Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
1904. Május 29. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 22. szám. m meresztő közlemények egyes félrevezetett fővárosi lapokban. — Hogy majdnem naponként betörnek a bányába, a rablók 500, sőt 5000 gramm aranyat is elvisznek egyszerre, mintha bizony az arany csak ugv kalappal heverne a bánya bármely részében. Még személyeket is belehozott a jóakaraíu tudósitó s Nagybányáról bizonyos Német Jánost említ orgazdaként. Megjegyezzük, hogy ilyen nevű egyén itt nem is létezik. Van ugyan egy Németh Mihály nevű tisztviselő, aki azonban nem János, s aki mint tetőtől- talpig becsületes ember már azon is elkeseredett, hogy hozzá hasonló nevű embert hírbe hoznak. Legyen azonban nyugodtan, mi nagybányaiak jól tudjuk, hogy azok a kalandos bányahirek csak olyan budapesti hazugságok s nem ülünk fel nekik. Egyébiránt a Kai. József bánya illetékes vezető emberei az ügyészségnél megtették a feljelentést, a valótlanságokat terjesztő újdondász ellen. Pályázat tűzoltói állásra. Nagybánya városánál több tűzoltói állás jön üresedésbe, felhivatnak tehát mindazok, a kik ezen 480 korona évi fizetés, téli és nyári ruházattal ellátott tűzoltói állásra pályázni kívánnak, hogy erkölcsi magukviseletét és életkorukat igazoló bizonyítványaikat hozzám ez évi junis hó 15-ik napjáig személyesen adják bs; irni, olvasni tudó kiszolgált katonák előnyben fognak részesülni. Kelt Nagybányán, 1904. évi május hó 20-án. Virág Lajos, h. főparancsnok. Érdekharcz. A városi fűrész bérlőjét, Salamon Mártont, a ki bizonyos rönk szállításokra a várossal szerződést kötött, följelentették az áll. vasutak üzlet- vezetőségének, hogy rossz anyagot akar szállítani, tehát ne vegyék át tőle a fát. Erre a napokban Mády, az anyagbeszerzési osztály főnöke és Balog, vasúti erdész kiszállottak. Nagybányán, megvizsgálták a szállításra kész anyagot, s megelégedésöket fejezték ki a felett, hogy az anyag • teljesen megfelelő. A bérlőnek valami jóakarója Fiúméba is irt Jován Turkovics nagy megrendelőnek, azonban ott sem ért czélt. Valóban három sikertelen följelentés után az illető már önmagát is följelenthetné. Meghívó. A misztótfalusi görög kath. egyház gondnoksága torony-alapja javára 1904 évi junius hó 5-én, a gór. kath. iskola termében tánczmulatsá- got rendez. Belépő-dij: 60 fillér. Kezdete este 6 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a rendezőség. A „Nagybánya és Vidéké1 f. év 13-ik számait 20 fillérért szives készséggel még mindig átvesszük. »A tanítók Védöszentje.« A legnagyobb egyházi társulat az iskolatestvérek kongregatiója. Indiának pálmaleveles ligeteiben ép úgy működnek iskolatestvérek, mint a zord északi havas bérezek közt. Ezt a társulatot, mely páratlanul áll az egész világon: de la Salle sz. János alapította. De minő küzdelmek, minő szenvedések között ! Hányszor állott az alapítás idején közel a feloszláshoz. Mennyit szenvedett az alapitól Rajta is teljesedésbe ment, hogy aki vallási társulatot alapit, annak a szenvedés, a Golgotára kell mennie. Midőn kanonoki állásáról lemondott s családi vagyonát a szegények közt osztá szét, hogy egész életét tanítók képzésére s a gyermekek nevelésére fordítsa ; rokonai szemére vetették, hogy szégyent hoz családjukra, a világ gúnyolta, azt mondva, hogy agyrémek után szaladgál. De a legtöbb fájdalmat, legnagyobb szenvedést nem a világtól, hanem egyházi férfiaktól kellett elszenvednie. S éppen ez az, ami de la Salle életét oly érdekessé teszi. Folytonos szenvedés, állandó küzdés volt élete. Egyházi hatósága ártatlanul elitélte, lelkifiai közt akadt Judás ki elárulta, az irástanitók kifosztották iskoláit stb. De bármenyit üldözték, az üldözöttek közt is nagyszerű müveket alkotott, mint gyakorlati pedagógus alapított