Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-15 / 33. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ. gyeskedjenek legkésőbb e hó 18-ik napjáig Kerekes Ödön úrhoz, a bizottság elnökéhez juttatni. Az ajándéktárgyak hirlapilag lesznek elismerve és hálás köszönettel nyugtázva. A rendező-bizottság. — Segélyegyleti közgyűlés. A nagy­károlyi ev. ref. segélyegylet igazgató-választ­mánya folyó hó 11-én vasárnap délelőtt év- negyedes ülést tartott Domahidy Elemér elnöklete alatt, melynek tárgyát Szabó János egyleti pénztáros jelentése képezte. A jelen­tés szerint a következő bevételek voltak: a) kamatokból 115 K 20 f.; b) tagsági dijak­ból 3 K.; c) csizmadia énekkar ajándéka 2 K 50 f., összesen 120 K 70 f., mely összeg a Népbankban elhelyezett tőkéhez csatolta- tott. Tétetett két rendbeli indítvány, melyek­nek egyike az, hogy egyletünk 10 éves fenn­állása alkalmából az egylet létrejőve telét és fejlődését visszatükröző emlékirat készittesr sék, melyben az egylet úttörő munkásainak nevei az utókor számára megörökittessenek; a másika: a módosított alapszabályok értel­mében az egylet pénzvagyona a jövedelem gyarapítása czéljából földbirtokba helyeztes­sék. Mindkét indítvány helyesléssel fogadta­tott. Ezek után elnök a tagok érdeklődését megköszönve s a jegyzőkönyv hitelesítésére Magyar Károly és Baráth István tagokat fel­kérve, az ülést berekesztette. — Távbeszélő-hálózatunk. A városi táv­beszélő-hálózat építése közeleg a megvaló­sulás stádiumához. Folyó hó 10-ikén Gaál Elemér m. kir. posta- és távirda-főmérnök Nagyváradról ez ügyben városunkban idő­zött, mely napon a hálózatirány nyomjelzé­sének közigazgatási bejárása is megtörtént. A jövő hóban megkezdik a hálózat építését s előreláthatólag folyó év november hó 1-én át lesz adva a forgalomnak. A nagykárolyi temetkezési társulat folyó hó 11-ére hirdetett tisztújító közgyűlé­sét a megjelent tagok határozatképtelensége miatt nem tarthatta meg. Mint a meghívóban is jelezve volt, az újabb közgyűlés tekintet nélkül a megjelenők számára folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor fog a városháza tanács­termében megtartatni. — A két jóbarát. Szabó Gyula nagy- paládi lakos házát a múlt hó 30-án ismeretlen tettes feltörte s onnan 96 koronát és egy rokkot ellopott. A (csendőrség Bihari Bálint kömörői illetőségű csavargót vette gyanúba, ki a lopást beismerte, hogy a nagyari korcsmába Varjú Gábor ottani lakossal 21 koronát elmulattak, azután Varjú Biharit arra bírta, hogy haragosát Fekete Bálint nagyari lakost éjjel, midőn az a tornáczon alszik, üssék agyon. Éjjel kaszával és karóval felfegyverkezve odamentek, de mivel Feketét a tornáczon nem találták, az istállóban lévő egy tinót szúrták agyon, azután ismét a korcsmába mentek s ott összeverekedtek. Mindkét tettes le lett tartóztatva. — Nyilvános számadás. A Kereskedő Ifjak Köre által e hó 4-én rendezett nyári tánczmulatságán jegyek eladásából bejött: 128 korona, felülfizetésekből: 46 korona. Összesen: 174 korona. Kiadás volt: 112 korona 18 fillér. Tiszta jövedelem a Kör alapja javára : 61 korona 82 fillér. Felülüzetni szívesek voltak: Csipkés András, Pucser Károly 5—5 kor., Janitzky Albert 4 k., Ko­vács György, Schreiber N. (Bécs), Vetzák Ede, Varga Imre 3—3 k., Csőkör Ferencz 2 k., Sarkadi N. Zsigmond 3 k., Brichta Miksa, Lendek Pál, Ludescher János, Papp Ferencz (Póla), Schuszteritsch Ferencz, Tivadar József 2—2 k., Gyurcsik János, Kocsis István, Rit- tenberger Izsó 1—1 k. ügy a szives felül- fizetők, mint a mulatságon megjelent t. közönség fogadják a Kereskedő Ifjak Köre nevében hálás