Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-27 / 43. szám

4 1904. október'27. Mire a felügyelő a mécset ismét meggy uj- totta s a segélyre siető bányamunkásokkal a veszedelem színhelyére ment, az omlástól 5-6 méternyire Skripecz János és Miklós Károly bányamunkásokat találta, kiktől a segélykiáltások eredtek, mig a majorláson dolgozott Mihálovics és Somkutyán munkásoknak nyomuk veszett. Az utat pedig a leptes oldalfalról lezuhanó öt méter hosszú, három méter széles és két méter vastag óriási kő zárta el, melynek súlya köbmenyiség szerinti becslés után meghaladta a háromszáz métermázsát. Nyilvánvalóvá vált mindjárt, hogy az óriási kő maga alá temette a két bányamunkást s bár a mentési munkához azonnal hozzáfogtak, az óriási súlyú kővel szemben tehetetlenül állottak. A szélső törmelékek eltakarítása után elő­bukkant az egyik bányamunkás lába, amint a hatalmas kő alól kilógott. Szívfacsaró jelenetek között konstatálták, hogy mindkét munkás odapusztult s a halálnak már a lezuhanás első pillanatában be kellett következnie. A katasztrófáról azonnal jelentést tettek Pokol Elek bányatulajdonosnak s Ketney Mihály igazgatónak, kik könyes szemekkel vették a megrendítő hirt tudomásul s azonnal megtettek minden intézkedést, hogy a holttesteket a lezu­hant kő alól kiszabadítsák. Az egyik felismer- hetetlenségig összeroncsolt holttestet óriási erő­feszítések után ki is tudták szabadítani, a másik holttestre azonban csak úgy találhattak rá, hogy az óriási követ előbb öt dinamit lövéssel szét­robbantották. Képzelhető a szegény két özvegy asszony s a hátramaradt gyermekek velőkig ható sirán­kozása, midőn kenyérkeresőjük, atyjuk rémitően összezúzott holttestét megpillantották. Mihálovics Géza 45 éves volt s három kiskoi’u gyermek atyja, Somkutyán Demeter 52 éves és öt gyermek apja, kik közül a leg­kisebbik már 14 — 15 éves. Weigz Lajos m. kir. főbányabiztos a sze­rencsétlenség ügyében a legapróbb részletekre is kiterjedő vizsgálatot indított, melynek adatai minden kétséget kizárólag igazolják, hogy a katasztrófáért senki sem vonható felelősségre, mert a szerencsétlenséget előre nem látható véletlen eset okozta s a lezuhant kőnek épen biztonsági munkálataival foglalkozott a szeren­csétlenül járt két bányamunkás, de meg őket a felügyelő nem e helyre, hanem a vizhuzókhoz rendelte ki. A lezuhanás alkalmával a légnyomás oly erős volt, hogy a vész helyétől pár méternyire dolgozó Skripecz és Miklós munkások alatt a deszka állvány leszakadt. Nagy János orvos mindkét hullán a rögtöni halált konstatálta. A szerencsétlenül jártak holttesteit a karám­ban ravatalozták fel igen szépen s ma szerdán délután két órakor onnan temették el nagy bá­nyászpompával igen nagy részvét mellett. A temetésen résztvett a bányászzenekar is s jelen voltak azon az összes munkások égő í fonczákkal, élükön Pokol Elek bányatulajdonos- ; sal s a bánya tisztviselőivel. A koporsókat Pokol Elek koszorúja borí­totta e felírással: „Hű munkásomnak.“ A szerencsétlenül járt két bányamunkás hátramaradt családjának állandó segélyezéséről Pokol Elek bányatulajdonos gondoskodott. HÍREK. Október 26. Személyi hírek* Hardcsek László pénzügyi főtanácsos két heti itt tartózkodás után a fővárosba visszautazott. — Ember Elek, a „Gyógyszerészeti Köz­löny“ társszerkesztője pár napot városunkban töltött. - Brebán Sándor g. kath. lelkész a kath. nagygyűlésre Budapestre utazott. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dely Géza főgimnáziumi tanárt Zala­egerszegről Lukácsig György nyug. tanár helyére a nagybányai állami főgimnáziumhoz helyezte át. Kinevezés. Ktistóffy József főispán báró Rudnyánszky Dezső végzett joghallgatót köz- igazgatási gyakornoknak nevezte ki. N A®YBANYA Választmányi ülés. Az Országos Vörös- kereszt egylet nagybányai fiókjának vá­lasztmánya f. hó 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a városház tanácstermében ülést tart. A válaszmányi ülésen gróf Teleki Gézáné őnagyméltósága fog elnökölni Km. Pap Sándor táblabiró társelnökkel. Lukácsy György nyugdíjazása. Lukácsi/ György főgimnáziumi tanárt a vallás és köz- oktatásügyi miniszter