elemi-iskolákat, vasárnapi-iskolát, reál-iskolát, javitó-intézetet, ujonezjelölt-intézetet, s ujoncz-intézetet, s kétféle tanitó-képzöt, külön a testvérek számára s külön a világi tanítók részére. Mint elméleti pedagógus uj neveléstani és módszertani elveket hirdetett, mint iró maradandó becsű müveket hagyott hátra. Méltán megérdemli tehát, hogy bámulatos életével foglalkozzunk. Az első terjedelmes magyaréletrajzot az iskolatestvérek egyik volt tanítványa az első magyar pap, ki az iskolatestvérek intézetéből került ki. Dr. Csókás Vidor irta meg. A munkán meglátszik, hogy a szerző szeretettel, lelkesedéssel tanulmányozta tárgyát, s úgy irta meg müvét, mint aki lelkében hősével élt, beszélt hosszú időn át. Előadása mindenütt könnyű, kellemes, mintha csak társalogna velünk. Az életrajz után megemlékezik a szerző a társulat rövid történetéről, az iskolatestvérek elterjedéséről hazánkban; utasítást nyújt azoknak, kik a társulatba óhajtanak lépni ott. A csinosan kiállított kötetet (15 iv 8°) hat szép kép díszíti (230 oldal 8°J Ára fűzve 2 korona díszes vászonkötésben 2 korona 50 fillér (e. 0. SS.) Megrendelhető a szerzőnél Nagybányán. , A SZámÜZÖttek, regény, irta Heltai Jenő. Ennek a regénynek a hőse egy hamis kártyás, akit rajtakaptak. A klub, az eddigi jóbarátok halálra ítélték, a pisztolyt elébe teszik, hogy végezze ki magát a társadalmi korrektségnek törvénye és meghagyása szerint. O azonban az exekucio elöl Párisba menekül, azzal a föltett szándékkal, hogy ott uj életet kezd és megtisztul. Egy kalandos grófnő hálójába kerül s még mélyebben sülyed; de egyszerre föltámadt benne a »jobbik ember«, akinek a lelke a jobb érzést, a tisztább életet áhitja és elhatározza, hogy Indiába megy a pestis betegeket ápolni. Ez a regény történetének a magva, de ebbe a sötét témába bejátszik egy egész sereg vidám d»rüs epizód: a Párizsban élő magyarok sikerült rajza. Akiket a megélhetés gondja oda száműz, abba a nagy forgatagba, de örök vágy csábit haza. Ok a számüzöttek. Heltai regénye csupa finom megfigyelés s a sötét szálait érdekesen tompítja a mulatságos alakok sokasága, meg a szellemes dialog. A kötet az Egyetemes Regénytárban jelent meg, Singer és Wolfner kiadásában. Ara szép piros vászonkötésben egy korona. A vasárnapi munkaszünet tárgyában a debre- czeni kereskedelmi 'szakosztály azon véleményben van, hogy időlegesen, amíg uj mederét a forgalom megnyeri, bármily sajnálatos is elárusító üzletek károsodása, visszamenésre a mai törvényes alapról nem lehet remény s azért legczélszerübbnek véli, ha szilárdan ragaszkodik minden tényező ahoz az alaphoz, mely a jelenleg érvényben álló törvényes rendelkezésben foglaltatik, vagyis a vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő munkaszünethez és ezt az órát kívánja íixirozni'a kincstári érdekeket szolgáló elárusító- üzletek, tehát a dohánytőzsdék és pálinkamérések kötelező munkaszünetére is.-j— Javasolta a kamarai közgyűlésnek, hogy ily értelmű elvi megállapodást hozzon. A közgyűlés a kereskedelmi osztály javaslatát elfogadta. Szán-automobil. Damokos Ferencz főszolgabíró Károlyi Erdődön egy szán-automobilra, illetve oly motoros járműre kért szabadalmat, melynél a motor által kifejtett munka a járműnek szántaípakon való előrecsusztatására fordittatik. Ezen czélból a jármüszekrény. mely az automobiloknál szokásos hajtó és sebességszabályozó szerkezetekkel van ellátva, szántalpakra van szerelve és a motor által közvetlenül vagy közvetve hajtott súrlódási kerekeket hord, melyek a jármű súlyától teljesen tehermentesítve oly nyomással szorittatnak a talajhoz, hogy a súrlódás köztük és a talaj között nagyobb, mint a szántalpak és a talaj között. A súrlódásoknak ezen különbözeié folytán a szán-automobil a súrlódási kerekek hajtásánál a szántalpakon tovasik- lik. A szán-automobil kormányzására a szekrény mellsőrészének jobb és bal oldalán elrendezett rudak szolgálnak, melyek egy tetszőleges szerkezeit segélyével akként vannak a kormányaiddal illetve kormánykerékkel összekötve, hogy ennek az egyik vagy másik irányban való mozgatása szerint a jobb, vagy baloldali rúd lefelé tolódik és ekkor alsó végével a talajhoz szorul. A lefelé tolt rúd vége és a talaj közötti érintkezési pont forgásponttá változik és következésképen a szán-automobih'az* illető oldal felé kanyarodik. Vetőmagvak. A hét elején beállt esős időjárás élénkebb forgalmat idézett elő és a növények további fejlődésére, melynek eddig a szárazság állta útját feltehetőleg oly jó hatással lesz, hogy már rövid idő múlva a növények visszamaradt fejlődése helyre lesz ho'.va. Az esősre fordult idő sok gazdát arra indított, hogy luezernát, muhart, csibehurt, és mustármagot rendeljen, ellenben lóhermag iránt már oly csekély érdeklődés mutatkozik, hogy ezen magfélében az idény lezártnak tekinthető. Impregnált répamagnak, az előrehaladt idény daczára még igen jó kereslete volt, mert az utolsó években tett tapasztalatok beigazolták azt, hogy még junius hó elején impregnált takarmányrépa- maggal nagyon is kielégítő termést szolgáltatnak. Jegyzések nyersáruért 50 kg.-ként Budapested. Vöröshere 52—58 K. Luczerna 53—58 K. Muharmag 7—7l/2 K. Baltac/in 123/4— 13y3 K. Répamag impregnált 36—44 K. Répamag nem impregnált 25—35 K. Szabadalmazott repülőgép. Dr. Hunyor István Abaujtnegye korlátbi földbirtokos is beleszólt a repülés mesterségébe az általa feltalált szárnyszerkezettel, melyre szabadalmat kért. — Dr. Hunyor leírása bekezdésében azt monoja, hogy találmánya tárgyát olyan szárnypár képezi, amelynek segélyével a levegőbe való emelkedés és tovamozgás könnyen eszközölhető. A feltaláló leírása szerint előnye a találmánynak az eddig ismert repülő-szárnyakkal és vitorlákkal szemben, hogy súlya csekély, e mellett ajszár- nyak felülete a czélnak megfelelően nagy, továbbá, hogy a szárnyak lecsapásánál azok teljes zárt felületet képeznek, mig az ellenkező irányú elmozdulásnál a levegőt átbocsátják. Ugyanezen jelenségeket tapasztalhatjuk a ma - darak repülésének megfigyelésénél is — mondja Dr. Hunyor. — Ha a madár szárnyait felemeli, úgy a szárnytollak egymástól elválnak és a levegőt átbocsátják, a lecsapásnál ellenben zárt felületet alkotnak. Ezen művelet gépies utánzása czéljából a találmány tárgyát képező repülőszárnyak vázaira oly lapok vannak szerelve, melyek egy tengely körül elfordulhatnak oly módon, hogy mozdulatlan szárnyaknál, vagy azok felemelésénél a levegőt maguk között átbocsátják, mig lefelé csapó szárnyaknál a szárny tollakat helyettesitő lapokat a levegő ellenállása felemeli úgy, hogy azok egymásra hajolván, teljes szárnyfelületet képeznek. Az eddig ismert osztatlan, zárt felületet képező repülőszárnyak és vitorlákkal szemben a jelen ta- I lálmány gyakorlati értékét bizonyítja azon körülmény is, hogy nedves szárnyú madár nem repülhet, mivel tollai összetapadnak. Jókai Mór önmagáról. A magyar nemzetet súlyos veszteség érte: Jókai Mórt, a költőfejedelmet az örökkévaló előszólitotta az élők sorából. A nemzeti gyász emlékezetéül a Franklin-Társulat egy díszes emlékművet adott ki, összeállítván időrendbenmindazt az életrajzi visszaemlékezést, mely Jókai Mór müveiben elszórtan foglaltatik. A kötet czime: Jókai Mór Önmagáról. (Önleirás és egyéb emlékezések.) Olvasmánynak érdekesebb minden regénynél a nagy ember életirása, amely fordulatokban ép oly csodás, élményekhen ép oly dúskáló, mint Jókai bámulatos fantáziájának termékei. Pedig ez az életirás egy darab valóság, nemzetünk újjászületésének története, amelynek Jókai egy fálszázadon át egyik vezető óriása volt. A gyermekkor boldogsága; a pápai és a kecskeméti diákévek forrongása; a szabadságharcz eposzi méretű küzdelmei, melyek keretébe esik Jókai és Petőfi barátsága és elszakadása, kapcsolatban Jókai és Laborfalvy Róza házasságának történetével ; a bujdosás kora a világosi katasztrófa után; az elnyomatás esztendei, mikor az irodalom ereje öntött lelket a csüggedőkbe ; majd a kiegyezés uj korszaka, amelyben Jókai dicsősége, a nagy irói jubileum nemzeti ünnepén világra szól már, — mind elvonulnak e kötetben szemeink előtt, mintha a világ- irodalom legklasszikusabb szinjátékát élveznők. Az emlékezések e csodaszép könyve elé Beöthy Zsolt irt bevezetést. Jókai arczképe és utolsó, ma még kiadatlan novellája elejének fac-similéje emeli a könyv értékét. A 24 ives amatőrkötet ára bérmentesen szállítva, fűzve 4 kor., egész bőrkötésben 6 korona. Ezt a Jókai emlékezetéhez legméltóbb emlékkiadást ajánljuk a magyar olvasó-közönség szives figyelmébe. A fösorozás eredménye Felsőbányán következő volt: Bevettek az I. korosztályból tényleges szolgálatra 14-et a II. korosztályból 3-at, a III. korosztályból póttartalékba 4-et, vagyis tényleges szolgálatra 17-et, póttartalékba 4-et, összesen 21-et. Születtek: 188. május 20. Gellért Endrének »Blanka Katalin«, 189. május 10. Buchman Pálnak »Sándor«, 190. máj. 21. Somkutyán Lászlónak »Róza« 191. máj. 21. Szakács Józsefnek »József«. 192. máj. 21. Kris Károlynak »Emma«, 193. máj. 22. Babán Jánosnak »László«, 194. május 19. Szvára Jánosnak »László«, 195. máj. 19. Friderik Gézának »Anna Mária«, 196. máj. 24. Sommer Józsefnek »Salamon«, 197. máj. 18. Román Istvánnak »Katalin«, 198. máj. 25. Plop Demeternek »Lukréczia«, 199 máj 25. Horin- kár Marinak halva született leány, 200. május 24. Fászki Istvánnak »Mária« nevű gyermeke. Kihirdetés alatt állanak: 1. Korkálcsuk János és Dávid Erzsébet nagybányai, 2. Nebela György és Pap Verőn nagybányai, 3. Ilye János és Pap Anna nagybányai, 4. Müller József Mózes nagybányai és Liebermann Irén krasznai, 5. Dozman Miklós és Pusztai Mária nagybányai lakosok. Meghaltak : 128, máj 19. Búd Ráchel özv. Zaj- kás Jánosné, gör. kath. 55 éves, alamizsnás tüdő- gümőkór. 129., máj. 20 Tyiorán György, gör. kath. 8 éves tanuló, hasmenés. 130., máj. 21. Nagy István, ev. ref. 33 éves bányász tüdőgyuladás. 131., máj. 23. Molnár Mária férjezett Vagner Andrásné, róm. kath. 49 éves, nyugbéres' bányászná, tüdőgümőkór. 132., máj. 25. Szilviczki Ida férjezett Lezsniczki Józsefné, róm. kath. 32 éves, bányafelvigyázó segéd neje, tüdőgyuladás. 133, máj. 25 Törökfalvi Pap Zsig- mond, róm. kath, 81 éves nyugalmazott kir. járás- biró, agyhüdés. 144., máj. 26. Labdáczki Márton, róm kath. 77 éves nyug. bányafelőr, végelgyengülés, 135., máj. 26. Farkas Lina férj. Krupizer Ferenczné, gör. kath. 57 éves. bánvatárna-őrné, méhrák. 136. máj. 25. Horinkár Mária cselédnek gör. kath. halvaszületett leánygyermeke. Bious-selyem 60 krajczártól 11 forint 35 krajezárig méterenként — legfrissebb újdonságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték forduló postával. Hennaberg selyemgyára Zürich. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Révész János. 1932—1905. sz. Hirdetmény. Nagybánya sz. kir. r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a város képviselő testiilete által az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk 35 §-h értelmében hozott, s Szatmárvármegye törvényhatóságának f. évi 58 bjk. sz. rendeletével jóváhagyott 3836—1291903 kzgy. sz. határozat alapján 1905. évre kivetett 5°o iskolai pótadó összeirási és kivetési lajstrom elkészíttetvén, az f. hó 26-tól junius hó 10-ig terjedő időre 15 napi közszemlére a városi számvevői hivatalban kitétetik, mely idő alatt az bárki által megtekinthető s az ellen a netáni észrevételek ugyanott akár szóval, akár Írásban beadhatók. Nagybányán, 1995. május hó 21-én. Városi tanács. Gellért Endre polgármester.
