Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-09 / 49. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 kor majd ismét előkerül a lomtárból ez a jelszó is. Kissé furcsa az is, hogy Szabó Albert ur épen a mostani politikai helyzetet tartja alkalmasnak arra, hogy lapját megindítsa. Eszünkbe jut az a latin közmondás, melyet e pár sor czi- méül vettünk „inter duos litigantes, tertius gaudet“. A kis hamis. A függetlenségi-párt kebelében beállott szakadást kellő al­kalomnak tartja, hogy kirukkoljon a küzdőtérre és a két veszekedő tábor között az örvendező szerepét játsza. No lám. A néppárt mindig a javát akarja leszedni mindennek! Mint a koaliczió legkisebb pártja, a nagy füg­getlenségi-párt mellett elveszett s abból a morzsákból éldegélt, amit a függet­lenségi-párt juttatott neki, jutalmául a nemzeti ellentállás idején tanúsított kétségtelenül hazafias magatartásáért. Most azonban, hogy a kooperáló pártok között a harminczhárom tagból álló néppárt is számottevő tényező lett, most egyszerre előáll és tettekkel tényező kíván lenni. Kíváncsian várjuk, hogy hová fog fejlődni az „Északkeleti Újság“ és mi­lyen módon fogja pártatlanságát meg­őrizni. Azt hisszük, hogy nemsokára kiüti a zsákból fejét a szög, mert Szabó Albert drt nem olyannak ismerjük „ki sokáig tudjon hallgatni“. Addig is azonban szívesen vesszük, ha programmjához híven minket is kri­tika alá vesz, mert ez a kritika — úgy hisszük — csak előnyünkre fog válni. Egyébként az uj lapnak a helybeli függetlenségi és 48-as pártra vonat­kozó czikkével lapunk legközelebbi számában még foglalkozni fogunk. Képviselőtestületi közgyűlés. YTárosunk képviselőtestülete f. hó 5-én délelőtt a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tartott Debreczeni István polgár­— Vagy -férjhez mész hozzá, vagy tovább kell tanulnod. Elvégeznéd a harma­dik és negyedik polgárit is, azután a pre- parandiát, hogy tanítónő lehess. Nem élhetsz mindig a szüleid nyakán és mi sem élünk örökké. Böske megdöbbent. — Tanulni tovább? Elkezdeni újra és még a preparandiát is ? — Nem, mamám, édes mamám, inkább férjhez megyek Bártfa János tanár úrhoz. — Legalább is mint menyasszonyt lás­salak viszont, keménykedett tovább Ujhelyiné, — másként ne is merj a szemem elé jönni. És Böskének a továbbtanulás és prepa- randia fenyegető jelszava mellett csoma­golni és búcsúznia kellett. Búcsúznia?! Még ha mindentől, ami neki itt kedves volt, igazán elbúcsúzhatott volna. Emlékeitől, a gimnázistáktól, jogászoktól, kadétoktól ... sőt az önkéutessel megbeszélt találkára sem mehetett már el. Ezen a napon, a kitűzött órában Böske már Budapesten volt. Idegen emberek között, idegen házban, idegen lakásban népes társaság közepette remegve várta-leste, mikor nyílik meg a szomszéd szobában az ajtó és lép be rajta az ő régi ösmerőse, régi tanárja, a szőke kis Bártfa János, a kihez ö neki „ különbeni preparandia elvégzésének terhe mellett“ a legrövidebb idő alatt okvetlenül férjhez kell mennie. Bártfa János előnyére változott meg. mester elnöklete mellett. Pontban 10 órakor gyenge érdeklődés mellett nyittatott meg a gyűlés s a tárgysorozatra áttérve bejelent- tetett, hogy a város 1908. évi zárszámadása törvényhatóságilag jóváhagyatott, amit a gyűlés tudomásul vett. Az 1910. évi városi költségvetés