Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-02 / 9. szám

4 NAGYBANYA 1905. márczius 2. nek közbetett felebbezése folytán az 1905. évi február hó 16-ik napján befejezett szó­beli "tárgyalás alapján alul kitett napon következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék mint felebbezési bíróság a kir. Járásbíróság felebbezett Íté­letét vonatkozó indokai alapján helyben­hagyja s alperes kir. bányakincstárt arra kötelezi, hogy felperesnek még 40 K feleb­bezési költséget is 15 nap s végrehajtás terhe alatt megfizessen. Ezen ítélet az 1893. évi XVIII. t.-cz. 169. §-a értelmében felülvizsgálati kére­lemre való tekintet nélkül végrehajthatónak mondatik ki. Kelt Szatmárt, 1905. évi február hó 23-ik napján. * Balogh s. k. a kir. törvényszék polgári felebbezési tanácsának Elnöke. HÍREK. Márczius 1. Személyi hírek. Km. Pap Sándor ország­gyűlési képviselő pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Zsembery Tivadar nyug. bányakapitány körünkbe érkezett. Nagybánya város uj rendőrfőkapitánya. Kristóffy József, Szatmárvármegye fő­ispánja Nagybánya sz. kir. r. t. város főkapitányává dr. Komoróczy Ivánt ne­vezte ki. Muzeum-egyesületi választmányi ülés. Szom­baton délután tartotta a muzeumi-egyesület a közgyűlést előkészítő választmányi ülését, mely­ben előterjesztette a számvizsgáló bizottság jelentését s a titkár pedig bemutatta a jövő évi költségvetést. Az ülés megnyitása után elnök meleg szavakban emlékezett meg Schönherr Antal elhunyt választmányi tag érdemeiről s a választmány mély részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Szélesebb vita indult meg Soltész Elemér indítványa fölött, mely a muzeum épület ügyét már a közeljövőben megoldandó kérdések közé kívánta sorozni. A muzeum gyűjteményei 210 darabbal szaporodtak. Pártoló tagokul megválasztattak:,özv. Harácsek, Imréné és Molcsány Gábor. Értékes adományokkal gazdagították az egyesületet: Sipos Géza, Kádár Antal dr., Meszlényi Gyula püspök, Mys/covszfcy Ernő tanár, Mys/covszky Emil, Ágh János (Rézbánya) s a nagybányai részvénytakarék­pénztár. Márczius IS. Márczius 15-ét az idén is kegyeletes ünnepéllyel fogja megülni a Polgári Kör. Az ünnepélyen részt fog venni a dalárda is. uram, az a szeretet, mely egy örök, kiapadha­tatlan forrásból táplálkozik. — Sr aztán vannak-é e szeretetnek örömei, vagy csak lemondás jár nyomába szomorú özvegyi fátylával ? — Oh vannak, uram, végtelen örömei van­nak. Ez teszi derűssé, nyugodttá az életet, fényes napként bearanyozza a bánat felhőit, ez hozza harmóniába a létnek kirívó ellentéteit. Az ifjú sokáig gondolkozott e szavak fölött. Lassan, lassan eltűnt leikéből a borongás. Más színben látott mindent, más szemüvegen kezdte nézni a világot. A lemondó irgalmas nő­vérrel egyre szívesebben ereszkedett beszélge­tésbe. — Kezdem látni, hogy az embernek leg­főbb java az élet, az individual létezése. De mondja kérem, tisztelendő nővér, mi magyarázza meg ezzel szemben az önök nagy önfeláldozását, mely gyakran e legfőbb jóról való lemondásra oly szívesen kész? — Ne feledje, uram, hogy reményeink, vágyaink nem földiek . . . — Most már tisztán látok. Köszönöm, köszönöm . . . A kolostor csengettyűje megakasztá az ifjú ábrándozását. Imára hivott a csengő szava. Az ifjú szerzetes felkelt, kezébe vette könyvét s indult imára, meríteni a szeretet örök forrá­sából. Tagdíjhátralékosok figyelmébe. Moldován László muzeum-egyesületi pénztáros felkéri az 'egyesület azon tagjait, kik tagdijbeíizetéseikkel hátralékban vannak, tekintettel az egyesület sür­gős szükségleteire, nyugtáikat beváltani szíves­kedjenek. Köszönetnyilvánítás. A felejthetetlen drága családtagunk, Jurkovich Emilné, szül. Károlyi Ilona elhunyta alkalmából városszerte meg­nyilatkozott meleg részvétért hálás köszönetét mond a gyászoló család. Versenytárgyalási eredmény. A minorita­rend által építendő bérház és bazár épü­letre hirdetett versenytárgyalás