Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-18 / 42. szám
inkább vesszünk el mindannyian, semhogy valaha rabigába hajtsuk fejünket. Légy követendő példánk és szüntelen intsél bennünket, hogy a hazáért mindent fel kell áldozni, de a hazát semmiért a világon! Isten hozott nagy Rákóczi! Egy nagykárolyi alapítvány siketnémák részére. A „Magyarországi I-ső Jótékonyczélu Postabélyeg-gyüjtő Egylet (Nagykárolyban)“ volt t. tagjainak a következő két okmány szives tudomásvétel végett ezennel közzé- tétetik. 1. Alapitó-levél. A „Magyarországi I-sö Jótékonyczélu Postabélyeg-gyüjtő Egylet (Nagykárolyban)“ 1905. évi szeptember 15-én közgyűlést tartván, ez alkalommal elnökének, Dr. Jászi Ferencznek előterjesztésére feloszlását egyhangúlag kimondta s ugyancsak egyhangúlag elhatározta, hogy vagyonát külön kezelendő alapítványként a siketnémák debreczeni államilag segélyezett intézetének adományozza. Nevezett egyesületnek eme határozatait a m. kir. Belügyminiszter ur 101,878—III. a. 1905. szám alatt jóváhagyta, minek folytán a „Siketnémákat Gyámolitó Debreczeni Egyesület“, mint a Siketnémák debreczeni államilag segélyezett intézetének fentartója - az alapítványról a következő alapitó-levelet állította ki: 1. §. Az alapítvány tőkéjét J30 K, szóval hétszázharmincz korona tőkeösszeg képezi, mely jelenleg a debreczeni „Takarék és hitelintézet“ 6212. számú betéti könyvén van gyümölcsözőleg elhelyezve. 2. §. Az alapítvány czime: „Magyarországi I-ső Jótékonyczélu Postabélyeg-gyüjtő Egylet (Nagykárolyban)“ alapítványa. 3. §. Az alapítvány czélja, hogy évi kamat- jövedelmei a siketnémák debreczeni intézete szükségleteinek fedezésére forditassanak. E végből nevezett intézet költségvetéseiben és zárszámadásaiban az alapítvány kamatjövedelme évröl-évre szerepel, az alapítványi tőkeösszeg épségben való fentartásáért pedig a siketnémákat gyámolitó debreczeni egyesület vagyoni felelősséget vállal. 4. §. Az alapítványt peres és perenkivüli jogügyekben a siketnéinákat gyámolitó debreczeni egyesület képviseli. 5. §. Jelen alapitó-levél három teljesen egyező példányban állittatik ki, egy példány Dr. Jászi Ferencznek, mint az alapítványt tevő egyesület elnökének fog átadatni, egy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium, egy pedig a siketnémákat gyámolitó debreczeni egyesület irattárában őriztetik meg. Debreczenben, 1906. julius 19-én. Tárgyaltatott és elfogadtatott a siketnémákat gyámolitó debreczeni egyesület igazgató tanácsának 1906. julius 19-iki ülésén. Gácsér József, Veszprémy Zoltán, vezető-tanár, az egyesület főispán, ügyeinek előadója. egyesületi elnök, (P. H.) 77,155. szám. Jóváhagyom. Budapesten, 1906. évi szeptember hó 18. A miniszter meghagyásából: Kálóczy Zoltán, (P. H.) osztálytanácsos. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. A Siketnémák Debreczeni Államilag Segélyezett Iskolájának Igazgatóságától. 510—1906. szám. Nagyságos Dr. Jászi Ferencz untak Nagykárolyban. A nagyméltóságu vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. Miniszter ur f. évi szeptember hó 18-án kelt 77,155. számú rendeletével a „Magyarországi I-ső Jótékonyczélu Posta- bélyeg-'gyüjtö Egylet (Nagykárolyban)“ alapítványáról kiállított alapító-leveleket jóváhagyván, azoknak egy példányát csatolva tisztelettel megküldöm. Egyben az előbb említett magas rendeletben nyert felhatalmazáshoz képest a tett alapítványért Nagyságodnak és Nagyságod- j ban az egyesületnek Onagyméltósága köszönetét tolmácsolom. Fagadja Nagyságod őszinte tiszteletem