végre­hajtására a városi tanácsnak a felhatalma­zás megadatott. A villamos műre vonatkozó szabályok módosítása a villamosmü felügyelő­bizottságának javaslatával egyezőleg a napi­rendről levétetett. A városi villamosmü 1910. évi költség- előirányzata a felügyelő-bizottság javaslatá­nak megfelelően 90924 kor. bevétellel s — az értékcsökkenési tartalékalapba 19117 K előirányzásával — ugyanannyi kiadással el­fogadtatott s az ezzel kapcsolatos felügyelő­bizottsági javaslatok Jakab Zoltán véglegesí­tését és a villamosmü kezelésével foglalkozó városi tisztviselőknek: u. m. polgármester­nek, közig, jegyzőnek, számvevőnek és mér­nöknek ingyen villamosvilágitás élvezetét illetőleg — Dr. Egeli Imre és polgármester felszólalása után — szintén elfogadtattak. A nagykárolyi róm. kath. egyház kérelme a Fecser-féle kereszthely tulajdonjogának részére leendő átengedése, valamint Nonn Gyula helybeli lakos által a városi mező- gazdasági iskolai telekhez csatolás czéljaira adományozott 1 Q-öl terület elfogadásáról kiállított szerződés jóváhagyása a jövő évi február hó 6-án tartandó közgyűlés tárgy- sorozatába vétetett fel. A városi tiszti nyugdijügyi bizottság tag­jaivá Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Dr. Jékel László és Rooz Samu, a városi villa­mosmü felügyelő-bizottsága tagjaivá Dr. Ad­ler Adolf, Csipkés András, Kacsó Károly, Péchy László és Schuszterits Ferencz képvi­selőtestületi tagok választtattak meg. A gazdasági ismétlőiskolaszékben meg­üresedett tagsági helyre Luczai János, az iparos tanoncziskolai bizottságba Patek Béla polg. iskolai igazgató, az építési bizottságba Dr. Vetzák Ede, a kórházi bizottságba ifj. Sternberg Sándor, a szegényügyi és isme­retlen hadköteleseket puhatoló bizottságba Grieszhaber Albert választattak meg. A gyermekvédőtelep bizottság tagjai let­tek : Jenser Mihály né, Kacsó Károly né, Nonn Gyuláné, Papp Beláné, Péchy Lászlóné, Rooz Samuné, Schnébli Jánosné, özv. dr. Serly Gusztávné, Somossy Miklósné, Sternberg Mórné, Sternberg Sándorné, Wieser Miklósné, Dr. Adler Adolf, Boross János, Csipkés And­rás, Fürth Ferencz, Dr. Kovács Dezső, Lu- kácsovits János, Péchy László, Papp István, Akkor még csak pelyhedző, bajuszos szakálla meg nőtt, arca kissé halványabb lett, moz­dulatai határozottabbak, modora ügyesebb: csakugyan megférfiasodott. — Meglátszott rajta a megindultság, mikor Böskét viszont­látta. De még nagyobb volt öröme, mikor Böske elfogadta az udvarlást. Jól is ment minden. Böskét mindenki biztatta, ezer szem figyelte, vigyázta, ki sem jöhetett a kerékvágásból. Bártfa János gyak­ran tette tiszteletét, Pogány pedig örömtől ujongó leveleket irt Ujhélyinének. — Böske pompásan viseli magát. Egé­szen megváltozott. Bártfa János szerelme napról-napra nő: készüljenek az esküvőre. Ekkor oly incidens zavarta meg az ese­mények harmoniálát, mely Böskét könnyen a preparandia kinpadjára is hurcolhatta volna. A jószivü családban, mely Böskét ven­dégül látta, volt egy fiúcska is: a kis Pista. Kedves, eleven, okos gyermek, mindenkinek dédelgetett kedvence. De szerette különösen Bártfa János. Meg-meglovagoltatta a térdén, játszott vele, kivált amióta Böske itt volt. Tudja isten, mit érzett és mire gondolt ilyenkor a fiatal tanár ur a fiúcskával a térdén. De Palika is szerette Bártfa