határ­ideje a mai napon lejárt. Úgy értesülünk, hogy összesen öt ajánlat érkezett be, melyek sorsa fölött a rendház e napok­ban fog dönteni. A legolcsóbb ajánlatra a bérház tervezője Tabakovits Emil aradi műépítész nyújtotta be, kinek ajánlata 137.824 korona 01 fillért tesz ki s mint­egy 16 ezer koronával marad a legdrágább ajánlat alatt, igy a munkát minden való­színűség szerint ő fogja elnyerni. Nagybányán valóban minden évben elkél egy tombola-estély, ahol annyi idegen meg­fordul, ott nyáron is több Ízben kellene ilyet rendezni. A hushagyókeddi estély rendezősége, számítva arra, hogy a tombola meghonosodik, egy óriási ellenőrző táblát készíttetett, a mely­nek 90 forgó ablaka van s valami titkos gépezet utján a kihúzott számok sorban megjelennek a táblán oly nagyságban, hogy akár 100 lépésnyi­ről is olvashatók s állandóan kint is maradnak. Az embermagasságu táblát Gátló Antal mü- asztalos készítette s Sziberth János festette rá a számokat. Az érdekes tábla ki lesz állítva a napokban a főtéri üzletek valamelyikében. Az I előszínpad díszítése is meglepő lesz s a közön­ség talán ez alkalommal fog mulatni a dísz­teremben számos erkélyeken. Sokat nem árul­hatunk el a mulatságról, mert a rendezőség erősen titkolódzik s az igazat megvallva, ha tudjuk is a készülő dolgokat, nem akarjuk meg­zavarni az esetleges meglepetéseket. Választó közgyűlés. Február 23-án ejtette meg a képviselőtestület a városnál megüresedett kiadói s irnoki választást. Nagy László alispán a bizottságokat következőleg alakította meg: Jelölő bizottság: Dr. Makray Mihály, Soltész Elemér, Stoll Gábor, Gellért Endre. Szavazat­szedő bizottság: Révész János elnök, Robelly Lajos, Oblatek Béla, Smaregla János jegyző. Bizalmi férfiak: Smit Sándor, Szerencsy József, György Gusztáv, Almer Károly. Iktató és kiadóvá egyhangúlag Szentkirályi Józsefet választották. Az igy megüresedett irnoki állásra pályáztak : Lukács Jenő, Harácsek Béla, Gora Jakab, Hitter Ignácz, Heinrich János. A szavazás eredménye a következő: Lukács 41, Harácsek 33, Gora 16 szavazatot kapott s igy az alispán Lukács Jenőt megválasztottnak jelentette ki. Szentkirályi és Lukács az esküt nyomban letették. Tisztujitás. A nagybányai iparos-ifjak ön­képző egyesülete febr. hó 26-án, vasárnap tar­totta meg évi rendes tisztújító gyűlését élénk érdeklődés mellett. Elnök lett: Kovács Gyula, alelnök: Gavrillás Leó, titkár: Gyöngyössy Gyula, s. titkár: Morvay Gyula, pénztárnok: Gallé Antal, ellenőrök: Klein Lipót, Hevő Gyula, könyvtárnok: Orosz Ödön. A régi városi pecsét galvanoplasztikái másolata. Több helyről kérték már a nem régen nap­fényre került kiválóan szép városi pecsétünk másolatát. Legújabban Felsőbánya város is el- küldötte cserepéldányként régi városi pecsété­nek másolatát múzeumunknak. Tekintve ezt az élénk érdeklődést, a városi muzeum-egyesület elhatározta, hogy elkészítteti a pecsét galvano­plasztikái másolatát több példányban. Felkérjük a szives érdeklődőket, kik ilyen másolatot kíván­nak, hogy e szándékukat jelentsék be a muzeum- egyesület vezetőségénél, hogy a példányok megrendelhetők legyenek. Egy példány ára 10 korona. Emlékeztető. A nagybányai kath. legény­egyesület, előbbi számunkban, folyó évi február hó 26-ára jelzett közgyűlését említett napon nem tarthatván meg, azt — a már jelzett tárgysorozattal — folyó évi márczius hó 12-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor fogja meg­tartani. Az ipartestület bálja. Az ipartestület bálja szombaton este zajlott le a városi nagyszálló dísztermében. Carnevál herczegnek ez a bevo­nulása nem volt szemkápráztatóan fényes, de annál bajosabb, kedvesebb. Suhogó selymek, bársonyok, gyémánt diadanok, vakító ékszerek I nem fogadták o pajkos herczeget, hanem ün­neplő fehér és rózsaszínű ruhácskák, melyeknek bájos viselői örömtől kigyuladt arczczal, a boldog­ságtól ragyogó szemekkel és kikicsattanó élet­kedvvel siettek Carnevál herczeg üdvözlésére. És ennél szebb fogadást elképzelni sem lehet. Carnevál herczeg a fiatal, gyönyörű leánysereg szivből jött hódolatáért nem is maradt adós. Már jóelőre elküldte legügyesebb apródjait, kik a jókedv rózsáival szórták tele útját s e bűvös virágokból bőven kijutott mindenkinek, kik el­jöttek hódolni Carneválnak. Az ipartestület bálja egyszerre visszaállította jó hírét a régi polgári báloknak, melyekben találkozót adott a város előkelő közönsége. A rendezőség élén Sma­regla János ipartestületi biztos állott; segéd­keztek a rendezésben az ifjúsági kör, a keres­kedő ifjak köre, az iparos ifjak önképző köre. A négyeseket hatvan pár tánczolta. Felülfizettek és jegyeiket megváltották: Szerencsy József 30 K, Részvénytakarék 20 K, Csepey Ferencz 10 K, Robelly Lajosné 3 K és 5 darab Erzsébet királyné sorsjegy, Almer Lajos, Kovács István 6-6 K, Szabó Adolf, Sürger Mihály, Platthy Géza, Kupás Mihály, Égly Mihály, Mendibovszky József, Galló Antal 5—5 K, Hanzulovics Kristóf, Molnár Andrásné, Kunay Anna, dr. Miskolczy Sándor, Virág Ilon, Maresch Albert 4 — 4 korona, Dobi Ervin, Lábas Lajos, Klein Herman, Jancsovics József, Kassay Kálmán, Almer Károly, Morvay Gyula, Kászonyi András 3 — 3 K, Andrásy Lajosné, Podhorszky József, Sesták Sándor, Prigya Mihály, Kertész Gyula, Schuszter Ferencz, Dézsi Sámuel, dr. Weisz Ignácz, Kovács Lajos, Rizs András, id. Marosán Gyirászin János, Sipos Lajos, dr. Winkler Jenő, Gyöngyösy Gyula, Kazamér János, Smaregla Mihály, Szappanyos Jenő, 2 — 2 K, Rumpold Gyula, Péterman Gáspár, Szász Károly, ifj. Marosán Gyirászin János, Szentkirályi József, Novelli Sándor, Rácz József, Glaviczky Károly, Török István, Harasztkó István, Vajda Mihály, Kunay Ede, Mursicz Ferencz, Boda Gyula, Bányay Lajos, Telcser Géza, Feuerstein Manó, Csigay István, Abrugyán Antal, Török Pál 1-1 korona, Szoher Mariska, Horovicz Miksa, Török Miksa 40-40 fillér. Virágárulás jövedelméből befolyt Csepey Katicza révén 22 K 15 f. Alt- néder Mariska révén 16 K 10 f. Galló Margit révén 15 K 40 í. Mihalcsek Ida révén 8 K 90 f. Sorsolás jövedelméből, melynek tárgyait Galló Antal, Iring Pál és Gyöngyösi Gyula szolgáltatták, befolyt 103 K 50 fillér. Jelvényekből 15 K 20 f. Dercsényi Dániel által megnyert asztalkából 6 K 51 f. Az összes bevétel volt 823 K, 26 f, kiadás 300 K 19 f. Az elaggott iparosok részére jut 523 K, 07 fillér. t Henrich Ernőké. Megrendítő gyász érte Szabó Adolf nyug. erdőigazgatót. Unokája: Henrich Ernőké f. hó 20-án, életének 9-edik évében elhunyt. A Petrozsény és Vidéke a gyászesetről a következő sorokban emlékezik meg: Egy kedves kis fiúról szóljon e Nekrológ. Henrich Ernőkéről, aki elment, hogy soha vissza ne térjen közénk. Aki eltávozott örökbe, itt­hagyva gyermek-boldogságot, bánattól megtört jó szülőt, kicsiny testvéreket, ki itthagyott sze­rető rokont, beczéző barátot, ifjú pajtásokat. Nem vitt magával semmit, csak a parányi lelkét, melynek távozta oly nagy gyász és melynek emléke oly fájdalmasan édes . . . Immár a testét is elnyelte a sötét sir, lelke az Istennél, de meghagyta nekünk azt a fájdalmasan édes em­léket, melyben újra életre kél a drága halott... Amit mindössze élt, az kilencz esztendő volt, mindannyia verőfényes gyermekév. Csudálatosán rövid idő az a kilencz év, de legszebb az em­ber életében. Ekkor még a családi otthon melegében sütkérez a gyermek, s legnagyobb bánata, ha eltöri játékát, legnagyobb boldogsága a szülői csók. Mindebben bőven volt része a kis Ernőkének. És ha találhatnánk vigaszt a gyászos esetnél, úgy az csak az lehetne, hogy csöppnyi életében a boldog gyermekkort élte és nem kelle megismerni a fájdalmat, a gondot, a foly­tonos küzdelmet a létért. Bizony kevés vigasz ez a nagy szomorúságban. Mert Ernőké a szülők első gyermeke volt, kedves, jó és tehetséges gyermek . . . Valóban, akik ismertük, mindnyájan csak ezt mondhatjuk róla. Tehetsége, jelleme,

Next

/
Oldalképek
Tartalom