harminczegy évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjazta. A jól meg­érdemelt nyugalomba tanár társainak tisztelete, becsülése, tanítványainak ragaszkodó szeretete s a nagy közönségnek legteljesebb elismerése kiséri, mert szerető, hű kollega, kötelességtudó, nagyképzettségü, jó tanár s tanitványainak sze­rető atyja volt évtizedeken át. Lukácsy György eredetileg papi pályára készült s négy évi theo- lógiát végzett, mikor a budapesti egyetemen a bölcsészeti fakultás hallgatója lett. A tanári vizsgálatot kitűnő sikerrel 1874. év november 2-án tette le, de már 1873-ban a lőcsei főreál­iskolához helyettes tanárnak nevezték ki. 1874-ben rendes tanár lett s a dévai állami főreáliskolá­hoz került. 1875-ben a szatmári kir. kath. fő­gimnáziumhoz helyezték át, hol tizenöt évet töltött, majd 1890. julius 15-én saját kérelmére a nagybányai állami főgimnáziumhoz diszponál­ták. Ez idő óta állandóan a nagybányai főgim­náziumnál tanárkodott, általános tiszteletet és közbecsületet viva ki magának. Hosszú tanári pályafutása alatt az irodalommal is foglalkozott. Számtalan természettudományi és a román : irodalomra vonatkozó czikket irt a szatmár- ! vármegyei lapokba és a Kolozsvárott megjelenő „Magyar-román Szemlé-“be. Mathematikai prob- lamák megfejtése igen .gyakran jelent meg tőle a tud. közlönyökben. Önálló füzete: Magyar számvetési feladatok. Tanártársai f. hó 24-én búcsuestélyt rendeztek tiszteletére a városi nagyszálló éttermében, melyen a tanári kar í testületileg vett részt s igen számosán voltak azon jelen jóbarátai, ismerősei és tisztelői közül. Az első felköszöntőt Jurkovich Emil főgimná­ziumi igazgató mondotta, a tanári kar nevében véve búcsút az ünnepelttől. Lukácsy meghatot- tan mondott köszönetét s kérte volt kollegáit, hogy tartsák meg őt barátságukban továbbra is, valamint ő is mindig a legszebb emlékekkel fog visszagondolni az itt töltött napokra. Kiss Gábor tanár igen szép íelköszöntőben Lukácsyt, mint kötelességtudó tanárt éltette. Szellemy Geyza m. kir. főmérnök Lukácsyt mint mathe- matikust köszöntötte föl, mig dr. Csókás Vidor lelkész a tanítványok nevében vett búcsút egykori tanárától. A búcsuestély a legvidámabb hangulatban éjfél utánig tartott. Múzeumok szövetségének közgyűlése. Mys- kovsxky Ernő íőgimnáziumi tanár, muzeum-őri minőségében tegnap délután Temesvárra utazott. E hó 28. 29. és 30-án a Múzeumok és könyvtárak országos szövetsége dr. Wlassics Gyula volt vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt tartja első évi vidéki közgyűlését, melyen az ország minden múzeumai képviseltetik ma­gukat. A nagybányai muzeum Myskovszky Ernő múzeumi őrt bízta meg képviselésével. Nagyszabású hangverseny. Az Országos Vöröskereszt-egylet nagybányai fiókja f. év deczember hó első felében tánczmulatsággal összekötött nagyszabású hangversenyt rendez gróf Teleki Gézáné egyesületi elnök védnöksége alatt. A hangversenyen, mely messze túl lépi a vidéki hangversenyek kereteit, fővárosi irók és művészek, nemkülömben városunk zenei notabilitásai fognak részt venni. A részletes műsort a vasárnap tartandó választmányi ülésen fogják megtárgyalni. Terbe van véve, hogy fel­olvasás tartására felkérik Mikszáth Kálmánt vagy Herczeg Ferenczet, közreműködésre pedig Gönczy Mórt, a nagyhírű zongora művészt. A szerfölött fényesnek ígérkező estély iránt nem­csak városunkban, de az egész vármegyében nagy az érdeklődés s remény van arra, hogy ez estélyünkön a vármegyéből is igen számosán jönnek el. A rendezőség élén Km. Pap Sándor kir. Ítélő táblabiró áll. Szabad lyczeum. Az a kiváló erkölcsi siker, mely az Ipartestületben tavaly tartott szabad előadásokat kisérte, arra indította az ipartes­tület elöljáróságát, hogy a szabad lyczeumok tartását az őszi és téli hónapokban állandósítsa. Az első szabad előadás ez évben november hó 15-én lesz az ipartestület tanácstermében. f Erdödy Laczika. Megrendítő gyász érte dr. Erdödy Ignácz törzsorvost ,és nejét szül. Gyöngyösy-Horváth Leonát. Édes remény­ségük, bálványuk, a kis Erdödy Laczika hosszas szenvedés után, életének tizennegyedik évében meghalt Budapesten. Példásan jó fiú volt s ki­tűnő tanuló, büszkesége a kalksburgi gimná­ziumnak, melynek növendéke volt. Kedvencze Mailáth Gusztáv erdélyi r. kath. püspöknek, ki a rajongásig szerette. Súlyos betegségében a jóságos püspök többször meg is látogatta s szeretetteljes szavaival vigasztalva megédesité utolsó napjait. Szerető szülei minden emberileg telhetőt elkövettek, hogy megmentsék a kis beteget, de hiába volt minden, Laczika elment a hosszú útra, honnan nincs többé visszatérés. A kis halott koporsóját Budapesten október 23-án maga Mailáth püspök szentelte be nagy segédlettel s még aznap kivitték a koporsót a vasútra, hogy a kis halottat temetés végett haza szállítsák Nagybányára. A koporsót Nagybányára megérkezése után harangzúgás között vitték ki a Rozália-kápolnába, hol díszes ravatalra helyezték. Tegnap délután 4 órakor a kápolnából temették el a kis halottat a családi sírboltba óriási részvét mellett. Koporsóját szebbnél-szebb koszorúk halmaza borította s a gyász és a részvét ez impozáns jele is azt mutatta, hogy a kis Laczika kedves volt mindenkinek. Koszorúkat helyeztek a ravatalra: Laczikának - bánatos szülei. Isten veled Laczikám - Csillaghy néni. Laczikának - Péchy néni. Isten veled—Zsiga bácsi. (Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő). Als letzter Gruss —Familie v. Gandernak (altábornagy, lovas­sági felügyelő.) Felejthetetlen Laczikánknak — Guszti bácsi, Emma néni. (dr. Lovrich Gusztáv'). Laczikának- Kytti és doktor bácsi. (dr. Wein- hard és jegyese: Péchy Kytti). Laczikának- Emma és Margit. Laczikának - Bernolák család. Laczikának — Krivácsy néni. Laczikának — Rum- bach család. Szeretett Laczikánknak - Katinka és gyermekei (özv. Harácsek Vilmosné). Isten veled — Keresztmama. (dr. Lovrich Gyuláné). Laczi­kának-Aranka és Ernő. (Myskovszky-család). Koszorút küldött még özv. Csausz Jánosné. A porig sújtott szülőknek adjon a Mindenható elég erőt a megpróbáltatás e súlyos napjaiban. Elveszett tízezer korona. Múlt év julius 30-án történt, hogy Stoll Béla ügyvéd Felsőbányáról jövet elvesztette kis bőrtáskáját, melyben hiva­talos iratok s 10.000 korona készpénz volt. Az értékes táska elvesztését csak itthon vette észre s, arról azonnal jelentést tett a rendőrségnél. Épen ez időben jelentkezett a rendőrségen Tárcza György felsőbányái lakos s a bőrtáskát, melyet Tótfalu közelében az országúton talált, deponálta. A táskában az iratok meg voltak, de a pénznek nyoma veszett. Nyoma veszett az ismeretlen tettesnek is s remény sem volt arra, hogy ez az ügy valaha felderittessék. Ez év január havá­ban a már szinte elfelejtett ügyben meglepő fordulat állott be. A csendőrség elfogta Moldo- ván Irina Szolnok-Dobokamegyében lakó cseléd­leányt s ennek vallomása alapján pedig letar­tóztatta Deutsch Jakab misztmogyorósi korcs- márost. Moldovan Irina bevallotta, hogy tavaly julius 30-án, volt gazdájával: Deutsch Jakabbal a felsőbányái országúton, Tótfalu közelében egy fekete bőrtáskát találtak, melyben pénz volt. Deutsch a pénzt kivéve, a börtáskát ismét az országúira dobta. Deutsch azt mondta a leány­nak, hogy a táskában csak kétszáz forint volt s annak felét neki adta hallgatási díjul. Moldován Irina ezután nemsokára kilépett Deutsch, szol­gálatából s falujába tért vissza. Szentpétery Ferencz vizsgálóbíró mindkettőjüket vizsgálati fogságba helyezte s a vizsgálatot megindította. A vizsgálat során Moldován Irina a csendőrök­nek tett vallomását fentartotta, de Deutsch mindent tagadott. A vizsgálati iratok alapján a kir. ügyész úgy Deutsch, mint Moldován Irina ellen lopás büntette miatt emelt vádat, a szat­mári törvényszék vádtanácsa azonban Deutschék tettében nem lopást, hanem jogtalan elsajátítást látott s a vizsgálati fogságot mindkettőjük ellen megszüntette s az iratokat Ítélethozatal végett a nagybányai kir. járásbírósághoz tette át. Szent­pétery Ferencz kir. aljárásbiró e szenzácziós ügyben f. hó 20-án tartotta meg a tárgyalást. A tárgyaláson Deutsch Jakabot dr. Kelemen Samu szatmári ügyvéd védte, Stoll Béla ügyvédet Bátori Oszkár ügyvédjelölt helyettesítette. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom