Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)

1919-03-12 / 11. szám

7 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE • 7------­mi ndezeket e rovatban már igen régen sürget­tük. És mi történik a szinügyi-bizottság elmon­dott intézkedésére? Semmi. Zenekar még rpost sincs, férfi-kar egyáltalán nincs, kololatur éne­kesnő nincs, a tisztaságra vonatkozó felhívás teljesen figyelmen kívül hagyatott, az előadá­sok fél hét óra helyett háromnegyed, sőt hét órakor kezdődnek s az előadás megkezdése után is tart a jövés-menés. A szinügyi-bizo'tság tehát nem tud érvényt szerezni intézkedéseinek. Semmiképen sem akar ez vád lenni a szinügyi- bizottság ellen, csak megvilágítása annak, hogy miképen viselkedik a társulat igazgatója a vá­ros egy kultur-szervóvel, az az igazgató, akivel szemben a város közönsége olyan nagyfokú támogatást nyújt állandóan. E sorokkal, e meg­jegyzéssel csak ujjólag felakarjuk hívni ez anomáliákra a-szinügyi-bizottság figyelmét, mi­ként az becsületes kötelességünk. * A múlt héten a „Hivatalnok urak“-at ele­venítette fel a színház. Érdekessége volt a mindent játszani akaró Neményi rosfcz Róth bácsija. km. HÍREK. „Az emberek millióinak sseméLien gyászkony ul.“ A nagy próféta-költő szózata zeng ma minden elborult magyar szivében : »Jönni fog, mert jönni kell egy jobb kor, mely után . . . Vagy jönni fog, ha jönni kell a nagyszerű ha­lál.“ A jobb kor és a nagyszerű halál küszö­bén állunk kétségek között és tétován : mi jön ránk, áld-e, vagy ver a sors keze ? A nagy Vörösmarty roppant lelke borul o meggyötört országra s körülöttünk véres késsel ellenség özöne. Mit tegyünk hát ? Világgá kellene kiál­tanunk szent énekünket, a szózatot, el kellene énekelnünk, mint a gályarab protestánsok a szomorúan fönséges fohászt, melyhez hasonlót egyetlen nép költője nem irt. A „Nincs még veszve Lengyelország“ nem olyan megrázó, nem olyan megdöbbentő, mint „a sirt, hol nemzet sülyedt el, flepek veszik körül.“ Ellenségeinket nem tudjuk meggyőzni, nem tudunk rá hatni, csak ha fülébe zenditjük zor­don imádságunk. Megérzi belőle ez a nemzet, hogy itt a népfönség mélységeiben fogant . . . A francia, a legkonokabb ellenfelünk, már meg­érezte. Nem egész Franciaország, csak a pesti misszió. Amelynek tán ez volt a legigazibb küldetése, hogy meghallgassa megrendítő fohá­szunkat. A magyar-francia kör vasárnapi mati­néján szavalta el Yvonne Strau a Szózatot francia nyelven : a franciák is könyekig meg- indultan hallgatták. Ez az első/ őszinte talál­kozása a francia és a magyar géniusznak : „az emberek millióinak szemében gyászköny ül...“ Hazafias ünnepély. A nagykárolyi ke- gyestfanitórendi főgimnázium 1919. évi már­cius hó 15-én, (szombaton) délután 5 órai kézdettel a Katholikus Legényegyesület dísz­termében hazafias ünnepélyt tart, melyre a szülőket, — az 'iskola barátait, s az érdeklő­dőket ezúton is meghívja az igazgatóság. Helyárak: Számozott szók az I—V. sorban 5 korona, a VI—XII. sorban 3 korona. Fe- lülfizetóseket köszönettel fogadunk és hir- lapilag nyugtázunk. — Az ünnepély tiszta jövedelmét az ifjúsági Önképzőkör céljaira fordítjuk. A jegyek előre válthatók Eigner Simon könyvkereskedésében, az ünnepély napján pedig d. u. 4—5-ig az egyesület pénztáránál. Műsor : 1. Himnusz. Énekli: a főgimn. ' vegyeskar. 2. Elnöki megnyitó. Mondja: Birócsák István, VIII. o. t. 3. Beet­hoven : Mondschein Sonate. Zongorán elő­adja: Koncz József,VII. o. t. 4. Ábrányi:Él a magyar. Szavalja: Orosz István, VIII. o. t. 5. Petőfi—Lányi: Csatadal. Előadja: a fő­gimn. vegyéskar. Zongorán kiséri: Rényi Bélái/ VI. o. t. 6. Pósa: Magyar vagyok. Sza­valja : Grigássy Pál, II. o. t. 7. Tóth—Alföldi: Kik voltak a honvédek? Melodráma. Sza­valja: Va day Árpád, VIII. o. t., és Vetzák Ede, II. o. t. Zongorán kiséri: Ákos Gyula, VII. o. t., hegedűn: Csaba László, VI. o. t. 8. Várady: Monyország. Szavalja: Rédei Béla, VII. o. t. 9. Pásztor^ Március.. 