Napi Hírek, 1921. június/1

1921-06-08 [0013]

§P á r i 3 június 7. /A MTI külön tudósi tójának sziki";távirata/ (luernier a francia kamarában tegnap a trianoni békeszerződésről mondott jelentésében visszatekintő megállapításokat is tett. Ezeknek során megkísérelte, hogy igazolja a tótok egyesülését'a csehekkel, amely szerinte a folytonos elnyomás es üldöztetések következménye, hogy a rutének annektálasát igazolja, kifejtette, hogy fontos volt kiszabadítani őket Magyarországtól függő helyzetükből., mert a kommunizmus alatt ez veszélyes inváziős"ut volt. Az előadó kctségbevouja a magyar statisztika jóhiszeműségé és megtámadja a gazdasági egy s/ég teóriáját, amelyet német eredetűnek mond. ^zennte nem a íermeszet müve az, ho^y Budapestre kerültek az összes malmok, hogy ott dolgozhassák fel a gabonát, amelyet a déli svábok arattak. A békeszerződést nem a bosszú gondolatával, hanem békeakarással ós békülékenyseggel kell végrehajtani. V • Margain a hánság sorsát emiitette meg, ezt a csonkokra vágott gazdasági és földrajzi egységet. üsik-vármegyát tiszta magyar lakosságéval Komániának adtak s a románok közigazgatásának nibái még a román sajtó tilákozását is kihívják. Franciaország a nagy-Iörvonalu politika; helyett a kicsinyes gazdasági érdekek politikáját követte, mint azt a achneider—Creuzot „féle tárgyalásoknál láttuk. A francia politika annak idején botrányos módon fogadta jfranchet d^üsperay utián Károlyit Belgrádban, most pedig a reakció kifejlődésének nyújt segitő kezet. honcourt kritikát gyakorol az uj határok felett és elmondja, hogy a temesvári vasútvonal két helyütt is a határt 3zsli at. ^ régi Magyarország tökéletes gazdasági egység volt. hogy feldarabolták , ime, nincs szene, nincs fája. a szónok megemlíti a salgótarjáni esetet, ahol a bányászok útlevelet kell, hogy beszerezzenek, ha haza akarnak menni. A Magyarországon fekvő Esztergom városnak vasúti pályaudvara Csehországban van. Az 1917-ben tett különbéke-ajánlatvmóff kedvező alkalmat nyújtott volna a Duna-konföderáció megteremtésere, ma az uj államok tulságo' san. elteltek függetlenségükkel, Franciaország diplomáciai ügyuökei mindenütt a demokrácia lerombolására törekszenek* A szónok igy jut el addig a poaatig, hogy Károlyit, Jászit, Lováozyt'és Garamit dicsőítse,,. p- Boncourt beszédének ebben a részében szólalt közbeJMoutet szocialista, aki felemiitette, hogy a háború alatt Magyarország demokrata x3aarit elemei a berni francia nagykövetnél lépéseket tettek és népszerű mozgalmat akartak szervezni a különbéke elérésére, Közeledésüket visszautasították*. Azokat a férfiakat, cJ/ütt* ezt a nagyfontosságú javaslatot tették, a brutalitás szavaival fogadtákf . nem lehetséges, hogy azokat a s

zavakat Franciaország nevében mondottdkQi C'kun Béla bukáya utan a Jőzser föherceg-reie Kombinációt elejtették, talán azért, mert az entente a főhercegben bizonyos hasonlatosságot fedezett fel Egalité Fülöppel„ Mihelyt azonban Horthy tengernagy került hatalomra, Franciaország és Magyarország viszoqa rTnz^^vy^t^ír. A szónok ezután emlátést tesz a bot büntetésről, a numerus clausmuszról^az internálásokról ós arról, hogy a telefon és a távirő használatát az idegeneknek megtiltották? a szónok előre megmondta!, hogy Franciaországnak Horthy kormányzóval szemtan folytatott politikája szükségképen a Habsburgok visszahelyezésére vezet„ Horthy tengernagy egy héttel húsvét előtt kijelentette egy oárisi lapnak adott intervjujában, hogy előkészíti a király, visszatérései« A szónok nem akarja ócsárolni Károly királyt, hiszen ó inkább szímpatikus.^»^Uvfc*cf . Briand közbekiálts 1 - Még restaurálni fogja t /Derültség/ A szónok kijelenti, hogy csupán be akarja bizonyítani, hogy az a politika, amelyet Franciaország Horthy kormányzóval - szemben gyakorol, a király restaurációjában találhatja befejeződését* Peschamps az ismertetett kijelentéseken kivül még elmondta, hogy Tiszát tisztázni akarják, de ha beletekintenek az okmányokba, akkor kiderül,, hogy'csalt opportunizmusból volt a háború ellen, mert ugy látta, hogy az idő még nem érkezett el

4 Wetterlé elmondja

4 hogy a nagyhatalmak közbenjártak a Lengyelországban molesztált zsidók erdekében. Követeli, hogy járjanak .közben a bánsági katolikusok érdekében is„ » Moutet a magyar„reakcióról s2ólott, a munkás part jelentése alapján és többek közta^f cí££é&tóL* hogy az egyik pogrom alkalmával Budapest egyik tavába\?CO zsciót fojtottak bele. Marc Sangnier kifejti, hogy ~° 3»|- milliók magyart kebeleztek be a szomszéd és ellenséges államok* vigyázni kell tehát a kisebbségi jogok tiszteletben^tartására, mert különben az irredentizmus és könnyen élessé válható konfliktusok veszélye fenyeget^ A magyarokat Jugoszláviában és Csehországban üldözik, templomaikat elveszik* 250.000 magyar tisztviselőt kiűztek és &ozzá nem értő elemekkel pótolták őket. Az egyik hajdan magyar, ma szerb községben a plébános a közállapotokról következőképen nyilatkozott? » Falunk már nincsenek Juhászok, gulyások, kanászok. Bírákat és prefektusokat csináltak belőlük," í Ezek hát azok az eszmék, amelyekért Franciaország,harcolt. Xehetefc— len, hogy a háború alatt vizet prédikáljunk,a háború,után meg bort.. A kisebbségek védelme Franciaország kötelessége. , , . * e r 1 in. ánains 8* A Vorwaerts jelentése szerint iíezct már kialakulni a,3emleges zóna tfelsősziléziáoan a lengyel és nemet haderők között*Északon angol csapatok megszállották Sosenber^et, delén egy olasz hadosztály vonult be KrapifützDa* Kalinownél angol" es francia csapatok nyomulnak a német önvédelmi alakulatok és a len* gyei.felKelők kozé* Valószínűleg ez a magyarázata annak a körülmény* g®k is. hogy a legutóbbi* német-lengyel harcok alkalmával a német önvédelmi csapatok Lsebesült es hét nem sebes-ült francia katonát ejtettek foglyul* Széket a foglyokat azonnal a legközelebb fekvő parancsnokságnak szolgáltatták fii /mi/ L-ÜLTTV^ * *

U été • Zürich, iunius 8* /Devizamegnyitás/ Berlin 890. feyork 583, illanó 2840, Prfea 835, hudapest 2?0, Zágráb 420, Bukarest 950, Varsó — % hecs 132*5, osztrák bélyegzett bankjegy A^TI/ '