Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

V. évfolyam. Nagybánya, 1912. október hó 6. 40. szám.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönyt

Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTA1 NAGY GÁBOR.

Főniünkatárs:

Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben.

RÉVAI KÁROLY.

Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők.

Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(Fő)-tér 14. ----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■

Ma

gyarország és Amerika.

Az Amerikai „Magyar Népszava“ cimü újság hozza az alábbi cikket, melyet Teleki Géza gróf őnagyméltósága bocsátott rendel-, kezesünkre:

A keddi brémai gőzössel két magyar tudós érkezett Amerikába: dr. Cholnoky Jenő kolozsvári egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke és gróf Teleki Pál, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli főtitkára.

A két magyar tudós az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására jött az újvilágba. Ez a tudományos társaság ugyanis — a mint azt már megírtuk — alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából 15 európai állam 47 tudósát három bónafra terjedő társasutazásra hivta meg; az európai tudósok mint a jubiláló Amerikai Földrajzi Társaság vendégei fogják keresztül-kasul beutazni az Egyesült Államokat. A meghívott államok között Magyarország is szerepel a fentebb említett és kedden megérkezett két magyar tudóssal.

Dr. Cholnoky Jenő'és gróf Teleki Pál dísze a magyar tudománynak, mindakettő már Sok felismerésben részesült nemcsak otthon, dé ä külföldön is és igy a mikor büszke örömmel üdvözöljük őket ebben az újvilágban, a hol rililliónyi honfitársuk él, nem mulaszthatjuk el bizonyos dolgokat megírni, a melyek afc ő amerikai utazásukkal kapcsolatban a toliunk hegyére kínálkoznak:

'A házai Sajtó, a budapesti és a vidéki lapok, - pedig még a rendőri hireket is elöl-. vastuk — egy árva szót sem írtak arról, hogy á riiagyar tudomány az amerikaiak részéről | milyen kitüntető'elismerésben részesült és hogy dr. Cholnoky Jenő és gróf Teleki Pár Amerikába utaztak. Ez az esemény, a "mely pedig 1 itt 1

Amerikában hazánk függetlenségét domborítja ki és a magyar tudomány diadalát, két magyar tudós elismerését jelenti, ugylátszik nem volt érdemes a nyomdafestékre.

Ha Senki Pál országgyűlési képviselő, a ki 26 éves és egész életében két trafik engedély kijárásánál és sok adósságnál egyebet nem csinált, mondjuk 60.000 koronát kap a kormánytól, — egy amerikai tanulmányút cimén, de voltaképen azért, hogy adósságait kifizesse — csakugyan Amerikába utazik, a hazai sajtó hasábos cikkeket ir Sehki Pál amerikai tanulmányújának jelentőségéről és várható eredményeiről.

Ha Sikkasztó Tivadar, a „Csak a belét“ korona szövetkezet igazgatója a királyi ügyész barátságos meghívása elől Amerikába szökik, a kiváló honfitársnak az újvilágba való utazásáról szintén részletes tudósításban számol be á hazai sajtó.

Ha ellenben két világhírű magyar tudós utazik Amerikába, erről hallgat a krónika, erről nem vesz tudomást a magyar közvélemény, ezeknek a tudósoknak "Amerikába való utazásáról az amerikai lapok révén értesülünk.

Jellemző ez arra az országra, a mely mindég panaszkodik a külföldre, hogy nem veszi észre, hogy rosszul vagy egyáltalán nem ösmeri. És ime, ha a külföld mégis észrevesz berniünket és tudósainkat egy nemzetközi jelentőségű esemény kapcsán kitüntető elismerésben részesíti, akkor a- panaszkodó magyar közvélemény tér észrevétlenül napirendre a külföld elismerése fefett, magyarán mondva fütyül a külföldre.

Ez az egyik szomorúan jellemző tény, a mit szükségesnek tartottunk megjegyezni. Van azonban még valami.

fi nagybányai Hírlap tárcája.

Október S.

— Irta : Révai Károly. —

r CStl

......

Aj

tót nyitottak az aradi várban 8 kijöttek sorban mind a tizenhármán; Szemökben fény, az arcukon mosoly,

A félelemnek árnya sincs sehol.

Egy néhány perc még . . . ó, az is oly r “ í ■■■ - [hoküzu'!

S győzelmi tori ül fölöttük a bosszú. Négynek szivéből nrélég vér fakad,

Kilencet pedig hóhér fojtpífalPf ‘

■j&zíií/tui'i'k <' ti■ -í?-.* J.

A fegyver villan . . . reá csönd lesz újra S négy' hőst letakar a vér kös'zoriijá;' :

Azután köröd a kilenc torok,

Úgy, mint Útikor ü tenger íiáboroq.

; ■*. ' YtiCúl i■ 'V' /• 'V /*/TőV , y i.? $,t> i •*

. . S mig a bakók munkájok' végezék:

Csodás ézinekél váltott fönn dz ég ;

°ÖrgsJeörül ’a vesztőhely hátarán

\ibóntá szárnyát'egy sötét szivárvány■

UU"-r v*' *"*“ “V* V" -á"" :

*• '/ *

Vigyázz magyart Szegény hazád határán Megink kisértscc fekete szivárvány /;*- f

£

£

Boromisza Tibpr- Irta : Ambrózy Ágoston. II.

Boromisza Tibor fejlődése a kezdet anarchiájától egész a monumentálisán modern, vérbeli nagybányai pikturáig mindig önálló és tanulságos. Ráesküdne erre far büszke' és öntudatos meggyőződésre, hogy a művész csak önmagából lehet nagygyá; önállóságra törekedett Ferenczy' iskolájában is, Parisban is, Nagybányán is, finom lelkének egész rakoncátlan fanatizmusával. Altok, akik ' Borotrtiszát iskolába' akarnák" beosztani, csak úgy érnének célt, ha köréje csoportosulnának.

Szinte dacos autodidakta, áki elvből kerüli ki a járt utakat. Rousséaul érzésekkel kérési' a magányt, á szűz természetét, áfiövá a kultúra mételye még e| nem jutott, ahó'I az ernb'er a kultúra legfertőzöttebb exponense ' még nem hagyott hydhiöt. Járatlan utón érzi magát otthon. Akkor feszül erős' mellkasában áz1 őri- érzet, amikor mérészj' biztos fejszécsapássál, Öntudatos fíafal gesztussái utát tor á sábfemók sáros bÖzótj'ában a fekete félé vény :felé, a szobai rossz?' levegőből a ragyogó napsütésbe, az ' á|cadéniíkus szempónfőlí rábsá^WV az absolut művészet szabadságába.

Rodin Bai2acnak' az!árcára rámintázta a gondolat születései. Saulsure'BrórizSzó’b'ra pedig azt a mozzanatot 'abrázőtia, amikor éz a ftidös

Lapuuls. tUttl ansttxaa © Qmi

Ti IWÍ.WT.. , #vna.&Kt.to tt * , ÖlfT

Az Amerikai Földrajzi társulat jubileumot ül, felvetődik tehát az a kérdés, hogy lehetne ezt a jubileumot okosan megünnepelni, hogy ne csak a jubiláló társulatnak a hire növekedjék, de haszna legyen belőle az országnak is. A megoldást hamar megtalálták.

Meghívták 15 európai állam 47 tudósát egy három hónapig tartó amerikai utazásra. Ez az ötlet elég sok pénzébe kerül az Amerikai Földrajzi Társaságnak. De mi lesz az eredménye ? Az Amerikában utazgató 47 tudós közül emberi számítás szerint mind a 47 a maga. hazájában előadásokat, felolvasásokat fog tartani Amerikáról legalább 40 tudós pedig könyvet fog Írni az amerikai tapasztalatokról. És igy sok száz előadás, sok-sok ezer könyv Európa tizenöt államában az Egyesült Államok nagyságát, csodálatos gazdasági fejlődését és természeti szépségeit fogja hirdetni.

Miért nem csinál egyszer ilyesmit Magyar- ország ? Miért nincs erre pénz othon, a mikor van pénz választásokra, “soha fel nem épült gyárak szubvenciójára és egyéb hasznos dolgokra ?

A mikor ezt szóba hoztuk Dr. Cholnoky Jenő előtt, elmosolyodott. „Á Magyar Földrajzi Társaságnak - mondotta - körülbelül 40 000 korona vagyona van. Egy ilyen társas utazás 40-5p kiváló tudós bevonásával vagy 200.000 koronába kerülne. Ha a mi tágjaink közül valaki a fentemlitett célra 200,.p00 koronát kérne a magyar kormánytól menten a bolondok házába vinnék."

így gondolkoznak otthon. Pedig ez a 2Q0.006 korona nagyszerű befektetés lenne. Az a soft tudós előadásaiban és könyvéiben' hazártk természeti szépségeit valósággal ' felfedezné a hagy világ részére és a' 'világutazók ezrei keresnék fe| 'évente a Magás Tátra bérceit; a

turista az addig járhatatlan Mont-Blankon megtalálja az első biztos utat.

Ily lelki szenzátiókat keres Boromisza. Akkor lángol fel benne az alkotó erő’ szikrája, amikor egy uj utat lát meg. Az egyedüliség, a magány** az 'önállóság légkörének elmélyedő kehéslse- Boromisza életförténfetiének és abból fakadó álfalánoá' életfelfogásának • szerves fo- íyömártya. • ‘ ,rf" : " ’ “

tiszttársai között egyedül állott művészetével; ‘ ‘ muvésztársai között' egyedül maradt érzékenységével' ftt "se," ott se értik1’ tnfe^.

A fegyelmet se tuxíta bevenni, az; intrijtáf‘s^. Csa(ó^ásai'‘min<í az" önállóság útjait Egyengetik, íűérthogy'csak égyét^ ragadjunkr-ki áz ttt mellőzni jciváht m'ágánjjeílegú' mozzanatok kézül - nem kélV-e szukségképén nyomot hagynia művészi fejlödésékén 'égy ptyari'^éUatlanl^mél- fÖztefésnek, amilyen ' példaüt h nagybányái kolónia megalakulásakor érté 'őt, 'aki a k'őiórtía tulaj «ion képe n t ' (éíré'hozöiá volt? 'Ainikbó iÖ- baráfaít sorban " elfordulni látja, nein’ 'fteU-e ljássariként művészetében is át égyedülyalösag, a ' mag4hy,, az Önállóság ftlózofüsavá ‘ySllHfar? Amikor a véle egy ivaSu ^|ere|;i' k' is nyilatkozatot Írnak alá ellené éipáhaszöíjá ,'ftbgy mikor kánona véli; tíéittát’ski héttí'értették meg, é^yedüt; ‘‘tiolyőkko^’ Wávávölgy 'világos éjszÜkálábahAéSak a Tot^a frtséHb';'‘‘mikor ‘féstŐ Tett,' Volt bkrátjá kzlz1 M,' iírintf'Magáik hagyta

ti&psh£é§bén.3??&ohy a -é&rííPioVtá stéfnWii

bórÜléiények'líÖzöt^kem ' vofah elf' ^a

i**m****&'kff'mp*&**'■*■*•* ’ ..*0**» •***•*«*- ■•***** -iteVwweaí' tanra-MW