Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-07 / 36. szám
III. évfolyam. 36. szám. Nagykároly, 1912. szeptember 7. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) ^Hirdetések szintén ott vétetnek fel. iés- Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. ! DR HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Impressziók a vármegyei közgyűlés nyomán. Torontái vármegyénk átirata és Nagy Béla bizottsági tag és társai indítványa a kormány, Lukács László ministerelnök és Tisza István gróf, képviselőházi elnök iránti bizalomnyilvánitás iránt, nagy tömegben hozta össze a vármegyeház közgyűlési termébe a bizottsági tagokat. Mi a politikai érdemi részéhez hozzászólni nem akarunk, nem pedig azért, mert akár pro akár kontra álláspontra helyezkednénk egy vármegyei bizalom nyilvánítással szemben, épen olyan szalmát csépelnénk, mint csépelt a vármegyei közgyűlés és csépel minden törvényhatóság, amely tárgysorozatába ilyen meddő eredményt nyújtó pontozatot felvesz. Mert akár nyilvánul bizalom, akár sem, az az országos kormányzat beállított rendén mit sem változtat, sőt még tájékoztatónak sem szolgálhat az ország közhangulatára nézve, mert bizony kevés a voksot adók közül azok száma, akik minden nyomástól és önérdektől menten az belső igaz meggyőződésükhöz híven adják le szavazatukat. Így aztán a hozott akármilyen határozat alól elvész az az erkölcsi alap, amely jogosan szankcionálhatná a bizalommal kitüntetettek eddig tett politikai lépéseit. Céltalan és hasztalan munka az egész, amely még azzal a munkaidő vesztességgel sem áll arányban, amelyet reá fecsérelnek, s csak arra jó, hogy a vármegye és polgárai javán békésen együtt munkálkodók között megbontsa azt az összhangot, mely összhan egyetlen biztosítéka a közgyűlés eredményességének. A belső értéke és eredménye ennyi körülbelül minden törvényhatóság részéről hozott politikai határozatnak. A külalakját pedig azok a körülmények, a melyek az ilyen határozatokat megelőzik s amelyek mellett meghoza- tik a közgyűlési termekben, minden kritikán alulivá teszik. Az előzmény korteskedés mindkét irányban, tehát lépés a közhangulat meghamisítására mindenféle eszközzel. A hivatalos kívánalmak alakjában megnyilatkozó szelíd nyomás és személyes érdekek előtérbe nyomása alakítja ki a pártokat. A közgyűlési termekben aztán felhalmozódik egy légió minden közjogi tudás és érzék hijján való okfejtés, a mely fel van cicomázva szóvirággal, hogy annál könnyebben bevegye a hallgató közönség. De ez még megjárja, mert a sok rossz között is akad jó, helyes és igaz felfogás a politikai helyzetről, de meg van valami irodalmi értéke is a re- thorikai fogásoknak. Hanem aztán ott vannak a közhely emberek, akik minden jó Ízlést félretéve, A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre................................. 4 korona. Ne gyed évre......................................2 korona. Egy szám ára.............................20 fillér. ^ —— ■ - *—---------*—j*-} ok talan és szellemtelen közbekiáltásokká: járulnak a közhangulatok kialakításához. Az ilyeneknek elég egy politikai név elejtése, hogy extázisba jőve kiáltsák az „éljent“ vagy a „le vele“-t olyan személyről, akinek a működését tulajdonképen nem is ismerik. Ilyen legnagyobb részbeni kevés értékű elem hoz aztán határozatot az országos politikai irányzat iránti bizalom kérdésében. Ezzel az elavult, régi keletű közvélemény provokálással felhagyhatnának a törvényhatóságok. * * * A