j és nagyrabecsülésem nyivánitását, melylyel |vagyok Debreczenben, 1906. okt. 4-én. (P. H.) Gácsér József. Politikai hirek. A képviselőház bizottságai a Kossuth Ferencz által benyújtott törvényjavaslatok előkészítésével foglalkoznak, hogy azok a jövő héten már érdemleges tárgyalás alá legyenek vehetők. Az iparfejlesztésről szóló törvény- javaslat rendkívül nagy előnyöket nyújt gyárak és vállalatok alapítására, a munkás betegség és baleset biztosításról szóló javaslat pedig szocziális tektntetben rendkívül nagyfontosságu. A jövő évi költségvetés. Wekerle Sándor pénzügyminiszter f. hó 12-én terjesztette elő a képviselőházban a jövő évi költségvetési előirányzatot. E szerint a rendes és rendkívüli bevételek összege 1.262.035,561 K, a rendes és rendkívüli kiadások 1.262.015,239 K s igy 20,322 K felesleg mutatkozik. Rákóczi emlékéért. Polónyi Géza igazságügyminiszter körrendeletét intézett a kir. ítélőtáblák elnökeihez, hogy intézkedjenek miszerint a biróságok f. hó 27., 29. és 30-ára tárgyalást ne tűzzenek. Őfelsége a király tegnapelőtt hozzájárult a Rákóczi emlékét megörökítő törvényjavaslat szövegéhez. E javaslat intézkedik a hamvaknak országos költségen való hazaszállításáról, emlékének országos költségen való megörökítéséről, a diffamáló törvény hatályon kívül helyezéséről. Á miniszterelnök szombaton terjeszti a javaslatot a képviselőház elé. HÍREK. — Személyi hir. Károlyi Gyula gróf j és neje Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Me- \linda grófnő f. hó 16-án hosszabb itteni tartózkodás után hazautaztak. — A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 12-én tartotta meg rendes havi ülését, mely alkalommal alispán bejelentette, hogy Nagy Sándor nyugalmazott I-ső aljegyző ellen a hátralékos ügy darabjai között talált elévült kihágási ügyek miatt vagyoni kérdések megállapítása forogván fenn, a fegyelmi vizsgálatot megelőzőeljá; rást elrendelte. Bejelentette továbbá, hogy Dr. Falussy Árpád főispán Szuhányi László közigazgatási gyakornokot Nagysomkutra, Dr. Németh Béla közigazgatási gyakornokot pe- í dig a központba áthelyezte. Ezután a szak- | előadók tették meg szokásos jelentésüket. — A helybeli nőegylet Károlyi Ist- j vánné grófnő szombat délután 3 órakor tar- ! tott választmányi ülésén tudomásul vétetett, ! hogy Dr. Kőszeghy Andor a városból tör- j tént elköltözése folytán a jegyzői állásról , lemondott és működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak a távozónak. Ugyanakkor | jegyzővé Dr. Vetzák Ede ügyvédet választották meg. — Vármegyénk állandó választmánya a mai közgyűlés tárgyai előkészi■ tése czéljából tegnap délután 3 órakor ülést : tartott. — A helybeli „Kölcsey Egyesület“ j folyó hó 14-ik napjára összehívott közgyűlése határozat hozatalra illetékes számú ta- ! gok meg nem jelenése folytán megtartható I nem lévén, a közgyűlés folyó hó 21-én d. j e. 11 órakor a megjelenő tagok számára | való tekintet nélkül meg fog tartatni. — Uj gazdasági tudósító. A föld- I mivelésügyi miniszter a szinérváraljai járás j területére Jeszenszky Béla földbirtokos bor- j liidi lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — A vármegyei egészségügyi bizottság f. hó 17-én ülést tartott, melynek egyedüli tárgya a mezőgazdasági munkás- és cseléd-lakásokról alkotott szabályrendelet tervezet megvitatása volt. A gyűlésen a vidéki földbirtokos osztály egyáltalán nem volt képviselve, hanem annál erősebben volt képviselve az orvosi kar, melynek öt tagja vett részt a tanácskozáson, mely alkalommal a tervezeten számos módosítás történt. Egyhangúlag lett elfogadva a javaslat azon intézkedése, hogy egy szobában csak egy család lakhatik. A tervezetnek a módosításoknak megfelelő módosítása czéljából az előadónak visszaadatott s az átdolgozás megtörténte után a javaslat újra tárgyalás alá vétetik és akkor fog a tervezet végleg megállapittatni. — A Vöröskereszt-Egyesület helybeli fiókja szombat délután Károlyi István grófnő elnöklete alatt tartott gyűlésén Dr. Vetzák Ede helybeli ügyvéd ügyészszé, Kende Péter vármegyei aljegyző pedig jegyzővé választatott meg. — A helybeli oroszszertartásu görög katholikusok ügye közeledik a megvalósulás felé amennyiben Radu Demeter nagyváradi gör. kath. püspök már beleegyezett abba, hogy a károlyi hitközség a munkácsi egyházmegyéhez átcsatoltassék, miért is Firczák Gyula munkácsi püspök bizalmi embere Papp Antal pápai prelátus, püspöki titkár és irodaigazgató a múlt héten egy napot töltött városunkban és főispánunknál is tisztelgett, hogy itt a helyszínén az ügy állásáról teljes tájékozást és informátiót szerezzen. — Hitközségi elnök választás. A budapesti zsidó hitközség vasárnap Dr. Wein- mann Fülöp udvari tanácsos budapesti kir. közjegyzőt egyhangúlag hitközségi elnökké választotta. Dr. Weinmann neje szül. Po- latschek Róza városunkból való. Itt született, itt nevelkedett és innen ment férjhez Dr. Weinmann akkori debreczeni ügyvédhez, ki később kir. táblai pótbiró, majd kir. közjegyző lett. Az egyhangú választás bizonyítéka azon nagy elismerésnek és tiszteletnek, melylyel a budapesti zsidóság Dr. Weinmann tevékenysége iránt viseltetik. 1530-ból és igy öltözködnek a nemes fran- czia, angol, orosz és magyar hölgyek 1650-ig a mikor ismét az uszály jött divatba 1730-ig, ekkor újra a rövid ruha került uralomra, ez volt a divat 1794-ig, amikor is Franczia- országban az elöl rövid kis uszályu ruha, 1803-ban a hosszú uszályu görög öltözet kezdett divatba jönni, ez tartott 1850-ig. Ettől kezdve a kerek ruha volt a divat, mig a múlt század vége felé még az utczai öl-1 tözetnél is a hosszú uszályu ruha vált általánosan divatossá. Mig tehát régibb időben egyáltalán, de különösen nálunk magyaroknál az uszályos ' ruha ritkább volt s legtöbbnyire csak ünnepélyes alkalmakkor használtatott, addig most már alig látható más mint uszályos ruha. Pedig a divatnak a ruházatnál figyelembe kellene venni az aesthetika és az egészség szabályait, a czélszerüséget és a kényelmet és hogy az a szervezet szabad működésének megfelelő Jegyen, a mi mellett lehet a ruha sikkes és nem szabad megengedni, hogy a ruházatnál a szeszélyes önkény űzhesse játékát s az ész minden beleszólási jogától megfosztassék. Már pedig ha az uszályos utczai ruha a járdát éri, sérti az embernek aesthetikai érzését mint sepri fel a port és maga után húz különböző tárgyakat. Az uszály egészségtelen, mert baczillus terjesztő, miért is sok nyilvános kertben és helyen el is van tiltva az uszály viselete. Prágában szabály- rendelettel akarták eltiltani e viseletét. Karls- badban a Mühlbrunn-cokonadban figyelmeztetik a nőket, hogy az uszályt a földön huzni nem szabad, ugyanígy Schönbrunnban és más helyeken is tilos az uszályhuzása. A budapesti sanatorium egyesület pedig a tüdővész terjesztőjének tartja ; az uszály továbbá czélszerütlen, mert órákon át kézben kell tartani, hogy ne érintse a földet és kényelmetlen, akadályozza a testet szabad mozgásában, drágává teszi a különben is a divat gyakori változásainak kitett női ruhát, pedig mentül inkább haladunk a