15. Színmű egy felvonásban. Előadják: Öreg honvéd: Szilágyi István, VIII. o. t. Unokái: Ilonka Pucser D. II. o. t., Sándor, Schifbeck Andor, Vili. o. t. 10. Induló. Előadja: a fő­gimn. zenekar. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik fe­lejthetetlen jó apám temetésén jelen lenni és részvétüket nyilvánítani szívesek voltak, hálás köszönetét mond : Kindris József és családja. Kinevezés. Az igazságügymidíszter Éltető Albert debreceni Ítélőtáblái irodatisztet — ki a bíróságunknál is volt huzamosabc időn át alkalmazásban — f. évi január hó 1-től iroda-, főtiszté nevezte ki. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ farsang kedd­jén várakozáson felüli sikerült estélyt rendezett a Magyar Király kávéházban. Habár a Dal­egyesület csak 2 énekszámot ígért, mégis- 4 szebbnél-szebb énekkel gyönyörködtette a ked­ves vendégeket. Hrihor Zsóka óvónő kedvesen ádta elő „Ha férfi volnék“ c. monológot. Sok tapsot aratott. Csanálosi József dalegyesületi igazgató pompásan szavalt. Dörner Jenő szín­művész kellemes hangjával annyira megnyerte a közönséget, hogy több éneket kellett eléne­kelnie. Tburzó Margit és Kun Dezső kettős dallama még jobban fokozta a vendégek han^, gulatát s jutalmuk .az volt, hogy éneküket a közönség dúdolva kísérte. Elvárjuk k Dalegye­sülettől, mint kultúr-egyesülettől, hogy gyak­rabban lépjen a nyilvánosság elé s gyönyörköd-' tette előadásaival városunk nagyközönségét. A tiagykárolyi ref. egyház község f. hó 2-áp. tartott gyűlésén közigazgatási gond­nokká Török István asztalost, temető gond­nokká id. Turóczy Károlyt választotta meg egyhangú lelkesedéssel. A magyar postások nyilatkozata. „ A nagy­károlyi magyar posta-, távírda- és távbeszélő­hivatal összeméiyzete a múlt hó 18-án a pos­tahivatal épületében a nagykárolyi szociál­demokrata párt végrehajtó bizottsága kiküldöt­teink jelenlétében megtartott ülésén, njegvizsgálta mindazokat a híreszteléseket, amelyeket fele­lőtlen elemek postafőnökünknek, Sipos Adorján elvtársnak áthelyezésével kapcsolatban terjesz­tettek és egyhangúlag kijelentik, hogy azok a valóságnak nemcsak nem felelnek meg, hanem aljas gyanúsítások szüleményei, kijelentik, hogy Sipos Adorján rövid iltartózkodása alatt a köz nek és a hazafias érdekeknek mindén e tekin­tetben hasznára szolgáit, hogy demokratikus érzületével az összemólyzet szeretetet és ra­gaszkodását érdemelte ki és a leghatározottab­ban tiltakoznak az ellen,-'hogy pusztán párt­érdekből és személyes hajszából hazug, hírek terjesztessenek volt főnökünk ellen. Egyben biztosítják továbbra is legöszintébb szeretelük- ről volt főnöküket és kérik, hogy lelke'len emberek hajszával szemben szolgáljon elégté­telül munkatársainak, munkája közvetlen nagy- rabecsülőinek fenti nyilatkozata“ Ezt a nyilat­kozatot a posta-, távirda- és tolefonszeinélyzet minden egyes tagja aláírta. A hadirokkantak figyelmébe! Az Országos Hadigondozó hivatal figyelmezteti a rokkanta­kat és törődötteket, hogy felülvizsgáltatásuk céljából ne igyekezzenek fel a fővárosba, mert mindenki, az uj nyugdíjtörvény elkészülte után — lakóhelyéhez közel lesz fel vizsgáltatva s valószínűleg teljesen polgárii hatóságok által. A hadügyminiszter megengedte a széke lyeknek a toborzást. A hadügyminiszter elren­delte a székely hadosztály szábiára a toborzást. Az eddigi székely hadosztály ugyanis át fog szerveztetni és mint székely különítmény, a magyar népköztársaság pnkéníes hadseregének egy része fogja képezyi. A toborzást Kratoch- vvill Károly ezredes, Erdély katonai parancsnoka fogja vezetni. Az igaai honszerzés. Irta: BÚZA BARNA földmivelésügyi miniszter. A földmivplő nép földhöz juttatásiról szóló 1919. évi 18-ik néptörvény mesgyekövet jelent: az uj és a régi Magyarország mesgye­követ. Jelezni fogja, hogy eddig tartott a nagy­birtok Magyarországa, most/ kezdődik a nép nép Magyarországa. Ót esztendeje, hogy ott, állottam Károlyi Mihály oldalán a ceglédi piacon, amikor hirdette az ő hármas jelszavát: jogot, kenyeret, földet a népnek. Ott voltam vele Amerikában, amikor idegenbe szakadt véreink előtt hirdette az igét. És alig