Napi Hírek, 1922. január/1

1922-01-07 [0027]

Dr. Ber.es cseh, miniszt erelnökn eh a rutén kér­désről tett kijelentéseire vonatkozólag dr, Kutkafalvy Mik­lós képviselő, a magyarországi ruténpárt elnöke. a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: • r — «* saint-germaini békeszerződés értelmébenlaz Erdős­Kárpátok, vagyis Felsőmagyar országnak a rutének által lakott területe nem integráns alko tőrésze a csehszlovák köztársaság­nak, hanem autonóm terület, amelyen a cseh kormány a béke­szerződésben körülirt teljes autonómiát megadni köteles. A csehek ezt a kőtelező tisegüket nemcsak nem telj esite tték,ho}nemi mindent megkíséreltek, hogy a ruténeket arra kén ysseri tsék,hogy az egységes cseh államba beleilleszkedj ene k. A cseh kormány ebből a célból a mult év június havában az agrárproblémák meg­beszélésének ürügye alatt összehivta a rutén nép kongresz­szusái és ott azzal az indi tvánnyal állott elő, hogy a rutének mondjanak le as autonómiáról. A cseh kormánynak ezt a szándé­kát a legerélyesebben visszaút ásították. Erre a vezetésem alatt álló magyarországi rutén párt az elnyomott népek genfi nemzet- < közi kongresszusán a mult év szeptember havában szóvátette a rutén férdé st és a kongresszus határozató t fogadó ít el, amely as egész civilizált világ figyelmét felhívja arra, hogy a cse­hek az uralmuk alatt lévő ruténeket elnyomják, a békeszerződést flqgráns módon megsértik. és a népszövetség tekintélyét leki­csinylők, Á 3aint germaini békeszersödés ugyanis as autonóm rutén terület valamennyi kérdését kifejezetten a népszövetség garanciájq alá rendeli. Ezzel egyidejüleg a népszövetség főtit-. kórságát informáltam az ügyek állásáról és erre vonatkozó me­morandumunkat a népszövetségi paktumnak megfelelően esetleges megj egyzesek megtétele céljából közölték a csehszlovák köztár-. . saság berni köve tség ével. A főtit kórság november 18„-án kapta meg a cseh választ és az egész anyaaot most már a népszövet­ség valamennyi tagjával közölték. Memorandumunk kizárólag a »bekeszejcJodes keretében mozog és konkrét adatokkal bizonyítja, hogy a cseh kormány egyetlen egy kötelezettségét sem teljesir tette. A cseh válasz azt hozza fel mentségül, hogy a rutének­nek nem adhatják meg az autonómiát, mert ehez nincs elegendő intelligenciájuk), Ezzel szemben csupán arra mutatok rá. hogy épen a cseh kormány volt az, amely a béke tárgyalások j alkalmá­val a rutének számára az autonómiát j avas latba hozta*: termé­szetesen, mint később kitűnt, azzal az"utógondolattal, hogy az autonóm rutén területet valamely ürügy alatt impériuma alá kény szeri ts'e. Mindene setre tény, hogy a csehek a világ arto­págja előtt maguk szálltak sikra a rutének autonomiakép ess égé­ért és most, midőn számításaikban csalatkozva érzik magukat, nem foglal^atják-el as ellenkező álláspontot. A ruténeknek bi­zonyára megvan az autonómiához Szükséges intelligenciájuk, azon­ban a cseh hatóságok mindent elkövetnek, hogy a rutén lakos­ság értelmi osztályát a magyarbarátság ürügye alatt az ország­ból kiűzzek. A cseh kormány többi kifogása^ hogy a béke­szerződés 1 , az autonóm területet nem irta világosan körül, ép­olu kevéssé helytálló. A békeszerződés határozottan a Kárpá­toktól délre lévő ruténeklakta területről vagyis a Tisza és f Poprád közt lévő területről beszél. Másrészt azonban a cseh ormány isme t önmagával jut ellentmondásba, hiszen maga kon­templálja az Vng és a Tisza közt lévő autonóm rutén területet, azonban Jerméssetesen anélkül, hogy ennek a jóval kisebb terü­letnek is megadná a megígért autonómiát. "Miután a népszövetség memorandumunkat tárgyalásra el­fogadta', dr. Benes indittatva érzi magái, hogy a rutén terüle­tet beutazza, ott az autonómiára vonatkozó, annyiszor meg nem tartott ígéretet megismételje és a pártok vezéreit tanács­kozásra Prágába meghívja. Főleg igen sürgősnek véli, hogy lé­pésünk nemze tkösi noráerej ét azzal a megj egyzésével próbál­ja leszállítani, hogy-a magyarországi ruténpártnak nincs joga, hogy a rutén nép képviselője gyanánt fellépjen. Dr. Benesnek ebben a pontban sincs igaza. Hogy a rutén népnek egyedüli képviselői mi vagyunk, minden kétségen felül áll* A magyarorszá­gi rutének 1918. december 10.-12. napjain országos kongresz­szust tartottak. Ezen a kongresszuson minden egyes község képviseltette magát és mind a 410 delegátus kijelentette, hogy a kongresszuson elfogadott politikai irányelvek a rutén nép érdekeinek minden tekintetben megfelelnek, és ezeknek az. alapelveknek a végrehaj tásával a vezetésem alatt lévő magyar­országi ruténpártot bízták msfö Másrészt megkerestük.a népszö­vetség főtitkárságát, hogy s helyszínére bizottságot küldjön ki, qmelu személyes megfigyelései alapján győződjék meg állt­tásamk helyesssegéről. Dr. Bűnösnek abban mindenesetre* igaza van, hogy pozsonyi beszédében a rutén kérdést a cseh állam leg­súlyosabb külpolitikai problémájának mondja, meri a rutének gaz­dasági és kulturális érdekei parancsolóan követelik a cseh iga alól való gyors felszabadulásukat. Eddig a rutén kérdést a ru­tén nép megkérdezése nélkül a cseh propaganda egyoldalú elő­adása alapján kezelték. Ha Benes ur a rutének igazi gondol­kozását meg akarja ismerni, szabadságában áll a ruténeket abba a helyzetbe hozni, hogy a Millerand-féle kísérőlevél értel­meben autonómiájuk segélyével önmaguk döntsenek állami hova­tariosandóságukról./MTI./ § A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy Bubinek Gyula állauotábanfrosszabbodás állott be, ugy, hogy orvosai a ka­tasztrófa beálltától tartanak. A nagybeteg iránt rendkívül, nagy az érdeklődés .Hogyléte felől ma is tudakozóm* a kor­mányzó, a minis zt erelnök és a politikai élet vezetőtagjai. Az ország minden részéből,még megszálló tt területről is,sok«un, érdeklődtek Bubinek állapotáról. f^n^

Next

/
Oldalképek
Tartalom