polgárosodás felé, annál több oldalunkká válnak igényeink, tehát azon kell lennünk, hogy a toilletnél a fölöslegest lehetőleg mellőzzük és mily sok kellemetlenség van az uszáiylyal ? Mily gyorsan tönkre megy általa a ruha ? Pedig nehezen készül ám ez. Lássuk csak, hogy is készül az az uszályos ruha ? Először is a nő vagy meglát egy modern szép ruhát, amely tetszését kinyeri, vagy egy kirakatban egy modelt. Megalkotja — ha ugyan tudja — képzeletében a formát és akkor jön az anyag megválasztás, a mintákért való levelezés, a mintáknak a barátnők bírálata alá bocsátása, a férjjel való értekezés, a szabóval való levélváltás, értekezés, annak megbeszélése, hogy ugyanazon városban hason szövetet eladni, vagy hason szabású ruhát készíteni nem szabad. Aztán jön az első próba, az igazítások, a ruha megérkezése, újból próbálása, barátnők és rokonok részére való bemutatása, kritika, távirat és levélváltás, mérgelödés, igazítás, végül a dolog rendben van és akkor a ruha használatba vétetik. Az ismerősök és barátok meglátják az uj ruhát, dicsérik annak szépségét, | a kiváló Ízlést, melylyel az készítve van, tudakozódnak készítője cziméről, beszéd közben elfárad a kéz az uszály tartástól, az véletlenül kiesik a kézből, egy ur szintén véletlenül rálép az uszályra, a pardonne-ra egy erőltetett mosoly a válasz, mire egy értelemteljes bocsánatkérés következik. A hiba látszólag jóvá van téve, az asszonyka hazatér, mindkét keze fáradt az uszálytartástól, a midőn a ruhát leteszi, akkor veszi észre, hogy az uszály sérülést kapott; kedvetlen, ideges lesz, a cselédség semmit sem tud kedvére tenni, szerinte minden ajtó nyikorog, a terítésnél bántja a tányérok zaja, ! a kaszinóból hazatérő férjet — nem törődve azzal, hogy ez szegény nehány quart-bélát és ultimót elbukott, tehát úgyis rosszkedvű I — hidegen fogadja, ebből szóváltás, dissonan- tia, kölcsönös duzzogás keletkezik, meg van | zavarva a családi boldogság s mindez miért ? í Az uszályért! Azért tehát hölgyeim térjünk s vissza a rövid ruhához, le az uszáiylyal! Dr. Adler Adolf. — A vármegyei függetlenségi és 48-as párt tegnap este tartott gyűlésében elhatározta, hogy a csengeri főszolgabírói állásra Dr. Képessy László és Kerekes Zsig- mond választásánál a párt tagjainak szabadkezet enged, úgyszintén a többi főszolgabírói állásoknál is, azonban a mátészalkai főszolgabírói állásnál Péchy Lászlót, a szinérvár- aljainál Bay Miklóst a párt hivatalos jelöltjének nyilvánítja. A közigazgatási bizottságba a párt Károlyi István grófot, Sántha Kálmánt, Madarassy Dezsőt, Dr. Böszörményi Emilt és Dr. Kovács Dezsőt jelöli, a vármegyei első aljegyzöségre Mangu Bélát egyhangúlag és lelkesedéssel a párt hivatalos jelöltjének nyilvánították. Elhatározták végül, hogy a nagykárolyi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának elnöki állását f. évi november hó 11-ik napján fogják betölteni. — Küldöttség a főispánnál. A nagy- károly—fényi-ut kiköveztetése érdekében bizottság járt a főispánnál. — Bizottsági tagok ; voltak : Szabó Dezső körjegyző, Moldován Endre rom. kath. lelkész, Sterk Pál biró, ' Brém János közgyám, Fischer József képviselő testületi tagok. — Moldován Endre volt a küldöttség szónoka, kinek szavára a főispán utiprogramjára hivatkozva megígérte, hogy tőle telhetőleg mindent elkövet arra nézve, hogy a kért ut mielőbb kiépíttessék. — A nagykárolyi járás főszolgabírói állás ezúttal betöltetlen marad; nem lehetett most a választást megejteni, mert a nyugdíjaztatásra vonatkozó határozat Gőnyei ! István