Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Nagyszombat, 1907
45 abszurdumot, amilyenről a füzetke szól. Mi még да sokkal kevesebbet tudunk a testek és az anyag legvégső összetételének és az energia utolsó természetének mibenlétéről, semhogy annak lényegét ismertnek mondhatnók. De épen azért egyes következtetések, amelyekre bizonyos tények vezetni látszanak, nem nevezhetők mindjárt abszurdumoknak, még akkor sem, ha azok némileg tán szokatlanul hangzanak, és a mindennapi megszokott felfogástól elütnek is. Hogy u. i. valamely tulajdonságnak egy fogalomhoz való csatolását abszurdnak mondhassam, ahhoz mindenekelőtt szükséges, hogy a fogalmat, annak természetét kellőleg ismerjem ; másképen hibát követek el az oly nagyon hangoztatott logika elemi szabályai ellen. A középkori ember bizonyára abszurdnak mondta volna egy kocsi mozgását, amely elé semmi vontató állat vagy / ember nincs befogva. Es ime előttünk még sem abszurdum többé, mert fogalmáink és ismereteink tökéletesedtek. Talán még nagyobb abszurdumnak tartotta volna, hogy a vízgőz tolja ekéjét, csépelje gabonáját, mert azt hitte, hogy már csak eléggé ismeri a vízgőzt arra, hogy ezt lehetetlennek / tartsa. En erősen hiszem, hogy tőle ennek hitelét kivánni szintén nagyobb lett volna, mint a dogmák elfogadása. És irne, ma ezt mindenki természetesnek tartja. Az energia minden pillanatban való alakváltozását sem lehet tehát joggal abszurdnak mondani. — Mindamellett újra megjegyzem, hogy a ^zika ma e minden pillanatban való teljes átalakulást nem tanítja, de még szükségszerű következménynek sem lehet azt mondani. Miként a fent- említett csapattestek, amelyek a katonák bizonyos viszonylagos elrendezéséből alakulnak ki, kisebb-nagyobb stabilitással bírnak, épígy bírhatnak bizonyos stabilitásokkal az egyes energiafajok, amelyek szintén viszonylagos helyzetkülönbségekből magyarázhatók. A mondottak tán elegendők, hogy az energia megma
