Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-22 / 12. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKE tandó apáczák évi járulékáról kellett gondoskodni. Csak néhány ezer korona készpénzre volt a hitközségnek több mint kétharmad része az összegnek fedezetlen volt. ükkor a megboldogult a világi elnökkel arra vállalkozott, hogy gyűjteni fognak. Kérésüket sehol sem utasították vissza. Bőkezűen járt elöl Nagykároly városa, a megyés püspök a vidéki birtokosok, a kegyúri grófi család tagjai, a város módosabb polgárai stb. úgy, hogy pár hónap alatt a gyűjtés 60,000 koronát haladott - meg. A hiányzó összeget sok kérés után a vall. és közokt. minisztérium adta törlesztéses kölcsön- képen a hitközség terhére. Az apácák ellátására kikötött járulékok fedezését a hitközség vállalta el, de erre a célra felhasználhatta a szatmári káptalannál elhelyezett tőke kamatait, a tandijat és a most felszabadult tanítónői fizetéseket. Az épület elkészült s maga a püspök áldotta meg. Az oltárt is ő ajándékozta. Az uj zárdát Margit zárdának nevezték el gróf Károlyi Istvánná nevéről. Ünnepség tejezte be a megáldást. így a megboldogult agilitása foltán a rk. hitközség birtokába jutott egy saját költségén felszerelt apácazárdának és iskolának, amely 6 nagy és több kisebb teremből állott. A nehéz, de sikeres munka után a társ- házban a megyéspüspök tiszteletére 56 terítékű ebéd volt, melynél a rendkívüli kiadásokat a megboldogult sajátjából fedezte, Eősz munkatársa pedig 40 üveg pezsgőt ajánlott fel. A megyés püspök közbenjárására Eősz Ferenc megkapta a pápa szt. Szilveszter rendet, melyet a püspök a megboldogult kíséretében maga vitt föl Budapestre és maga tűzte fel Eősz Ferenc érdemes mellére. Az árvaház létesítése szintén a megboldogult plebános- kodása idejére esik, s az ö közreműködésére történt. A Nöegylet enöke gr. Károlyi Istvánné azt a tervet vetette fel, hogy a már fennálló, de sok nehézséggel küzdő egynéhány árva leányka neveltetését az apácákra kellene bízni. Palczer Ernő a terv kivételére a püspök pártfogását kérte, aki egy leányka évi költségét vállalta. Ä Nőegylet saját költségén fölépítette az árvaházat és berendezte a tőkésített pénzből. A hitközség a szükséges telket ingyen engedte át. A még fennmaradt tőkeösszeg az épület fenntartására, egy apáca díjazására és annyi leányka felvételére köttetett le, amenyit az összeg kamata megbir. Az árvák felvetele a Nőegylet joga. Először csak hét árvát tudtak felvenni. Az árvaházat gr. Károlyi István leányáról Melinda árvaháznak nevezte el a püspök. Gróf Károlyi Istvánné és Melinda grófnő is állítottak be egy-egy árva leánykát, fedezve az évi költséget. A gimnázium átalakítása szintén Palczer Ernő idejére esik. A gimnázium a múlt század közepéig nagyon látogatott középiskola volt. A szabadságharc után négyosztalyuvá sülyedt, s igy tengődött kevés tanítvánnyal régi rozzant épületében 1868-ig. A politikai állapotok jobbrafordultával városunk közönsége vissza akarta szerezni a gimnázium régi hírnevét és népességét. A város a rendkormánnyal szerződve a négy osztályt hat osztályra emelte. Nemsokára az épület kicsinek bizonyult, azért uj épület emelését határozták el, aminek keresztülvitelét a megboldogult minden erejéből igyekezett előmozdítani. Kérésére (ekkor már háztőnök volt) a rendkormány a szükséges telekpótlást a kertből engedta át. Az építkezést vezető bizottságnak sikerült adományokból any- nyi pénzt összehoznia, hogy a csinos emeletes gimnáziumi épületet rövid idő alatt céljának át is adta. Az uj épület fentartását a város vállalta. A grófi család eddigi kötelezettségét megváltotta. Nemsokára a 6 osztályt 8 osztályra emelték, mert a megboldogult közbenjárására a rendkormány •elegendő tanerőt adott. A tanárokat azonban nem tudta elhelyezni a társházban. Kérésére