Napi Hírek, 1921. január
1921-01-03 [0007]
§« Tekintettől a külföldi sajtóban ismételten megjelent hirekre, melyek szerint az orosz szovjetk^rmány bizonyos magysr hadifogoly tiszteket túszokként fog kezelni/-a halálraítélt négy magyar népbiztos eréékében, a Magyar (Távirati Irola munkatársa kérdést íf^ézett gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz, hogy a magyar kormány minő álláspontot foglal el Mcn « kérdésben. A miniszterelnök a következő felvilágosítást a őt a; - Az orosz szovjetkorma y a népbiztosok perének tartama alatt ismételten közvetve és két Ízben rádiogramra utján közvetlenül is befolyást akart gyakorolni a magyar kormányra a Budapesten vás slá helyszett népbiztosok perére Vonatkozólag. As 19Sc május huszonkilencedikén &npenhágában kötött had ifogoly-^icseréléaési szerződés á&cére., melyben sz orosz kormány arra « öt ele z i magát, hogy összes hadifoglyainkat ha zabo csajt ja, túszul tartatta vissza e magyar baöif-gt»ly tiszteket és általában az intelligens elemeket, azz&l fenyegetőésvén, hogy á népbiztosok elitőléséeeetébeh özek hásanlő sorsban fognak részesülni. A magyar kormány a népszövetség hadifogoly meghat a Imazottja/i^M.'^f'^p" ITansen utján értésére adta ez orosz szovjetkoimánynak, hogy a r.agyar bíróság független és annak müköeésére befolyast nem gyakorolhat* az eljárás különben törvényszerűen folyik és a tárgyalások nyilvánosak* &ijalentette továbbá, bogy a hadifoglyok és a népbiztosok között kap3solat létesitését'.nemosak a \ nemzetközi Jog tételeivel, hanem aznigazságosság és a humanitás elveiwel ^ is ellenkezőnek tekinti és ezért bármely hadifogoly kivégzését ebből a J kaposolatból kifolyólag közönséges gyilkosságnak münősitené. Az orosz Y szovjetkormány ezzel szemben csak uj ab b\ fenyegetésekkel válaszolt, mirt * értesítettük a szovjétkormájjiyt, hogy a fenyegetések beváltása a magyar S kormányt a legmesszebbmenő' represszáliákra kényszerítené. JLz oroszok ál$ tal vásazatártott magyar hadifogoly tisztek és intelligens elemek száma „y* üör«lbelül'He'tt«^r®®w tesz ki. ázek bőrtönökben és fogolytáborokban ^ vannak visszatartva, ahol á hideg, éheztatésiftövetkeztébtn Őket a teljes ^ pusztulás fenyegeti, ^akintettel arra, hogy ? szovjetkormány embertelen ^5 fenyegetéseinek beváltása ezer meg ezer ártatlan, becsületes ember pusz*s tulását jelentené, a magyar kormány félretéve minden más tekintetet, arra határozta el magát, hogy ezeknek megmentése érdekében az orosz kor—* mánynak a népbiztosok további sorsának megbeszélésére vonatkozólag tárgyalásikat ajánljon fel. Szén elhatározás minden idegen befolyásolás tfs közvetítés nélkül történt, nem is mai keletű, de még bizalmasan sem volt nyilvánithatÓ az Ítélet kihirdetése eló'tt v mert a kormány még a közvetett erkölcsi befolyásolásnak látszatát sem takarta felkelteni. A magyar kormányfék ezen lépése a magyar független bíróság igazságszolgáltatásán most sem ejtett és nerr ejthet csorbát és nem érinti a bíróságnak a beigazolt tényleges ^adatok.: alapján nyilvános tárgyalásik at jáxwlioZo tt Ítéletét. I92c évi december hó 31-én érkezett r ni KB v a moszkvai az 0 vjetkormány rádióválasza, melyben érte sitik a magyar koimányt, hogv hajlandók tárgyalásokba bocaájtko zni» Troubridge admirális búcsúja a nemzetközi Dunebizottség elnökségétől. A Magyar Távirati Iroda jelenti; Troubtidge admirális, aki előbb a szövetségközi Duna—páranosnokság vezetője, majd az entente Dunabizottság, végül az ebtől alakult nemzetközi Duna bi zo ttság elnöke lett. újév napján átadta ez elnöki tisztséget Kiklóevári Miklós Ödön államtitkár, belső titkos taná csosnak, ki Kaiivaro rszágot képviteli a Duna-bizottságban. Magyarország /hálás szivvel r omináig G ondolni az őszhaju, fiatalos arcú, angol admirálisra, aki az elsők között vallatta magát nyiltan gyarorezág barátjának és nem titkolta el, mennyire meghatják őt azok a szenvedések, amelyeién az ország az utolsó évek alatt átment, Neki£ köszönhetjük, hogy ez antanté-hatalmak belátták azt ez igazságot, hogy a Duna adminisztrációjának egyetlen célszerű központja csakis Budapest lehet, s hogy igy a Dunabizottság ideiglenes székhelye Budapest lett. A magyarok iránt érzett szimpáiiájafcelle11 is az admirális mindenkor szigorúan pártatlan maradt és tevéi&nységében mindig sz általános dunai forgalom érdeke i4 tartotta szemelőtt. Uagy tud&sa, előkelő üfiplomata raóöora és nemzetközi tekintélye egyaránt predesztinálták a nemzetközi 11^* sottság éazetésére és neki köszönhető, hogy a dunai forgalom lassan Q-vr. s*e mégis kezd újra éledni és a magyar hajók már a békekötés előtt is közlekedhettek a Duna-bizottság védelme alatt ez ellenséges országok part ja i között elfolyó dunai szakaüZokon.Sroubridge admimálie távozik a Duna-BiZottság elnöki székéből, de megmarad a bizottságban továbbra is mint Anglia képviselője és igy továbbra is alkalma lesz nagy kvalitásait a (Inn&i forgalom érdkékében érvényesíteni. Az admirális az elnöki székből való távozása alkalmával fogadta a Magyar Távirati Iroda muntk*j|ársát és a magyar sajtó részére a következőket volt szíves mondani: - A Duna-bizottság párisi ülésén hozott határozatainak értelmében a bizottság elnöki tisztségének betöltésében sorban Jtfvetik-egymást a bizottságban képviselt államokUtálhatolmazottai, A SorrendA&*ce szerint megy és l-l állam képviselője 6-Ü hónapig viseli az elnöki méltóéért. Az uj elnök minden év. Január és július elsején foglalja el hivaföcarv I rendel kezesnek megfelelően január elsején átadtam Miklós állam: titkár urnák, Kegyarország képviselőjének az elnöki tisztséget* - 1915 januárjában jöttem Belgrádba, ettől az időtől fogva állandóan foglalkoztam a dunai hajózás kérdéseivel»Már tevékenységem elején a legnagyobb mértékben láttam annaM^züiiSógét, hogy a Dunát nagy nemzetközi viziuttá kell kiépíteni, az emberiség és a sivilizáció általános erdekében •