köszönetemet. Nagykároly, 1901. aug. 14. Varga Imre, pénztáros. Köszönetnyilvánítás. A kik bennün­ket családunk feledhetlen feje, Csetényi lynácz halála alkalmából látogatásukkal és részvét­nyilatkozataikkal felkerestek és bánatunkban vigasztalni akartak: barátainknak és ismerő­seinknek hálás köszönetiinket fejezzük ki. Nagykárolyban, augusztus 9-én. A gyászoló család. — Halálozás. A következő gyászjelen­tést vettük : Özv. aranyitkai Svaiczer Aladárné szül. Helley Janka a maga és leánya Boriska, nevelt fia László, valamint az összes roko­nok nevében fájdalomtól mélyen megtört szívvel tudatja, hogy a felejthetlen jó férj páratlan apa, szerető testvér, sógor és rokon aranyitkai Svaiczer Aladár földbirtokos életé­nek 49-ik, boldog házasságának 18-ik évében, folyó évi aug. hó 8-án reggeli 3 órakor kínos szenvedés után jobblétre szenderült. A drága hamvak f. hó 10-én délután 4 órakor fognak Tasnádon, a róm. kath. vallás szertartása szerint az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. évi aug. hó 12-én reggel 7 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutat­tatok Tasnád, 1901. aug. hó 8-ik napján. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Műsor. E hó 20-án Szent István napján a Löveldében tartandó népünnepély műsora a következő lesz : 1. Versenykugli- zás és nagy árverés a megnyitástól kezdve a műsor befejezéséig. 2. Pezsgős-pavillonban versenypezsgözés. 3. Pózna-mászás. 4. Zsák- ban-futás. 5. Kiflievés. 6. Kötélhúzás, erő- művészet. 7. Versenyfutás. 8. Szamárfutás. 9. Alarczos hadsereg bevonulása zenekiséret- tel. 10. Álarczosok táncza zene mellett. 11. Lepényevés, utána Dárius-kincs hullatása. 12. Szinielőadás színházi zenekar közremű­ködése mellett. 13. Nagy tűzijáték. 14. Nagy sorsolás. Közben táncz, konfetti és szerpen­tin dobálás egész kivilágos-kfvirradtig. Műsor közben a színházi zenekar a nagyérdemű j közönséget a legszebb zenedarabokkal fogja i szórakoztatni. A rendezőség. — Közszemlére kitétel. Értesittetik a í város közönsége, hogy a számvevőség által elkészített, a városi tanács és a pénzügyi­bizottság által részleteiben és általánosságban át-, illetve felülvizsgált 1902. évi városi házi- '■ pénztári és községi közmunka költségvetési javaslat a városházánál a számvevői hivatal- j ban a mai naptól számított 15 napon át j közszemlére ki van téve s az a közszemlére való kitétel ideje alatt bárki által inegtekint- í hető s ellene a netaláni észrevételek ugyan­azon idő alatt beadható. Nagykároly, 1901. évi augusztus hó 10-én. Debreczeni István, polgármester. — Hálaköszönet. A domahidai gör. kath. | egyház, már épülő-félben levő uj temploma [ javára voltak szívesek adományozni e hó | folyamán: Kapossy Ferencz 5 k., Sturza Romul és neje, Kiss Döme (Nagykároly), | Pataki József (Szaniszló), Szórán Ágoston | (Vetés) 2—2 kor., Ptyánk György, Major í Aurél 1—1 kor., Márkus Traján (Mindszent) 50 fill., Mos Gábor 40 fill. Összesen 15 kor. 190 fillér. A nevezett szives adományozók I egyházunk elöljárói, valamint az összes hívei nevében fogadják ez utón is mély hála kö­szönetéin nyilatkozatát. Domahida, 1901. aug. 14. Stu za János, nyug. tanító. — Végzetes tréfa. Fény községben a i napokban szerencsétlenség történt. Stärk { György gazda kocsisa a korcsmába ment a tizenkét esztendős Gnandt István ostoros I gyermekkel, hogy onnan valamit kihozzanak. Á kocsis a kamrában meglátta gazdájának kétcsövű hátultöltő fegyverét s azt a szegről leakasztva, nézegették. Azon hiszenben, hogy a fegyver nincsen megtöltve, a kocsis az ostoros gyerekre fogta tréfából; s a ravaszt meghúzta. A fegyver eldurrant s