gróf Károlyi István saját költségén a társház homlokzati részét emeletre építtette ki. A város az uj gimnázium épületét bővítette ki mindkét szárnyán. A rendkormány pedig a kertből engedett át még egy kis részt az iskola javára. A tornacsarnok a nemes gróf terve szerint épült s ő vétette körül vasráccsal. A gimnázium helyiségeit a püspök áldotta meg. Házunk ez alkalommal a püspök tiszteletére ebédet adott, amelyen a város előkelőségein kivül gróf Károlyi István és fia György is részt vett. Itt említjük meg, hogy Palczer Ernő kérésére és személye iránt való figyelemből dr. Jordan Ferenc, a budapesti szt. Rokus-kórház főorvosa a Madarász-féle ritka és szép darabokoól álló gazdag csigagyüjteményt megörökítésére annak, hogy egykor e gimnáziumnak növendéke és a megboldogultnak kedves tanítványa volt, a főgimnáziumnak adományozta. A társházról. A megboldogult nemes érzéséről, szere- tetéről társai iránt, kegyeletéről az elhunytak iránt tanúskodnak a következők : Fájt a lelkének és bántotta kegyeletét, hogy a társházunkban elhalt rendtársakat a temetőben szanaszét hántolták el. Sírhelyeiket senki sem gondozta, semmi sem jelezte. Hogy e kegyeletien állapot megszűnjék, a megboldogult első sorban megfelelő temetkezési helyről gondoskodott a Mesterrészi temetőben. A hitközség a legértékesebb területen elég nagy darab földet ingyen engedett át örök rendelkezésünkre. Prichenfried József érdemes, nyugalmazott rendtársa nihány száz megtakarított koronáját halála után a sírbolt felépítésére •szánta, amit a rendkormány helyeslőén vett tudomásul. Palczer Ernő a nevezett halála után fel is építtette a sírboltot, s mindjárt kellő ünnepélyességgel és szertartással négy piarista társa koporsóját, akik házfőnöksége alatt haltak el, oda áthelyeztette. Hasonlóképen Prichenfriedet is ide temette el. A sírboltra díszes márványkövet állított. Vankc József, a nemesszivii házi lelkiatya csinos rácscsal vétette körül a sírboltot, amelybe ő is örök pihenőre tért. A tanyaépületet, az istállót, összeomlott kútját házfőnöksége kezdetén újból íelépitette. A ház szőlőjét filoxeraálló szölőoitványokkal ültette be. Mivel a mi alapítványi szőlőnkben pince nem volt s a tőszomszedban egy jó pincével biró szőlőterület éppen eledásra került, a rendkormány jóváhagyásával ezt megvette. A beültetés sikerrel járt. A borházat jó karba helyezte, eléje téglából burkolatot készített. A borház uj ajtókat, uj padozatot kapott, a szobát vaskályhával, tisztességes bútorokkal, étkezési felszereléssel látta el. Uj szüretelési eszközöket és kádakat szerzett be. A ház kertjében három táblát szintén szőlővel ültetett be, a téglakerítést is körülültette. Évenként 20—25 hl. jó, élvezhető asztali bort termett a kert. A befektetést a társház pénztárából fedezte. A kertet, amikor házfőnök lett árok és sövénykerités vette körül. Kérésére az uradalom magas téglafalat épített a kert körül az utca felöl. A gazdasági udvart félig tégla és felül tölgyfaléckeritéssel választotta el a kerttől. A gazdasági udvart is ezután rendbehozta a rajta lévő összes gazdasági épületekkel együtt. A ház folyosói hiányos és kikopott téglákkal voltak födve; ezeket az uradalom terhére cementlapokkal cserélte be. A kivülfütő vaskályhák helyébe belül- fütők kerültek. A nyílt folyosókat ablakokkal látta el, az összes szobákat külső ajtókkal és uj padozattal. Szóval kivül-belül teljesen rendbe hozta. Az összes költségeket gr. Károlyi István fedezte, aki Palczer Ernő meleg kérésére és rábeszélésére templomunknak és társházunknak kegyuraságát elvállalta és e kötelességét nagy lelkesedéssel teljesítette. A cselédség lakható, kivül-belül rendbehozott házba köl- tözött. A pince uj lépcsözetet kapott és pincegádort. A bejáró-kapu és ajtó vert vaslécekből készült s a társház homlokzata elé is vert