Napi Hírek, 1921. október/1

1921-10-06 [0021]

Bécs, október 6. /A MTI magán Jelentése/ A Neues Wiener AbenŐbiatt "Él még s kis entente?" ctmmsl a következő prágai keltezésű cikket közli: Bármily furán hangozzék is, nem lehet tisztán látni, vc taképen mely államok tartoznak a kis ententehoz, Románia magatartása ós érzülete mindig nagy kérdőjel e3é állit Ja az államokat, Rülönöafcépen aJkox ha olyan kérdésről van sző, amely valóban ennek a szövetségnek az ügye ft mint például a nytgetmagyarországi viszály*. Romániáról egyetlen szót som lehet hallani, Románia ugyaris azt a különös poJlt&kát követi, hogy mindig aitor nyilvánítja magát érdektelennek 9 amikor a kis entente érdeicei forog­nak kockénO (Amikor Karoly király megjelent Magyarországon, 4 Prágában 4-5 Be^grádbati ri adót fttjtak, a román trombita teljesen befagyott és a trombitás - Táke jonesea - osak ekkor zendített rá, araikor már bizonyos volt, hogy Károly király szerencsésen ismét visszaérkezett Svájcba. Buka­rest ma sem viselkedik máskép, Take Jbnescu hallgat, legjobb esetben egy obskúrus franc ka lapot beszéltet maga helyett, de ssst is mindenről inkább, mint Ifyugatmagyaror szagról. Valahányszor rámutattak arra a bizalmatlanság­ra, amellyel a nagy entente a kis entente iránt viseltetik, a : cseh sajtó a maga szolgálatkész buzgalmában minőig letorjcolta az ag<eá 3y.cs­Scoöőkat, Szolgai alézatossága a Nyugattal szemben annyira megy, hogy min­den nyaklevest cirógat ásnak vesz. Most már azoknak is, axlk elefánt bőrt vi selnek,* be kell vallaniuk, hegy aza mód, ahogyan a kis ont entCota nyugalma gy arországi viszály agy nevezett elintézése alkalmából a nagy entente ke­zelte, nem sokban különbözik a hátbarugéstől. AZ egyik olasz államférfi egy bácsi njságirőval folytatott beszélgetése során ezt a rágást a követ­kezőképen formalázta meg: — Az entente, he 4^ eb ben szólva a szövetséges nagyhatalmak egyet­értenek abban, hogy ők, mint a st.«germain*?! és trianoni békeszerződések főxszignetarlnsai, egy edül hivetot tak a ma, hogy mindazokban a kérdések­ben, ama3yek e szerződések végrehajtáséra vonatkoznak, intézkid^eAek* A kis entente államai csak akkor léphetnének közbe aktiv módon, ha a legfelsőbb tanácstól erre megbízást nyernének, máskülönben nem, • nagyhatalmak nem is utasíthatnák el világosabban a kis enten­te ot minden céljával egyetenfcen. Ha a kis ententenak - ellentétből az annak idején tett hivatalos nyilatkozatsü&sl - nem kell megvédenie a st,germain>i ós a trianoni szerződést, 8kfcor fennállásénáz: nincs szarni célja, mert a nagy entente osak magát ismeri el a „, . szerződések és a béke 0 lt aknáz ójának. Ha ez azonban igy van, akkor érthető, hogy Magyar­országon nem sokat törődnek a kis ententetal, hanem egyszerűen napirend­re térnek felette ós a nagy ententehoz fordulnak, Magyarország szeműben tehát a kis entente szövetség ma már csakjucsefccöév, A nyugatjaagyanországi kérdés elintézésének dö^ntő pillanatában i kia entente nem állotta ki a próbát, mert erős eb b hatalmait megaie 5á$ros ták ebben, A kis entente hibá­ja az, hogy UsuK a nagy ententeben és túlbecsüli a maga hatalmát és győ­ző kiét, A nyűgatmagyarországi