múlt ei a Károlyi-kormányzat négy hónapja : valósággá váltja ígéretet. A magántulajdon szentségének pajzsát takarták eddig rá a legnagyobb igazságtalan­ságra. Azt mondták/ hogy a magántulajdon jog, ez pedig szent és nem szabad hozzányúlni senkinek a százezer hold földjéhez. Mi azon­ban hozzányúlunk ehhez a szentséghez és azt mondjuk, hogy ne legyenek senkinek ezer holdjai mindaddig, amig vannak verejtékező földmunkások, kiknek nincs egy talpalatnyi földjük sem. Mi azonban nem akarjuk erőszakkal el­venni. Dicséretére mondom a magyar népnek, hogy ezren és ezren jártak nálam, amióta a földbirtokreform megalkotását megkezdtük é^, egy sem akadt olyan, aki ingyen akarta volna vagy erőszakkal akarta volna, elvenni másnak a földjét. Mi nem akarjuk bántani senkinek a becsületes munkájával szerzett földjét, kétszáz holdon alul senkinek a földjéhez hozzá nem nyúlunk, mi csak azt akarjuk, hogy az a föld, amely eddig a nagybirtokpsok kitartott szere­tője volt, ezentúl a földtelenek hűséges hitves­társa legyen. Nem szabad addig nyugodni, amig még- egyszer annyit nem terem a magyar föld, mini eddig termett. Az lesz az igazi honszerzés, ha a többtermelést az egész vonalon elérjük, 'hi­szen ez annyi, mintha még égy' Magyarorszá­got hódítanánk meg. így legalább visszatérhet­nek Amerikába szakadt véreink, akik ennek a földnek csak kitagadottjai voltak. Visszatérhet­nek és velünk együtt munkálkodhatnak a jobb, a boldogabb Magyarország megteremtésén. A Somos halottja. Kuritár János 19 éves famunkást a Somos^-erdőben fadöntés közben egy fa leütötte és\nyomban meghalt. A meg­ejtett nyomozás szerint a halál oka véletlen szerencsétlenség. Betöréseslopás. F. hó 8-án éjjel Geng Ferenc cipőfelsőrészkészitő üzletét feltörték és onnan nagyobb mennyiségű bőtpés kész felső­részt elloptak. A rendőrség a tettest Nagy István szökött- katona személyében elfogta ,és a szatmári 12. honvédelmedhez kísértette át. Razzia a vasútnál. A rendőrség emberei nap-nap mellett megjelenik a helybeli vasúti állomásnál s a Fivinni szándékolt élelmiszere­ket lefoglalja és maximális áron adja át a közönségnek, úgy, hogy naponkint egész'"kis vasár alakul a városháza udvarán. A sok élelmiszer között a napokban 192 kg. jófajta dohány is került, ezt azonban nem lehetett maximálni, be kellett szállítani a dohánybeváltó- hivatalba. Magyar bélyegek. A kereskedelemügyi mi­niszter intézkedett az iránt, hogy rövidesen magyar közfársasági bélyegek kerüljenek for­galomba. Nyolcféle uj bélyeg lesz, négy ezek­ből korona értékekre fog szolani, a többi fil­léres levélbélyeg, sürgős bélyeges hiiiapbély'eg. A bélyegeket Jjétféie szinben nyomják és raj­tuk egy szál buzakalász lesz ; ez alá kerül a szám és köréje a szöveg :-Magyar Köztársaság.“ Á levélbélyeg rajza eliptikus formájú lesz, csak a sürgős bélyeg marad négyszögletesnek. A kisiparosok cukor igényeinek ügyében a debreceni kereskedelmi és iparkamara .a követ­kező sürgönyt küldle a kereskedelmi miniszter­hez és a központok leszerelését végző kormány- biztosnak : Demeter Károly rokkant cukorka- készítő iparos elkeseredetten panaszolja, hogy debreceni cukorka-gyárosok kamarán kívül rja- gyobb mennyiségű cukrot kaptak, már többször neki és kisiparos társainak pedig folyton vára- kozniok kell s a cukorközpont t Ijes önkényé­nek vannak kiszolgáltatva. Panaszt a kamara indokoltnak tartja cs kéri a kormánybiztos a miniszter urat szíveskedjék erélyesen " utasítani a cukorközpontot, hogy kisipari cukrot, kamara utján azonnal utalja ki és hogy kamarai* kerü­letre előterjesztett kamarai jogos igényeket haladék nélkül elégítse ki. Központok ellen kü­lönben is oly nagyfokú az elkeseredettség, hogy a köznyugalom biztosítása céljából a lehető leggyorsabb intézkedés kívánatos. Nemzetiségi nyelv tanítása a középisko­lákban. A közoktatásügyi miniszter a tankerü­leti főigazgatóságok utján elrendelte az összes középiskolákban valamelyik nemzetiségi nyelv köielező tanítását. A rendelet felhívja a közéki * \

Next

/
Oldalképek
Tartalom