vaskerítés került, melyen belül fonyőfákat ültetett. A kutakat használható állapolha hozta. A Lelozetet ujjal cserélte fel. E sok pénzt igénylő átalakítást gr. Károlyi István ily nagy arányban Palczer Ernő ; iránt való különösebb rokonszenvébpl végezte. Jóindulatát számtalan módon mutatta ki. Nem anyagiakban, mert ez mindkettőjükhöz méltatlan lett volna, de oly tényekben, amelyek gazdag, érző, meleg szivére vallottak. Ezt a j jóleső melegséget utolsó pillanatáig őrizte | meg Palczer Ernővel szemben. A társház irat- és levéltárát ! teljesen rendbe hozta. Hasonlőképen a társház j pénzeiről szóló kötelezvényeket s az alapit- j ványi törzskönyvet. A kölcsönadott pénzeket bevonta és takarékpénztárban helyezte el. A levél- és a könyvtár rendezésében Vanke József volt nagy segítségére. A könyvtár szépen gyarapodott. így Vinterhalter Antal nagykárolyi születésű, nagyváradi apátkanonok könyvtárát j nekünk adta. Zanalhy Mihály ny. főügvész kis ! könyvtárát szintén házunknak hagyta. Elhunyt I rendtársaink hagyatékából, a megboldogult bőkezűségéből s a házi pénztárból szintén gya- j rapodott a könyvek száma. Tüzmentesség I szempontjából a könyvtár ablakát vasláb Iákkal látta el. A társház ebédlőjét ' 60 személyre elegendő terítékkel renndezte be. A villanyos világítás bevezetése is az ő érdeme. Jóvérű lovakról I és tehenekről gondoskodott a gróf előzékeny- í sége folytán. Egy szép, tiszta angolvérü csikót ; kétéves korában a gróf vett meg híres versenyistállója számára. Hitélet. Palczer Ernő plébánoskodása álatt emel- I kedett a hitélet, a vallásosság a hitközségben. A gyónók száma évenként szaporodott s az utolsó években 4000 felé haladt a húsvéti gyónók száma. A májusi ájtatosságot három helyen tartották: a templomban, a Rozália- kápolnában és az apácáknál. A beszüntetett, Mária-Pócsra járt bucsumeneteket újra életbe léptette. A menetet mindig az egyik segédlelkész vezette s az ájtatoskodók száma évenként 800 ra emelkedett. Az érkezőket az egész város fogadta. A vasárnapi istentiszteleten zsúfolásig töltötte meg a templomot az ájtatoskodó nép. A prédikációkat .lelki épülésére használta fel és a szentségekhez buzgón járult. Vallásos meggyőződésében gyermekeit szigorúan, de szeretettel nevelte, elöljáróit tisztelte, munkáját szorgalmasan végezte. Isten nevében kezdte és hálaadással fejezte be. Vallásos célokra szívesen áldozott. Sokan templomi ruhát ajándékoztak tepmlornunknak, mint saját kegyeletes készítményeket, mások pénzt adtak össze az összes kelyhek megara- nyozására. A szentély nagy szőnyegét két ízben cserélték fel uj szőnyeggel közadakozásból. Dr. Jordán Ferenc, a budapesti Rókus- kórház főorvosa adta a két kandelábert, amelyek a szentélyben vannak. A társulatok hét zászlót helyeztek el a templomban. Mindkét temetőben értékes keresztet állítottak fel egyes buzgó lelkek. Elődeik emlékének megörökítésére költséges sírköveket emeltek. Közadakozásból épült a Mesterrészi-temető kápolnája csinos oltárral. A kápolnát a megboldogult áldotta meg s ő mondotta benne az első gyaszmisét. Közadakozásból építette ezen temető kerítését is. A Rozália-temetőben is hasonló átalakításokat eszközölt, részben a templom pénztárából. Plébánoskodása alatt 11 aranyozott feszülettel ellátott kökeresztet emelt s mindegy'k Keresztet fenntartási alappal látott el. Mindezen keresztet közadakozásból emelte. Három uj kápolna épült Palczer Ernő idejében és átadatott vallási használatra: az apácák zárdájában, a zárdában lakók részére, felszerelte az iskolaépítő bizottság, az újonnan épült grófi kastélyban a kápolnát építtette és felszerelte gróf Károlyi István, a Mesterrészi temetőben a családi sírbolt fölé építtette és felszerelte dr. Serly Gusztáv, 1869. szeptember 1-től 1903. szept. 1-ig, 34 évi lelkészkedése alatt megkeresztelt I
