Napi Hírek, 1920. november/2

1920-11-27 [0004]

A hontalanná vált bihariak költői versennyal ünnepelték mez rae a Vígszínházban Bihar halhatatlan szülöttjének, Arany Jánosnak emlékét. AZ ünnepélyre zsufol&sig megtelt a színház. Az irodalmi és a társadalmi élet előkelőségei minő megjelentek és az egyik oldalpáholyban ott tolt József királyi heroeg is. Az ünnepélyt Herozeg Fer^ooz vezette te megkapó beszéddel. A gond— viselés - mondotta - megadta a magyarságnak a legnagyobbat, amit népnek egyáltalában adhat* Válságos időkben a nemzet kezébe tette le a maga sorsát* Ha a nemzet porba öfvti az álet italát ós darabokra törira .kjfistgky^ csészét, akkor maga e jó Isten sem segithet rajta* legünk fűtöttük a pok* lot, amelyben ma gyötrődünk. A magyarság ma is kezében tartja a maga soraát és rajta fordul meg, bogy dicsőségesen feltámadjon sir jából, mint feltámadott mar annyi m&s eltemetett és halottnak hitt nemzet, A feltámadás utja ez újjászületés.JStanek előkészítésében részt kell vennie az egész nemzetnek, minden férfinak ée nőnek, aki méltóvá akarja magát tenni a magyar névre. Jíeg kell szűnnie a pártoákod/a ősi átkának, különös és tragikus körülmény, hogy a mi nagy eszű és nagyszivti magyar népünk nem tudja azt, ami az utolsó balkáni söpredéknek is vele született adománya: kit kell szerelnie és kit kell gyűlölnie* Mi, magyarok, igazában nem is gyűlöljük külső ellenségeinket, oeak tulajdon véreinket. Amennyi megértést, mérsékletet és lovagiasságot tanúsítunk leggaládabb külső ellenségeinkkel szemben, annyi türelmetlenséggel s kegyetlenséggel vivjuk meg benső pártkoraainkát• Hiszen ebben sz órábsn is valósággal tombol és tajtékzik a magyar közélet a gyűlölettől-, A gyűlölet azonban nem szól azoknak, akik a világtörténelem 1egembertelenebb békéjét kényszeritették re*ni, nem is azoknak, akik tizezerszámra verték ki Ősi birtokából a magyarságot. A mi gyilkos gyűlöletünk magyar véreinknek szól* A politikusoktól ni$os mit tanulnunk, de annál többet tanulhatunk régi nagy költőinktől, ök megmutatják a feltámadás útját, megtanítanak minket a szent szeretet és szent gyűlölet evangeliumára , Mert gyűlölet nélkül ninos ezeretet, Ha szeretem az életet, gyülöl.röm kell a halált. He szeretem nemzetemet, gyűlölnöm kell azokat, akik nemzetem szivében .forgatják a késüket, nemcsak a szeretet, a gyűlölet ie csodákat •ttveltaá saoigaságsól menekült bihari testvéreink^bdicsen tették, bogy Arany JThoanak, a legerősebb magyar énekek éneklőjének nevéVel gyűjtötték bennünket össze. Szeretettel Köszöntöm magyar testvéreinket éa hódolat"* tal üdvözlöm a szalontaí nagy géniuszt. Areüty János ereklyévé lett iró— tolla m's is felér .a legerősebb bajvívó, öklelő doronggal* Az élénk tetszéssel fogadott megnyitó után Beöthy Zsolt mondott emlékbeszéd et Arany Jánosról. Az emlékek költőjének # mondotta jfe&tfcjnc Aranyt* aki mint epikus^ a nemzeti emlékeket-, mint lírikus* személyi életének emlékeit énekelte meg* Arany mélységes érzéssel ragaszkodott emlékeihez és a szülőföldjéhez való vágyakozás Jjeláláig in spirált a „ Arany nem nyugszik ott* ahová vágyott, ahol született* Mksxisx falán könnyebb is igy síri álma* De mí kelet felé nézzünk^ avval az érzéssel^ hogy odavalók vagyunk és várva-várjuk a nagy föltámadás napját* amikor a magyar szabadulás harangja megkondul* A tapshvihar elültével kazmo Andor tilt az előadói asztalhoz, aki Araky ^ános költészetét jellemezte tömören és rendkívül találóan, Asany költői nyelve - mondotta tanulóánya végén - a legszebb* legérsesebb, kifejezésekben leggazdagabb magyar nyelv* melyet valaha írtak* . - Bihar vármegyének azon a dicsőségen felülj, bogy Arany Jánost adta a nemzetnek* *rök dicsősége az ís, hogy es a legszebb, legkifejezéstelJesebb és legéroesebb raagy nyelv bihari termés* Snnek a magyar nyelvinek az érce fegyver* Se védelmez és hódit* Bízzunk erejében* AZ sincs veszve* ami elveszettnek látszik* Arany János szülőföldje nem fogja elfelejteni ezt a nyelvet soha* AB érces nyelv tartja lagyszajílontát, a nevezetes várost, addig ís» míg ad az Isten egyéb fegyvert megint s e csonka tornyon ismét magyar nemzeti zászló fog lengeni* Mi nem (psiént idézzük, akit Arany hívott a szabadsághere leverését követő gyászos időkben* Mi Arany Jánost hívjuk. Jer, mi felségesftőltó'-királyunk* Amig a te költészeted csodás zenéjére áhitat03 szsvek epednek^ van Magyarországon nép, akit te felgyújts énekeddel! , 1 közönség lelkes tapsokkal adózott a kitűnő előadónak* Most a budapesti könyvnyomdászok dalkara adott élő dr, Ujj József avatott vezetésével rehfajr megzenésített Arany-dalt* Összevágó el—őadásuk nagy sikert aratott* Krre kezdetét vette a költő-verseny„ amelyben wbribe részt vettek; Dutka Ako3, Ernőd Tamás, Juhász Gyula, Msda'nyi' Zoltán^Hitoók ffimna* Sas Kde és Zilahy £;á/*3 Jiindshányak költeményét zugó tapsokkal jutalmazta a közönség, amily az ünnepély végén a Szózat hangjait énakel^e oszlott azét.