kérdé3bei a kis entente súlyos csapást szenvedette annyira értékét vesztette, hogy ms már nincs semmi "belső tartalmai, Bécs, október 6, /Á'Magyar Távirati Iroda magánje­lentése./ A Neue Freie Presse "allentétek a nagy- és a kis­antantban 1 * ezeket -írja: Ausztriának az a szerencsétlensége, hogy a hatalmak maguk sem tudják, r mi t etkárnak és hogy együtt­mütödés helyett azt látjuk, hogy as egész vonalon egymás el­len-dolgosnak, Olaszország a francia be folyást Magyarországon Malizálni és Jugoszláviát északon foglalkoztatni akarja, 'valószínűleg azért, hogy figyelmét Albániáról eltereljti, • ahol ujabb náboru es ujabb vérontás .van készülőben,, ^kis­antant ellenzi a ve len özei konferenciát és az i.tteni „Körök­ben is aggodalommal viseltetnem e tárgyalás iránt, amelyen reáhknézve veszélyes helyzet keletkezne tik. Most már a hatalmaknak kell szavukat felemelni és az ő kötele szegük t hogy a nyugatmagyarországi kérdést megoldják, Bécs, október 6. /A Magyar Távirati, Iroda magánje­lentése,/A Iveue Freie Pressének jelentik Bécsujhelyről; A stájer határ tö-bb helyén magyar szabadosdpatok osztrák te­rületre nyomultak előp^dalárvíaőcsapatainkkal fegyveres ö ssz?­ütközésekre került ' .sor, amely éknek le folyásáról r és sietés jelentés még nem érkezet tjjMegbizható üudapes ti jelentések szerint az ottani katonai ruharaktárban naponta a polgá­rok százat katonailag felszerelik. ' , /A Magyar Távirati Iroda megj egyzese:A Neue freie Presse ez utóbbi állítására illetékes helyen, t kijelentik,hogy ez Í3 egyike ama rosszakaratú rág almáknak,amely éknek kitalálá­sában ez a lap az egész nyugatmagyarországi kérdés tárgyalása folyamán oly feltűnően termékeny volt. agy ebként más becsi •lapokban is felbukkantak ujabban mozgósítási hírek,amelyek egytől-egyig szemenszedett valótlanságok./ B é c s, október 6. X /A Magyar Távirati Iroda magán­jelentése,/ Az estilapok jelentése szerint ^tegnap a szö­vetségi kancellárnál értekezlet volta bécsi bankok vezető­embereivel azokról az intézkedésekről, amelyeket tenni kel­lene, hogy az osztrák korona elértéktelenedésének, & 91 a* idegen fizetési eszközök rohamos drágulásában jelenikesit, gátat vesselek, Uatáro&atüi nem hoztak, de fontolóra vették azt az indítványt, hogy a külföldi fizetésekre rövid időre moratóriumot állapítsanak meg.. $z a gondolat azonban meg nem öltött konkrét alakot. Egy IcKpudósi tó jelentése szerint a kormány egyébként a legközelebbi napokban ugynevezext repülQtírmegállapi tó^bizottságok felállítását tervezi, hogy az óriási á rt/HetkedJjeJyvefr, amelyek' most Bécsben úgyszólván óráról-órára jelentke znek, véget vessen,­B é ö 3,október 6, /A Magyar Távirati Iroda maaánje­lentésej A városházán tegnap elhatározták, hogy a villamos közúti vasutak menetdíj át e hó végevei IC koronáról 26 koro­nára felemé lik, Bécs, október 6,/A Magyar Távirati Iroda magánjelen t és ej A Neues Wiener Abendblatinak jelentik Genfből: A sváj­ci szőve tség tanács a munkanélküli szellemi munkások-segítő alapjából, amely ezidőszerini $gy és félmillió frank, a svaj ci írói egyletnek a svájci irodalom fentartására 100.000 fran- / kot utalt át. *^

Next

/
Oldalképek
Tartalom