkodásrol van szó, álláspontunk az, hogy ez a kormány előzetes engedélyétől füg§$.Ezen álláspontunkat szintén tiszteletben tartják, mert azóta ittattózkodásl engedélyt kérnek. Az egyezmény a szabad tranzitot minden irányban biztosltja. Mindent összefoglalva, az uj egyezmény némi előrehaladást jelent a békeszerződés rendelkezéseivel szemben, ámbár nem tudtuk minden óhajunkat keresztül vinni. . Mindenesetre hanem irtuk volna alá az egyezményt, akkor jogilag rövid Duna-szak aszúnkra lennénk sz oritve* ós elestünk volna ezektől a javulásokat és engedményeket jelentő rendelkezésektől, mig azáltal , hogy elfogadtuk/biztosítottuk bekapcsolóöásunkatL^ ez egész dunai forgalomba. Az adott helyzetben törekvésünk/ J arra •kellett 1 irányuljuk, hogy nemzetközi rendezésben ez a kérdés tisztáztassák és ezáltal a magyar viziforgalómnak ezt a legfontosabb xnt%é.t ff. nemzeti gazdaság szolgálatába álíltsuk. A bizottság ezután a törvényjavaslatot ugy általánosságban mint részleteiben minden vita nélkül elfogadta. A napirenden kivül a bizottság egyes tagjai kérdéseket intéztek a külpolitika aktuális p roblémáfrreHC a külügyminiszterhez, aki <£ ~1 .^yu^tott/Telvilágo-sitáso kat^ Az ülés 7 Skakor érT~v"egat. ^ JbxzjJlwM
