Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-05-04 / 18. szám
XISE. évfolyam. ISII. május Hó IQ-lls: szám. ALMI I£J£3 92SÉir>IX1.0]>^.Z.MZ Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG LY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utcza 13. szám, hova a lapköziemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula kfinyvkereskedé üzletében Is. ni' A láposvölgyi vasút. Május 3. Szaímárvármegye törvényhatósága f. hó tizenegyedikén tartandó közgyűlésében fogja tárgyalni a láposvölgyi vasút segélyezési ügyét. Közgazdaságilag ennél fontosabb ügy, mely egész Szatmárvármegyét osztatlanul érinti, alig volt még napirenden. A vármegyei közgyűlés már egy Ízben foglalkozott e segélyezési ügygyei s akkor, sajnos, elvetette a központi választmánynak megdönthetien érvekkel támogatott azon javaslatát, hogy a láposvölgyi vasút czéljaira 200,000 K segély szavaztassák meg elsőbbségi kötvények fejében s a vármegyei közgyűlés csupán 100,000 korona segélyt szavazott meg. Képzelhető az a megdöbbenés, mely e határozat nyomán kelt. A vármegye 200,000 koronás segélyére feltétlenül szükség van, mert különben e vasút építése egészen dugába dőlt. Minden segélyforrás kimerittetett; a városok, a községek áldozat- készségükben elmentek a legvégső határig s a vállalt terhek alatt szinte roskadoznak s midőn épen ez áldozatkészség miatt a vasút építési ügye biztosítottnak látszott, mennykőcsapásként hangzott el a vármegye szava, mely egyszerre keresztül húzott minden áldozatkészséget, keresztül húzta évek keserves munkáját s a vasút épités ügyét egyszerre lesodorta a napirendről. Hát erre senkisem volt elkészülve. Ezt a lesújtó csapást azonban senkisem tulajdonította a vármegye közönségének, mos- tohaságának, mint inkább annak, hogy a törvényhatóság tagjai nem voltak kellőleg informálva a vasútépítés nagy közgazdasági jelentőségéről s arról, hogy e vasútépítés nélkül a vármegyének egy jelentékeny nagy része el- lévén zárva ezentúl is a központoktól, terményeit értékesíteni nem tudja s továbbiba is azon nyomasztó, Ínséges helyzetben marad, amelyben évtizedek óta sínylődik. Vájjon tűrheti ezt továbbra is Szatmár- vármegye közönsége? Hiszen a láposvölgyi vasút óriási nagy közgazdasági horderejét belátta Szolnokdoboka vármegye is, melyet pedig e vasút csak közvetve érint s az első felhívásra 200,000 korona segélyt szavazott meg nagy készséggel. Most pedig, ugyszólva a tizenkettedik órában, azon hiúsuljon meg a vasútépítés, mert ahoz a legjobban és legközvetlenebbül érdekelt Szaímárvármegye csak 100,000 koronával akar hozzájárulni ? Ennek abszurd voltát, azt hisszük, felesleges bizonyítanunk. De ismételjük, nem a vármegye mostoha- ságának tulajdonítjuk, hogy egy nagy vidék kérelmének csak részben tett eleget, hanem inkább annak, hogy a vasútépítés ügyében nem volt meg a törvényhatóság tagjainak a kellő tájékozódásuk. Most, hogy az intéző körök ismételten kérik a megtagadott 100,000 korona kiutalását, ez okból az alábbiakban részletesen foglalkoznunk kell a vasút ügyével. E soraink minden tekintetben részletes felvilágosítást nyújtanak a tervezett vasút forgalmáról s közgazdasági jelentőségéről s azokat ajánljuk mindazok szives figyelmébe, kik a vármegye érdekeit igazán szivükön viselik. A Nagybányáról Magyarláposon át Tőkésig és Magyarlápostól Oláhláposig tervezett szabványos nyomtávú gőzmozdonyu helyiérdekű vasút kiváló jelentősége abban nyilvánul, hogy a tervezett vasút használatára utalt s annak táplálására bőséges erőforrásokkal rendelkező nagy kiterjedésű forgalmi kerülettel bir, továbbá hogy az általa átszelt vidék községeit közigazgatási és kereskedelem forgalgalmi érdekből velük szerves összeköttetésben álló góczpontok- kal hozza közvetlen kapcsolatba s ekként úgy a szorosan vett helyi érdekek, mint jelentős közforgalmi tekintetek érvényesülésének eszköze lesz. Közgazdasági érdekből a vasul czélját első sorban az képezi, hogy a forgalmi kerületébe eső eddig úgyszólván kiaknázhatatlanul heverő vasérczek s legnagyobb részt ősállabokat képező faanyag Üzemszerű kitermelését és kiszállítását lehetővé fogja tenni. A tervezett vonal vezetése akként vétetett kilátásba, hogy a Szatmár-nagybányai vasút Nagybánya állomásából kiágazólag a Nagybánya- feisőbányai vasút Giródtótfalu állomásáig terjedő 56 kilométer hosszú vonalrészt peage vonalként fogja használni. E szerint az uj h. é. vasút 0 pontjául a Giródtótfalu állomást számítva, a létesítendő uj állomások a következő távolságra lesznek: Giródtótfalu — —- — — — — 0 km. Felsőbánya állomás — — — — 3.2 » Laczfalu vizáilomás — — — — 10 » Sándorfalu-Bajfalu megálló — — — 12 » Gyertyános megálló — — — — 16 » Kővár Berencze rakodó - gálló— — 21 » Szurduk-Kápolnok, megálló — — — 23 » Kápolnok-Monostor vizáilomás — — 26 » Rózsapataka rakodó — — — — 30 » Nagyhegy megálló — — — — — 34 » Csernefalu megálló — — — — 36 » Kohpataka rakt. megálló — — — 40 » Istvántelep rakt. megálló — — — 44 > Magyarlápos vizáilomás — — — 46 » Alsó-Szőcs rakodó megálló — — — 54 » Felső-Szőcs » » — — — 62 í Tőkés végállomás — — — — — 66 » Elágazás Magyarlápos állomásról: Domokos rak. megálló — — — — 4 » Rogoz » » — — — — 8 » Oláhlápos állomás — — — _ — 13 » Eszerint a tervezett vasút hossza kb. 80 km. A vasút elég nehéz, dombos és részben hegyi pálya jellegű s Szatmár vármegye nagybányai, valamint Szolnok-Doboka vármegye ká- polnok-monostori és magyariáposi járásainak területét szeli át. Az uj vonalra gravitáló területi és lakossági viszonyokról, nemkülönben a mezőgazda- sági művelési ágakról megemlítjük, hogy a helyiérdekű vasut-tervezet tápláló földterülete 248.389 kát. holdat foglal el s az azon lakó népesség 66437 lelket számlái, a pálya egy-egy kilométerére tehát 841 lélek esik. A vasút forgalmi kerületének rendkívüli kiterjedtségét és a népsűrűség kedvező arányát igazoló eme számadatok úgy a személy, mint az áruforgalom intenzív alakulására nyújtanak biztos kilátásokat. A helyiérdekű vasútra hajló földterület művelési ágak szerint következőleg oszlik meg: szántóföld — — 55306 kát. hold kert — — — 5422 » » rét — — — — 34630 » »v szőlő — — — 322 » » legelő — — — 28689 » erdő — — — 118600 » » nádas — — — 8 » » egyelőre nem termő 5412 » » A vasutak jövedelmezősége szempontjából fontos tényező a közutak állapota és a szekér- fuvardijak mértéke. A tervezet vonal mellékén, a nagybányai járásban fekvő utak állapota épen- séggel nem kielégilő, sőt az őszi és tavaszi esőzések beálltával csak ügygyel-bajjal használhatók, a szolnok-dobokai terület mentén levő jó karban tartott utak pedig a kedvezőtlen lejt- viszonyoknál fogva válnak nehézkessé. Mindezekkel összhangzásban a szekérfuvar- dijak a középarányos átlagnál jóval magasabbak. Mind a két körülmény arra enged következtetni, hogy a vasút forgalmi kerületén teljes mértékben uralkodni fog s intenzív szekérver- senynyel nem lesz kénytelen megküzdeni. Mindazáltal jelen számításoknál óvatosságból középarányos egységdijak, nevezetesen a személyforgalomban a m. kir. államvasutak által kezelt h. é. vasutakon általában elfogadott Máv. zónarendszerü személydijszabás, az áruforgalomban pedig a rendes háreme vétetett alapul. Személyforgalom. A személyforgalom jövőbeni kialakulásának megítélésénél mélyebb bepillantást kell vetni a vasút geográfiái helyzetére, a lakosság mozgékonyságának szocziális, kulturális és gazdasági rugóira, egy-egy közigazgatási vagy kereskedelemforgalmi góczpont attraktiv erejére, szóval minden mozzanatra, mely a helycsere folytonosságának és fokozódásának állandó tényezője. A forgalmi alakulás főfontosságu tényezője a népesség sűrűsége, mely a vasút kilóméterhosszának a lakosság számához való arányában nyer kifejezést. A vasút által átszelt vidék lakossága — mint elől jeleztük — 66437 lélekből áll s eszerint a pálya egy-egy kilométerére 841 lakos esik. Ez az arányszám kedvezőbb a középarányos állagnál. Hogy a vasúti forgalom folytán a lakos • ság szaporodni tog, az természetes, de itt figyelmen kivül hagyatik. Ami a vonal által átszelt vidéken a közjóléti viszonyokat illeti, bár az oláhok lakta vonalrészeken a gazdasági és kulturális fejlettség magasabb fokozatával nem találkozunk, mindamellett megállapítható, hogy e vidékeken is legnagyobbrészt elég jómódú, saját gazdálkodást űző köznép lakik s csak igen csekély hányad van anyagi eszköz híján. A lakosság zöme kisgazdákból áll, kik a mezőgazdasági termelés mellet kiváló előszeretettel űzik az állat- tenyésztést. A nagykiterjedésü községi és köz- birtokossági erdők rendkívül hozzájárulnak a közjóiét fokozásához. A magyarlápos-tőkési, jórészt magyarok által lakott vidék gazdasági és kulturális faj- sulya kiemelkedőnek minősithető. Magyarláposon 12Ü kisiparos és kiskereskedő lakik, akik számottevő mértékben fognak a helycsere folytonosságához hozzájárulni. E tekintetben igen jelentékeny tényezők lesznek a magyariáposi és kápolnákmonostori országos vásárok és élénk heti piaczok is. Megemlítendő továbbá a Magyarlápostól északi irányban mintegy 6 kilométerre eső gr. Eszterházy Gyula iulajdonát képező Szlojka fürdő alimentácziója. Kiváló gyógyhatású vasas- és sósfürdő ásványvize a közfogyasztásra elsőrangú minőségű. A fürdőt évente mintegy 150 szállóvendég keresi fel. Nyilvánvaló, hogy az uj vasút a fürdő föllendülésének biztos tényezője lesz. A gróf Teleky János tulajdonát képező Füred fürdő Berencze és Gyertyános között fekszik s kitűnő gyógyhatású hővizzel rendelkezik. A fürdő jelenleg el van hanyagolva. A forgalmi fellendülést ugyancsak a vasút van hivatva előidézni. Az uj pályavonal személyforgalmi gócz- ponlja Nagybánya szab. kir. bányaváros és Szatmárnémeti törvényhatósági város lesz, melyek a tervezett vonal forgalmi kerületének gazdasági és kereskedelemforgalmi emporiu- maivá fognak fejlődni. Különös figyelmet érdemel a két város virágzó kisipara, élénk heti