bácsit. Elébe szaladt mindig, mikor jött és kikutatta a zsebeit. (Vége köv.) I Reök Gyula, Récsey Ede, Rooz Samu és Róth Károly. Elrendelte a képviselőtestület a piacz területére egy szekér hídmérlegnek 1000 korona költséggel való felállítását. Az elhagyott gyermekek segélyalapja ja­vára a szegényintézeti pénztárból vett köl­csön visszatérítése ügyében kimondatott, hogy annyi téríttessék meg a kölcsönvett összeg­ből a szegényintézeti pénztárnak, amennyi maradvány a segélyalapnál mutatkozik. Az izr. nőegylet kérelmére a népkonyha J segélyezésére 300 korona szavaztatott meg. Tudomásul vétetett a tanács abbeli be- j jelentése, hogy a város hivatalos hirdeté- ! seit a „Nagykárojy és Vidéke“ díjtalanul í közli s igy a hirdetések 3 évre e lapnak adattak. A városi jogügyi bizottság javaslata a rendőrséghez egy uj állás szervesése iránt élénk vitát provokált. Az előterjesztés sze­rint az állás mint rendőrbirói jogvégzettség­hez volna kötve. Dr. Vetzák Ede azt kívánta, \ köttessék ki az, miszerint a megválasztott jogvégzett egyén tartozik 2 óv leforgása alatt büntető tárgyakat magába foglaló szigorlatot tenni. Csipkés András az állás szervezését a városi segély kiutalásáig elodázni kérte. Elnöklő polgármester dr. Vetzák indítványát elfogadta s kérte az állást — mint szüksé­gest — már most szervezni. A jogügyi bi­zottságnak dr. Vetsák indítványával bővített javaslata szótöbbséggel elfogadtatott. Kirilla Adolf Hajduköz-utczai telkéhez csatolt 5’92 m2 és Matesz István Hajduköz- utczai telkéhez csatolt 23'89 m2 utczaterület kártalanítási ára msenként 2 koronában ál­lapíttatott meg. A november havi pénztárvizsgálati jegy­zőkönyv bemutattatván, minthogy különös intézkedések megtételének szükségessége fen nem forog, tudomásul vétetni és irattárba tétetni határoztatott. Az állami elemi iskola létesítéséért fenn­tartása tárgyában a kir. kincstár képvisele­tében kir. tanfelügyelővel megkötendő szer­ződés tervezete jóváhagyólag tudomásul vé- , tetett. Indítvány be nem adatván, elnöklő pol­gármester a jegyzőkönyv hitelesitésére Alba- nézi Mihály, Csipkés András, Rosenberg Bernát, Strohmajer Ferencz és Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a köz­gyűlést befejezettnek nyilvánította és bere­kesztette. Justh Gyula és a székhely­kérdés. Vettük és örömmel közöljük a kö­vetkező levelet: Tekintetes Szerkesztő TJr! A helyi lapokban több Ízben jelen­tek meg közlemények, melylyel a füg­getlenségi és 48-as párt ellen az alapon i kívántak hangulatot kelteni, hogy az esetben, ha Justh Gyula és pártja kor­mányra jut, a vármegye székhelyét Nagykárolyból Szatmárra fogják áthe­lyezni. Mint Nagykároly város képvise­lője tudomására hoztam eme közlemé­nyeket Justh Gyulának s kérdést intéz­tem hozzá, hogy a székhelykérdésben minő álláspontot foglal el. Kérdésemre Justh Gyula kijelentette, hogy bár el­ismeri azt, miszerint Szatmár városnak a megyeszékhelyhez joga van, azonban e joga csak akként valósítható meg, hogy az Nagykároly városnak úgyis mint megyeszékhelynek évszázados szer­zett jogait ne érintse. Eme kijelentésből kétségtelen, hogy Justh Gyula álláspontja szerint Szat­már városnak joga van ugyan arra, hogy megyei székhely legyen, de vi­szont a székhelyhez való jog Nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom