Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-15 / 46. szám
— Vásárváltozás. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Felsőbánya r. t. városban az 1907. év január hó 7. és 8-ára eső országos vásár a jövő évben kivételesen 1907. évi január hó 14. és 15-én, az 1907. év szept. hó 30-ára és október hó 1-re eső országos vásár pedig kivételesen a jövő évben 1907. október hó 7. és 8-án tartassák meg. — Áthelyezés. Barcsay Árpád csendőr- tiszthelyettes az itteni parancsnokságtól Kéz- divásárhelyre helyeztetett át. — A debreczeni kereskedelmi- és iparkamara ma délután fél 4 órakor székháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. — Árlejtés. Vármegyénk részére az 1907—1912. évekre szükséges nyomtatványok szállítására árlejtési hirdetmény van kibocsátva. A minták az alispáni hivatalnál megtekinthetők. Pályázati határidő f. hó 30-ik napjának d. e. 11 órája. Óvadék az ajánlott összeg tiz százaléka. — Rablás. Hétfőn, vásár után áldomás- j ivásra tértek be Schlésinger kaplony-utczai; korcsmájába Lakatos Péter és neje Rostás Kati kaplonyi és Lakatos Mihály kismajtényi czigányok. Körülbelül este 8 óráig iszogattak. Aztán hazafelé indultak a kaplonyi utón. Az első vasúti őrháznál Lakatos Péter 2 hatalmas pofont adott a feleségének, hogy vonuljon vissza, aki erre el is távozott. Ekkor Lakatos Péter a nála levő bunkós bottal úgy vágta fejbe Lakatos Mihályt, hogy az eszméletlenül rogyott a földre. Lakatos Péter pedig felhasználva az alkalmat, elrabolta a tehetetlenül fekvő ember 40 korona pénzét és uj kalapját. Hogy pedig senkinek se legyen útjába, bedobta azt a közeli árokba. A később magához tért súlyosan sérült czi- gány bevánszorgott a nagykárolyi rendőrséghez és a történtekről jelentést tett. Lakatos Pétert elfogták s a helybeli kir. járásbírósághoz. kisérték be. Ri YI L T - T É R.*) 1906. B. 622—5. sz. O Felsége a Király nevében ! A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádolt Princzinger György csanálosi lakos elleni bűnügyben a Szabó Dezső magánvádló által emelt vád felett Nagykárolyban 1906. évi augusztus hó 22-én Dr. Serly Jenő kir. al- biró, Sopronyi József jegyzőkönyvvezető, főmagán vádló képviselője helyettese Mercs László ügyvédjelölt és Dr. N. Szabó Albert j ügyvéd védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. járásbíróság Princzinger György született 1878. év ápril 13-án Fényen, róm. kath. vallásu, néptanító, csanálosi lakos, nős, 2 gyermek atyja, vagyontalan, ir, olvas, vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ba ütköző s a Btk. 261. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségében, melyet az által követett el, hogy 1906. évi julius hó 16-án Nagyárolyban a posta- hivatalban Fülöp Endre m. kir. postatiszt előtt Szabó Dezső csanálosi jegyzőről akként nyilatkozott, hogy „különben a jegyző, ha teheti, elsikkasztja a leveleket“ s ezért a Blkv. 261. §-a alapján az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892: XXVII. t.-cz. 3. §-ban meghatározott czélokra fordítandó, behajthatian- ság esetén a Btk. 53. §-a értelmében átváltoztatandó 50 korona azaz ötven korona pénzbüntetésre Ítéli. Kötelezi vádlottat egyetemlegesen, hogy sértett Szabó Dezsőnek kártérítés czimén 26 korona kártérítési és 26 korona 56 fillér eljárási költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, valamint a kir. államkincstár részére az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. évi XLIII. t.-cz. 9. §-a alapján közadók módjára vezetendő végrehajtás terhe mellett fizessen meg, ezt a bűnügyi költséget azonban az idézett t.-cz. 4-ik §-a értelmében Princzinger György vádlottal szemben igazolt vagyontalanság folytán egyelőre behajthatatlannak nyilvánítja. Egyúttal a kir. járásbíróság a Btkv. 277. §-a alapján megrendeli, hogy a jogerős ítélet indokaival együtt Princzinger György elitéit költségére a Nagykárolyban megjelenő „Nagykároly és Vidéke“ czimü hetilapban egyszer közzététessék. A B. P. 108. §. utolsó bekezdése alapján azt is megrendeli, hogy az eljárás befejezése az ügy érdemében hozott jogerős határozatnak áttétele mellett a szaí- mármegyei kir. tanfelügyeiöséggel, mint vádlott felettes hatóságával közöltessék. Végül a kir. járásbíróság dr. Adler Adolf ügyvéd munkadiját megbízója Szabó *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Dezső irányában 26 koronában, dr. Szabó Albert ügyvéd munkadiját pedig Princzinger György irányában 10 koronában állapítja meg. Indokok: „1906. évi julius hó 16-án délelőtt a nagykárolyi postahivatalban Princzinger György csanálosi róm. kath. néptanító előadta Fülöp Endre m. kir. postatisztnek mint postafőnök-helyettesnek, hogy Csa- náloson egy czimzett nem tud a küldeményéhez hozzá jutni, mert a csanálosi jegyző az értesítőt kézbesítés nélkül visszaküldőbe. Fülöp Endre megvizsgálta az ügyet s kijelentette, hogy a panasz alaptalan, mire Princzinger György megjegyezte „különben, ha teheti a jegyző, elsikkasztja a leveleket“. Vádlott Princzinger György tagadta a bűncselekményt, tagadta, hogy azt állította főmagánvádlóról, hogy az elsikkasztja a leveleket, azt azonban beismerte, hogy a nagykárolyi postahivatal főnökénél panaszt tett Szabó Dezső csanálosi jegyző ellen, mint a ki Gsanáloson a postai teendők elvégzésével meg volt bízva. A kir. járásbíróság a fenti tényállást Fülöp Endre in. kir. postatiszt eskü alatt tett vallomásával vette bizonyítottnak, mert mint közhivatalnoknak vallomása nagyobb súlylyal bir, s valósága ellen aggodalom nem merült fel. Vádlott Princzinger György ezen cselekménye a Btkv. 261. §-ába ütköző és minősülő becsületsértés vétségének tény- álladékát állapítja meg s beszámítást kizáró okok hiányában vádlottat ezen bűncselekményben bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vette vádlott büntetetlen előéletét, súlyosító körülményül vette főma- gánvádló társadalmi állását, vádlott intelligens egyéniségét, s hogy az általa használt meggyalázó kifejezés súlyáról s jelentőségéről meglehetett győződve, s annak tudatával birt, s ezen enyhítő és súlyosító körülmények figyelembe vételével szabta ki a rendelkező részben kiszabott büntetését. A bűnügyi költségben való marasztalás a B. P. 480., az ügyvédi munkadij iránti intézkedés a B. P. 485. §-án alapszik. A hírlapi közzététel a Btkv. 277. §-a alapján megrendelendő volt, mert főma- gánvádló ez iránti kívánságát a tárgyaláson terjesztette elő, s ez a sértett félnek a törvényben biztosított magán elégtétel, az eljárás befejezésénél^ közlése, s a jogerős határozatnak a felettes hatósághoz való áttétele a B. P. 108. §-a végső bekezdésén alapszik. Nagykároly, 1906. augusztus 22-én. Dr. Serly Jenő s. k. kir. albiró. Kiadta a nagykárolyi kir. járásbíróság 1906. november hó 8-án. Ember János, kir. jb. irodavezető. 1906. B. 622/6. Végzés. Ezen másodbirói Ítélet feleknek hiteles alakban kiadatni rendeltetik. Nagykároly, 1906. évi október hó 29-én. Csics Lajos, kir. albiró. 11,799. 1906. li sz' 0 Felsége a Király nevében I A szatmárnémeti-i kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság Dr. Papolczy Gyula kir. ítélőtáblái bíró elnöklete alatt Kölcsey János és Hunyor Ödön ldr. törvényszéki bírák, Dr. Joanovits Ernő kir. törvényszéki aljegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett becsület- sértés vétsége miatt vádolt Princzinger György ellen folyamatba tett bűnügyben a nagykárolyi kir. járásbíróság 1906. évi augusztus hó 22-én 1906. B. 622/5. sz. alatt ítéletet hozott, vádlott részéről a bűnösség megállapítása miatt használt felebbezése folytán 1906. évi október hó 8-ik napján Dr. Havas Miklós ügyvéd, mint a magánvádló képviselőjének a helyettese és Savanyu János ügyvéd, mint a védő helyettese jelenlétében megtartott felebbviteli -tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg i t é 1 t: A felebbviteli bíróság az elsőfokban eljárt bíróság Ítéletének az ügyvédek diját megállapító nem felebbezett részét nem érinti, egyéb felebbezett részét azzal a kiegészítéssel, hogy a pénzbüntetés behajt- hatlanság esetében öt (5) napi fogházzal helyettesítendő, indokai alapján helybenhagyja, egyszersmind a vádlottat kötelezi arra, hogy a magánvádlónak 15 nap alatt végrehajtás terhével 10 korona felebbezési eljárási költséget megfizessen. Dr. Adler Adolf és Dr. Szabó Albert ügyvédek felebbezési eljárási költségét saját Teleikkel szemben 10 K-ban állapítja meg. Szatmárnémeti-i kir. törvényszék mint felebbviteli bíróságnak 1906. évi október hó 8-án tartott üléséből. Hivatalos másolat. Kiadmány. 1906. B. 653/4. sz. Ő Felsége a Király nevében ! A nagykárolyi kir. járásbíróság mint büntető bíróság kétrendbeli becsületsértés vétsége miatt vádolt Princzinger György elleni bűnügyben Czimmermann Mihály magánvádló által emelt vád felett Nagykárolyban, 1906. évi augusztus hó 22-én Dr. Serly Jenő kir. albiró Sopronyi József jegyzőkönyvvezető, Mores László ügyvédjelölt, mint Dr. Adler Adolf ügyvéd helyettese, főmagánvádfó kép- j viselője és Dr. Szabó Albert ügyvéd védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás | alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. járásbíróság Princzinger György vádlottat, a ki 1878. évi április hó 13-án Fényen született, római katholikus, nős, vagyontalan, tanító, csanálosi lakos, bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ába ütköző s a Btk. 261. §-a szerint minősülő 1 rendbeli becsületsértés vétségében azért, mert 1906. évi julius 6-án Csanáloson a községházán úgy nyilatkozott Czimmermann Mihály községi bíróról, hogy „a faluban azt mondják, hogy a kondás tisztességesebb ember, mint a biró“ s ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ban meghatározott czélokra fordítandó, behajthatlanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében öt napi fogházra átváltoztatandó 50 K azaz ötven korona pénzbüntetésre Ítéli. Kötelezi vádlottat, hogy főmagánvádló részére 20 korona eljárási költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, valamint a kir. államkincstár részére az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. évi XLIII. t.-cz. 9. §-a alapján közadók módjára vezetendő végrehajtás terhe mellett fizessen meg, ezt a bűnügyi költséget azon-! ban az idézett t.-cz. 4-ik §-a értelmében vádlottal szemben igazolt vagyontalansága j folytán egyelőre behajthatatlannak nyilvánítja. A Czimmermann Mihály sérelmére 1906. ' : évi julius hó 4-ikén Nagykárolyban Wein- . berger Bencze jelenlétében állítólag el- ■ követett s a Btkv. 261. §-ába ütköző I becsületsértés vétségének vádja és következményeinek terhe alól a B. P. 326. §-a 12-ik pontja alapján felmenti. A Btkv. 277. §-a alapján elrendeli, hogy ezen Ítélet marasztaló része indokaival együtt a Nagykárolyban megjelenő „Nagykároly és Vidéke8 czimü helyi lapban elitéit költségére egyszer közzététessék. A B. P. 108. §. végpontja alapján azt is elrendeli, hogy a jogerős ítélet a szat- mármegyei tanfelügyelőséggel közöltessék. Dr. Adler Adolf ügyvéd diját 20 K-ban,1 . Dr. Szabó Albert ügyvéd diját 10 K-ban képviseltje ellenében biróilag megállapítja. Indokok: Czimmermann Mihály a Btkv. 261. §-ba ütköző kétrendbeli becsületsértés vétsége | miatt azért emelt panaszt Princzinger { György ellen, mert 1906. évi julius 4-én \ Nagykárolyban Weinberger Benczének azt mondta róla; hogy „náluk a kondás is tisztességesebb ember nálánál“ ; julius 6-ikán pedig Csanáloson azt mondta neki: „a faluban mondják, hogy a kondás tisztességesebb, mint a biró“. Vádlott tagadta ezen kifejezések használatát s azt adta elő, hogy ő, mert rósz viszonyban áll a magánvádló községi bíróval, a Weinberger Bencze dicsérgetésére annak azt mondta: „akárhány ember van a faluban, a ki a kondást jobban tiszteli, mint a bírót“. Ezen feljelentést ismételte * Csanáloson 6-án a községházán is magánvádló előtt. A lefolytatott bizonyítás során Weinberger Bencze tanú azt vallotta, hogy vádlott előtte főmagánvádlóról azt mondta: „náluk a kondás is tisztességesebb és becsületesebb ember, mint a biró“. Szabó Dezső és Tőtős János tanuk egybehangzóan azt adták elő, hogy 1906. julius hó 6-án a községházán Csanáloson vádlott, midőn fenti kifejezése