Gnandt István azonnal holtan rogyott össze. A sze­rencsétlen, még alig 19 éves kocsis kétségbe­esetten látta pajtását elterülni s alig tudták megakadályozni, hogy öngyilkosságot ne kö­vessen el. A szegény áldozatot nagy részvét i mellett temették el. — Az érhatvani ev. ref. egyház ujan- nan épített temploma javára 1901. szeptem­berhó 1-sö napján, vasárnap táncz mulatsággal egybekötött felavatási ünnepet rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja az ev. ref. egyház. Belépődíj: Személyjegy 1 kor., családjegy 2 korona. Felavatási ünnepély délelőtt 10 órakor. Táncz kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Szabad-e a réteket legeltetni? Álta­lánosan ismert dolog, hogy a rét- és legelő­gondozás különösen oly vidékeken, a melyek fekvésüknél, klimatikus és értékesítési viszo­nyaiknál fogva első sorban és főként állat- tenyésztésre vannak utalva, igen nagyjelen­tőségű s az okszerű állattenyésztésnek alapját képezi. Ha épen ezért a réteket a szántó­földi takarmánynövényekhez hasonló gondo­zásban részesítenénk, bizonyára egészen más eredményeket nyernénk, mert hiszen tudva­lévő, hogy a jó rét adja a legegészségesebb, legjobb és viszonylag legolcsóbb takarmányt. De vájjon mit látunk a gyakorlatban"? Nem­csak azt, hogy a rétek gondozásával mit.sem törődnek, hanem hogy azok használatában is oly visszás eljárást követnek, a mely nem maradhat megboszulatlanul. E sorokban csak egy dologról teszünk említést és pedig olyan­ról, a melynek káros voltát több ízben hang­súlyoztak ugyan, de tanácsunk — sajnos — a legtöbb esetben süket fülekre talált. Köz­felfogás, hogy a réteket Szent György nap­jáig kár nélkül lehet legeltetni. Hát ez ha­tározottan téves ; s kötelességünk hangsú­lyozni,nhogy a rétek legeltetése úgy őszszel, mint különösen tavaszszal nagy hiba. Ta vaszszal azért, mert a legelésző jószág le­tapossa a nedves talajt s lerágja az alig felcseperedett füvet; öszszel pedig azért, mert az időjárás többnyire nedves lévén, a talaj is annyira átnedvesedik, hogy a legeltetni szándékolt jószág reáhajtásávaí oly mérték­ben elrontjuk réteinket, hogy ugyancsak megerőltető munkába kerül annak a követ­kező tavasz alkalmávali rendbehozatala. Kü­lönösen károsnak mondjuk azonban a tavaszi legeltetést, a mennyiben ha április hó végén le is hajtjuk a jószágot a rétről, a fű oly silányul fog fejlődni, hogy feltétlenül elnyomja azt az értéktelenebb s az állatok által is elkerült gyom. A mi viszonyaink között tehát, a hol a rétek gondozására semmit sem ad­nak, a. hol a rétfogasolás, a réteknek mű­trágyával való kezelése, a vakandturások el- egyengetése, a pótlólagos utánvetés úgyszól­ván mind ismeretlen fogalom, kettőzött hibát követ el mindenki a rétek legeltetésével, s épen azért annak mellőzését annál is inkább ajánljuk, mert okszerű és biztos alapokra fektetett állattenyésztés jó rét nélkül nem űzhető. NYÍLT-TÉR. Kérdezzük meg a háziorvost! STvZíB) @5515 50SfSl ISSSIS i] [SJxiTISl [51x?715 cn?i^fral[5l?ivP 1315715 Az izraelita status-quo templomban levő egy férfi és egy női É nétel elsicLcűs:­Spitz ifliir, vaskereskedő. 0SipiS51S ivral lun.^.rg Ü'vt/L B/fy l||Sf5íilS ilEjirivtpi Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. KÖHÖGÉSNÉL, REKEDTSEG­NEL, TÜPOHURÚTNÁL stb. legjobb gyógysikerrel ajánltatik. NEHÉZ EMÉSZTŐ, GY0M0RHURUTNÁL kitűnő hatása van. u—50 VASÚTI MENETREND. Nagy-Károly állomásra. Érvényes 1901. évi május 1-től. PIACZI ARAK az 1901. évi augusztus 12-ik napján tartott heti vásárról. T á r^g- y Eladó meny-j nyiség hectoliter Ti szta búza............................ 697 Kétszeres................................. — Ro zs............................................ 384 Ár pa............................................ 15 9 Kukorioza . ...................... i 163 Zab (40 kilós)...................... 21 8 Köles....................................... , ' -­Bu rgonya (zsák) .... 465 'Cí s-< CU *®. 'CD N tS3 :o w 14 ° koij till Száz kilogramm szalonna . . Egy „ „ . . „ „ disznóhus . . „ „ marhahús . . „ „ juhhus . . . Száz „ só ..................... Eg y „ só . ’ . . . . Száz „ széna . . . Száz „ szalma . . . Négy köbméter tűzifa kemény, fel vágással...................................... Né gy köbméter tűzifa puha felvá gással ............................................ Egy liter szesz 3G fokú . . . „ „ 'köleskása .... » „ borsó............................ » „ lencse............................ „ p aszuly...................... Férfi napszám saját kenyerén. * „ gazda kenyerén lü 80 8 40 5 80 Honnan érkezik ? Óra Perez Debreczen felől reggel 5 00 r, 5i 5i 7 23 „ „ délután (gyorsv.) 1 36 „ „ este 6 03 06 „ „ este (gyorsv.) 8 ,, éjjel 10 40 Szatmár felől reggel 4 56 . » . (gyoi-sv.) 7 22 „ „ délelőtt 10 14 „ „ délután (gyorsv.) 2 38 „ „ délután 3 57 „ „ este 8 07 Zilali felől reggel 7 17 „ * este 7 07 Zilah felé indul reggel 5 22 „ „ „ délután 4 21 Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. 10 14 55 5) )) 5» GSte 8 07 Gilvács—N.-Somkut felé reggel 5 14 55 55 55 GSt0 G 11 Az aláhúzott (_) számok éjjeli időt jelentenek. Millenniumi kiállítás 1896. Nagy millenniumi érem. j Stahel és Lenn er Budapest, Tzriemr- és lem.ezl3r-uLls:a.sztó-g'37-ár. Gyár: Katona József-utcza 8. sz., Margithid és nyugoti pályaudvar közt. Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű : Trieurök: a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök: a zabnak vagy árpának a búza kö­züli és a gömbölyű magvak kiválasztására. Lencsetisztitó és osztályozó trieurök : az árpa kiválasztására és a lencse osztá­lyozására. Qsztályozó-Trieurök. Szabadalmazott Trieur és osztályozó- gépek minden gabonafaj tisztítására és tetszésszerinti osztályozására. — Elválla­lunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer­rendszerü trieurök csekély költséggel a trieur beküldése mellett ezon szabadalma­zott trieurökké átalakítását. Malom-Trieurhengerek vagy burkolatai. 8—10 Lyukasztott vagy hasított lemezek tetszésszerinli nagyságban ipari vagy gaz­dasági czélokra. Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. Nagykárolyi képviselőnk: ! Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Helyben, Kaufmann Jakab ur házában a mai kornak megfelelő úri-, nőidivat- és rövidáru-üzletet nyitottam és mint eddig, úgy ezután is azon leszek, hogy nagyrabecsült vevőim bizalmát megnyerjem. Nagy választékban raktáron vannak a legújabb divatu kalapok, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők, eső- és napernyők, sétapálezák, keztvük, kosarak, utibőröndök, gyermekkocsik, pamutok, himzőselymek, ezérnák, előnyomott kézi­munkák, menyasszonyi koszorúk, fátyolok, nöi-szabó kellékek, fűzök, kefeáruk, pipereczikkek, szappanok, parfümök, liajpor, blúzok, fehér és színes alsó szoknyák, fegyházban kötött harisnyák, pénz-, szivar-, szivarka-, dohány- és oldaltárczák, mosó és díszkötények, hímzések, csipkék, arezfátyolok, harmonikák, legújabb szalagüvek és még sok itt fel nem sorol­ható és e szakmába vágó czikkek. — A nagyérdemű közönség eddigi szives pártfogását megköszönve s azt továbbra is kérve, maradtam Nagykárolyban, 1901. aug. hó. 1—20 kiváló tisztelettel Politzer Ig'nacz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom