Napi Hírek, 1921. április/2
1921-04-27 [0011]
UM M*9é**Mcaám Vsdgewood a ja&aslat visszautasítását inaitvanyoata.Mttg van győződve róla, hoay as összes ellenséges államok Közül Magyarország ellen volt a legkevesebb ellenszenv, sőt jűiglia mindig a legmagasabb mértékben Dámulója volt a maoyar jellemnek es a magyar történelemnek.Az angol parlamentnek est a szerzöaést nemesaK a néprajzi kérdések szempontjából* kanom a nemzetközt mun&asKérdes iránti Kötelességei szempontj ából,i s ^KeTTTte Kint et bej venni, A kisebbségek és a munkásság védelméről ssőlé.iniézkeueset* nek nemszabad írott malasztnak maradniűfa.Közepeurópa újjáépítésének egyik legnagyobb akadálya azokt^ az intézmdesek voltak* amelyek' a mostani munkanélkülisége t oKOzzák és most mintegy éumerang' visszapattannak a nyugati országok munkásságára. Kénytelen tiltakozni a javaslatnak az ellen az öngyilkos politikája silen, mely folyton többet követel, mint amennyit kapni lehet azzal az eredménynyel, nogy ke &e sebbe i fognak Kapni, mint amennyit más eljárással várni lene tett volna. Kemworthy alezredes kérdési , hogy Magyarország uj határait miért nem népszavazás utján haiározták-cmeg. Asquith kijelentette, hogy az , aki j Magyarországiéi, Ausztriától, Bulgáriától vagy Törökországtól lényegesebb jóvátételeket vár, pusztán értelem/nélKüli üres politiKai frázisokat csépel. A józan ész Követeli, nogy ezeket a tisztán elméleti követelmenye Ket,minél slőbb ejtsék el. Meg van győződve, nogy a szerződés legsötétebb pontja*, az a mulas stá\$, nogy a nagyhatalmak az utódálla* moknak nem áztuU, < a fel tételldL-.. adtak autonómiát, hogy tartsák fenn a régi osztáK-mayyar birodalom egyetlen előnyét, tudniillik azt, hogy egy gazdasági egység maradi yjl * /helyeslés/ A nagyhatalmak bizonyos gazdasági Kor^rlágozásoKat állítottak fel# ^zekr.e az országokra nézve azonoan sokkal tovább Kellett volna menniük^ <4&g kellett volna aKaáályosniok, hogy meste rseges gátakat emeljenek egymás Közőzt, melyek meg akadályoztak Kőzépeurópa gazdasági ujjáépí tését. /Helyeslés/ űrömmel üdvözli a Triesztben tartandó konferenciát, amelyen Középeurópa összes államai részt fognaK venni. Meg van róla győződve, hogyha a szövetséges Kormányok tekintélyük teljes latbaveiésével Követelni fogják, hogy ezek az államok egymás között folytatott gyilkos gazdasági háborújukat hagyják abba, a kedvező hatás nem maradhat el. Tudni kívánja, hogy miosoda szervese ttel óhaj iának a Kisebbségi jogoK védelmének gyakonati érvényt szfyrezm% 4ae _ Kt£*%,jogokat eddig nap*nap,után súlyosan msgsér?&fc~+* őj§ly intézkedéseke í\a Kormány tenni, nogy a népssö ve tség [teKiniélyét ebben a Kérdesben eredményesébbé tegye. Mgjcps^mym^gMZtt, J'iXÚ^diACsuA, Balfour válaszában kijslentette, hogy Könnyű,a béke szerződést bírálni. Figyelmezteti a Rázat, nogy rendkívül bonyolult és nenés kérdéssel foglalkoznak, melynek alapos megismeréséhes térképek, statisztikai információk és egyéb felvilágosítások nagy törne éneK tanulmányozása, volna ssUkség"e?e és nem aj ánlhatj a, hoay a ház erre a súlyos munkára vállalkozzék. Nem állítja, nogy soha és senoi nem tévedtek. AZOK az urak, akiK a szerződés által felállított határokat kitűzték, tévedhettek, mmt éármely más ha lanaó. Azonban üres szóbeszéd voma azt mondani, hogyha döntés általában rossz, a béxeszerződési nem Kell ratifiKalni es az egész, mvnnéCt elölről Kell Kezdeni, is nem volna gyakorlati pilitiKa es nem hozna békét Áeleteurópára. Teljesen ig4iú, hogy a világ gazdasági állüDota minden gondolkodó embernek súlyos aggodalomra adhat okot és hogy est a körülményt jórészoen a jelenleg Kele te urnoáhn; uralkodó körülmények okozzák. Azonoan egy józanul gondolkodó ember sem kívánhatja, hogy hülasssuk el ennek a szerződé'sneka ratifikációját és KezajüK előröl a békekonferencia munkáját. Ily módon nem lehet mej szüntetni a rsndezeilenségnek azt a sze rencsétlen állapotát, mely_ aurőpánaK fi részemen jeleniag uralkodik* A népszavazásról az a véleménye, hogy bizonyos esetekben szükséges és hasznos eszKöz, igen gyakran azonban a oélsse rüség és poli ti kai szükségesség azt parancsolj a, hogy e döntést ~a lehetőség szerint más alkalmas adatok alapján hozzák meg. Az a javaslat hangzott el, hogy sokkal többet kell unni a különböző utódállamok közötti szabadforgalom biztosítása érdeKében* tfem tagadja, hogy ő.maga is bizonyos csalódást eres, midőn látja, hogy OSOK az arszágofö hogyan viselkednex egymással szemben es hogy bánnak az idegen f aj okkal, medrek szükségképen határaik kőzött maradtaK. Igaz ugyanjiogy ha egy cinikus ember mogsvizsgálná az elmúlt két év történetét, könnyen be bizonyt thatné *i? es ez olyan szomorú tény - hogu épen azok* akik annyit szenved* teK a türelmetlenségtől és as elnyomatástól, később más nevekkel szemben ugyanazt a parancsoló politíKát alkalmasiák, mint amelytől maguk is annyit szenvedik, Azonban meg van győződve, hogy jelenleg már kezdeneK okulni és hogy nagyjában bizonyos javulás tapasztalható e népekneK egymá? közötti viszonyában. Kijelenti, hogy az an goi kormány mindig igyekezett ezt a celt előmozdítana'. A szabadforgalom tekintetében sokat tettek, így többek Között hivatKoziK a barcelonai konferenciára. A jóvátétel , tekintetében sokan azt mondják, hogy őrültség volna Magyarországtól, Ausztriától, Tőrökországtól vagy Bulgáriától valamit várni. Meglehet, hogy ez igaz és hogy nem volna okos politika olyan országoktól pénzt követelni, melyekneK maguknak sínes semmifők, azonban a döntés előtt a tényeket mag kellene vizsgálni és a megvizsgáláshoz szükséges szervezetei a béke ratifikálása után fel kellf ÜJT álli tani * Nem le* het mondani, noou Magyarország ké ptelen fizetni, amíg gazdasági vi* szonyait gondosam nem tti zsgaij át } me gj Viszont, addig vusm lehet ezt megvizsgálni, amig az erre hivatott bisottsájjféiom kezdi meg munka* ját. A bizottság pedig addig nem alakulhat meg, amig afbékeszerződést nem ratifikálták* A békeszerződést pedig aádtg nem ratifikál* hatják, amig a rafifikálást ellenzik vagy- vissza nem vonják javas* latukat, illetőleg amig a nás le nem szavazza Őket-.