használatát főmagánvádló előtt mentette, kijelentette, hogy ő azt mondta a bíróról magánvádlóról, hogy a „kondás tisztességesebb ember, mint a biró“. Ezen bizonyítékok alapján a bíróság tényként megállapította, hogy vádlott „azt mondják, a faluban a kondás tisztességesebb ember, mint a biró“ kifejezést használta magánvádlóval szemben 1906. évi julius hó 6-án Csanáloson. Nem találta azonban bizonyítottnak, hogy vádlott Weinberger Bencze előtt „a kondás tisztességesebb és becsületesebb ember, mint a biró“ kifejezést használta volna, mert vádlott tagadásával szemben a Weinberger Bencze vallomása, —- tekintve a kifejezés körülményes voltát, a vádlott által állított kifejezéssel való ösSze- hangzását s a kettő közötti hasonlatosságot, — nem teszi azt kétségtelenül bizonyítottnak. A Szabó Dezső és Tőtős János tanuk előtt használt kifejezés azonban, — tekintve a felek közötti rósz viszonyt, mely valószínűvé teszi, hogy a kifejezést meggyalázó szándékkal is használta vádlott, — alkalmas arra, hogy a rendszerint köztiszteletet élvező községi birót becsületében érintse és meggyalázza; megállapítja tehát a Btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát s mert a büntethetőséget vagy beszámítást kizáró okot a bíróság nem talált, vádlott bűnösségét megállapította és a rendelkező rész szerinti büntetéssel sújtotta. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a bíróság, hogy intelligens egyén, tanító, a község erkölcsiségének egy vezetője, fiatal ember használta a vádbeli kifejezést a nála jóval idősebb, már állásából következtetve is köztiszteletet élvező községi bíróval szemben, mely körülmények cselekménye beszámithatóságát súlyosabbá teszik ; másrészt azonban figyelemmel volt arra is, hogy a kiszabott pénzbüntetés érzékenyen érinti a családos, de vagyontalan vádlottat s igy a rendelkező rész szerinti büntetést találta méltányosnak. A bűnösség megállapítása maga után vonta, hogy a B, P. 480. §-a alapján a felmerült eljárási költségekben is marasz- taltassék a vádlott. Nagykároly, 1906. aug. hó 22-én. A kir. járásbiróság. Dr. Serly Jenő s. k. kir. albiró. Kiadta a nagy károlyi kir. járásbiróság 1906. évi november hó 8-án. Ember János, kir. bírósági kezelő. B. sz. Hivatalos másolat. Papolczy Gyula s. k. elnök. (P. H.) Hunyor Ödön s. k. előadó. 11,798. 1906. O Felsége a Király nevében! A szatmárnémeti-i kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság dr. Papolczy Gyula kir. ítélőtáblái biró elnökelete alatt Kölcsey János és Hunyor Ödön kir. törvényszéki bírák, dr. Joanovits Ernő kir. törvényszéki aljegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett, becsületsértés vétsége miatt vádolt Princzinger György eljen folyamatba tett bűnügyben, melyben a nagykárolyi kir. járásbiróság 1906. évi augusztus hó 22-én 1906. B. 653/4. szám alatt ítéletet hozott, vádlott részéről a bűnösség megállapítása miatt használt felebbezés folytán 1906. év október hó 8-ik napján dr. Havas Miklós ügyvéd mint főmagánvádló képviselőjének és Savanyú János ügyvéd mint védőnek jelenlétében megtartott felebbviteli tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A felebbviteli bíróság az első fokban eljárt bíróság Ítéletének az ügyvédek dijait megállapító nem felebbezett részét nem érinti, felebbezett többi részét indokai alapján helybenhagyja és Princzinger György vádlottat arra kötelezi, hogy Czimmermann Mihály főmagánvádlónak 10 korona felebbezési költséget 15 nap alatt s végrehajtás terhe mellett fizesse meg. Dr. Adler Adolf és Dr. Szabó Albert ügyvédek felebbezési eljárási diját 10—10 koronában saját felük ellenében megállapítja. Szatmárnémeti, 1906. október 8. Róth Ferencz s. k. Hunyor Ödön s. k. elnök. (P. H.) előadó. 1906. B. 653/5. Végzés. Ezen másodbirói Ítélet feleknek hiteles alakban kiadatni rendeltetik. Nagykároly, 1906. október-29-én. Csics Lajos, kir. albiró. NÉMET NYELVBŐL alapos oktatást ad született német kisasszony, ki tanítás végett, mérsékelt díjazás mellett, családokhoz is eljár. Lakása Tompa-utcza 14. sz. a.