főszolgabírónak csak folyó hó 1-én volt kézbesíthető s igy az csak f. hó 16-án I lett jogerős, miért is a pályázatot meghir- j detni már nem lehetett, pályázat nélkül az | ily állás pedig csak akkor töltendő be, ha annak sürgős betöltése indokolt. Már pedig a nagykárolyi járásban a főszolgabírói állásra J Sepsy szolgabiró helyettesítve van, mellette j egy tényleges és egy tiszteletbeli szolgabiró működik, s igy az állás betöltése nem oly j sürgős, hogy azt pályázat nélkül kelljen betölteni. — Jegyzőegyleti közgyűlés. A szat- j mármegyei községi és körjegyzők egyesülete ! folyó hó 17-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a tagok eléggé szép számban jelentek meg. A közgyűlés a vármegyeház kis- ! termében folyt le, melyet Bodoky Béla egyleti elnök vezetett. Elnök a gyűlést megnyitván, jelezte, hogy azért tartotta szükségesnek e közgyűlés összehívását, mert több oly fontos tárgy merült fel, melyek sürgős tárgyalást igényelnek. Előterjesztette, miszerint már intézkedett az iránt, hogy az alispán felhívására a fizetési alap rendezésére j vonatkozó szabályrendelet elkészíttessék, to- ■ vábbá, hogy a fizetés kiegészítés után az 50% ne szedessék be, végül,, hogy az egyleti tagsági dij hátralékok a fizetés kiegészítési összegből levonassanak. Az elnöki előterjeszt tések tudomásul vétettek. A tárgysoroza- első pontját képezte Hadál Antal és társa nyugdijából elvont összeg kiutalása s ennek a nyugdíjalap részére leendő visszatérítése iránti intézkedés. Komoróczy Jenő és Néma : Lajos felszólalása után a közgyűlés ezen ! ügynek függőben hagyását határozta el mind- 1 addig, mig az uj nyugdijszabályrendelet jóváhagyást nyer. A két év óta visszatartott fizetéskiegészités kiutalása tárgyában Komo- j róczy Jenő indítványára elhatároztatott, hogy az egylet pénztárának terhére Bodoky Béla elnöke személyesen utazzon fel Budapestre | és sürgesse meg a kifizetést. Manyák és (Tóth helybeli könyvnyomdászok ajánlatot tettek az ügyviteli nyomtatványokra nézve, I egy egységes mintatár megállapítása czéljából. Egyben felajánlották, hogy ha az egylet által elfogadott áron készítendő nyomtatványok náluk fognak megrendeltetni, úgy a befolyandó összegből 5‘V0-ot az egylet czél- jaira felajánlanak. Ugyancsak ők felajánlották, hogy egy, a jegyzők érdekeit képviselő j és elősegítő szaklapot lennének hajlandók a Szatmármegyei Közlönynyel kapcsolatosan kiadni, oly formán, hogy a jegyzői lap a jegyzők részére ingyen küldetnék meg, ellenben a Közlöny a községek részére az eddigi 5 K helyett 8 K-ért számíttatnék. Mindkét ajánlat hosszabb vitát provokált, melyben Becsky György, Vaday Lajos, Néma Lajos, Fintha Sándor, Nagy Gyula, Nagy Lajos vettek részt s elhatározták, hogy az egységes mintatár szervezését elfogadják, azonban a nyomtatványok minősége és ára megállapítása tekintetében az elnök s az általa meghívandó tagokból álló bizottságot küldenek ki s ha az ajánlatot tevő nyomda oly árakat számit, mely az ország többi nyomdáival versenyképes lesz, úgy a megrendeléseket itt eszközük, tekintettel az egylet részére felajánlott 5% jutalékra. Kötelező ígéretet azonban nem tesznek. A jegyzői szaklap megindítását szükségesnek nem tartják, mert a Szatmármegyei Közlöny megszűnvén hivatalos lap lenni, az a községek terhére nem rendelhető meg s ők még magasabb áron, mint eddig, nem hajlandók hivatalos lap gyanánt elfogadni már azért sem, mert annyiféle szaklap áll rendelkezésre s múlt közgyűlésük alkalmával a „Szamost“ is ilyen gyanánt jelölték ki. Igen fontos