folyó hó 5-én megtartott vármegyei közgyűlés lefolyása egyébként a következő volt: Csaba Adorján főispán d. e. 10 órakor, a vonatok beérkezése után nyitotta meg a közgyűlést, majd kegyelettel emlékezett meg Samassa egri bíboros érsek, valamint Mándy Ignáczés Bodoky Béla bizottsági tagok elhunytáról, kiknek nevét jegyzőkönyvileg megörökittetni indítványozta. A közgyűlés a bejelentést részvéttel tudomásul vette s az indítványt elfogadta. Ezután dr. Péchy István ^vármegyei főjegyző felolvasta Torontái vármegye átiratát a kormány iránti bizalmat kifejező határozatukhoz való csatlakozás iránt, majd Nagy Béla és társai ugyanily érÉrzések és festések. Ujfalussy Amadil könyve.*) Kölcsey egyik levelében panaszosan említi, hogy Nagykárolyban az irodalmi élet pang. Bár nagyon sok év múlt el azóta, hogy a nagyiró levelét megírta, panasza mégis jogosult még napjainkban is. Helyi íróink egész szépirodalmi működése kimerül egy-egy sablonos tárca és nehány többé-kevésbbé sikerült vers megírásában. De nemcsak nálunk van ez igy, hanem az ország legtöbb vidéki városában. Mi e szomorú ténynek az oka ? Egyáltalában nem a tehetség hiány, hiszen akárhány vidéki iró olyan dolgokat produkál, amelyek határozott tehetségre vallanak s azt is tudjuk, hogy több országos nevű írónk, kinek tehetsége elismert, a vidéken kezdte működését. A vidéki irodalom pangásának egyik oka az, hogy vidéki Íróink *) Budapest 1912. Athenaeum. csak közvetve, könyvek és lapok utján érzik azokat a hatásokat, melyeket az irodalmi társaságok ülései, az irók összejövetelei és az irodalmi élet egy-egy;J újabb eseménye a központban élő írókra gyakorol. Pedig ezek a hatások munkára, önképzésre serkentenek, nevelik a központi irók Ízlését, irányítják azok tehetségét, nemes ambíciót keltenek bennük, szóval : nagyban hozzájárulnak egy-egy irói tehetség kialakulásához és megerősödéséhez. A másik ok az, hogy a közönség minden jót Budapesttől vár s úgyszólván lábatlanban Ítéli el a vidéki irót. Természetes, hogy ferde felfogás a vidéki iró tehetségét bánitja és kedvét megtöri. A főok azonban, amely szinte lehetetlenné teszi egy életképes, szélesebb körökben is érdeklődést keltő vidéki Írógárda kifejlődését kiknek tehetsége a közönségesen valamivel felül emelkedik, valamennyien Budapestre törekszenek. E ténnyel az irodalmat pártoló közönség annyira tisztában van, hogy a vidéki irók müveiről tudomást sem vesz. Hogy Ujfalussy Amadil ily mostoha körülmények között is olyan müveket alkot, melyekről központi szépirodalmi lapjaink is elismeréssel szólnak: az elsősorban annak tulajdonítható, hogy tehetsége az átlagosnál izmosabb, képzettsége alaposabb és ízlése finomul- tabb. Lelki világára, készültségére, irodalmi ízlésére és világfelfogására legjellemzőbb az „íróasztalom előtt.“ Ez a remekbe készült kis szellemi fényképfelvétel a kötet legérdekesebb része Nemcsak azért, mert elénk állítja az iró lelki világának képét, hanem főkép azért, mert egy finom női lélek gazdag tartalmának genezisével is megismertet. Es kit ne érdekelne annak a műhelynek a berendezése, amelyben az „Érzések és festések“ finom rajzai, érdekes leírásai és tipikus jellemei kialakultak ? Kétségkívül minden olvasót, de főkép azt, ki Ujfalussy AmaIskola könyvek az összes vidéki és debreceni iskolák részére kaphatók CSATHY FERENC könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Piac-utca 8. (Kereskedelmi akadémia épületében.) Alapittatott 1805-ben. Telefon interurban 298 szám.
