Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

Nagybánya, 1901. Február 17. — 7. szám. XXVII. évfolyam. 901 NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEG-JELE2STIK: Előfizetési árak;-. Egész évre 8 Kor. Fél évre & Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 2-45-ik szám alá Nyilttér soronként 20 fill. küldendők A gazdasági-, munkás- és cseléd­segélypénztárról. A múlt évben messzevágó törvényt alkotott a képviselőház. Eddig a gazdasági munkások és cselédefcrJha-'élvénültek, vagy megrokkanlak, többnyire koldusbotra jutottak, senki sem törő­dött a 30—40 évet kiszolgált munkással, a ki pedig mig dolgozni birt, addig be nagy szük­sége volt rá a gazdának. Ezután nem igy lesz, a törvény veszi oltalmába a gazdasági mun­kásokat és cselédeket. De hogyan? erről aka­runk rövid felvilágositással szolgálni. A földmivelési miniszter hatósága alatt álló gazdasági segélypénztárnak alapitó, rendes és rendkívüli tagjai vannak. Alapitólag, a ki legalább 50 koronát fizet egyszersmiildenkorra. Rendes tag lehet, minden munkásigazolványnyal biró gazdasági munkás, vagy cselédigazolványnyal biró gazdasági cseléd, férfi vagy nő, továbbá minden gazda, ki 14—35 év közt van. A rendes tagok 2 K felvételi dijat fizetnek. Az első csoportbeli r. tagok hetenként 20 fillért, a 2-ik csoportbeliek heti 11 fillért fizet­nek. Rendkívüli tag lehel (férfi vagy nő) min­den munkásigazolványnyal biró gazdasági mun­kás. A rendkívüli tag évi 1 koronát fizet. Belépéskor minden rendes tag 2 tagsági könyvet is válthat, s ha mindkét könyvre kü­lön fizeti a tagsági dijakat, a segélyösszeg két­szeresére van igénye. A ki a tagsági dijakat pontosan nem fizeti (félévenként), az tagsági jogát elveszíti befizetett pénzével együtt, ha azonban egy éven belül felvételre újból jelentkezik, akkor az előbbi be­fizetései is számíttatnak. A ki tényleges katonai szolgálatban van s ez alatt nem fizeti tagsági diját, jogát azért el nem veszíti. A pénztár bevételei köveikezők: Minden munkaadó köteles minden egyes szolgálatában álló gazdasági (külső) cseléd után a pénztárba évenként előre 120 fillért fizetni. A hozzájárulást a cseléd bérébe tudni tilos. Az állam évenként 100Q00 koronát fizet a pénztárnak — A rendes tagok segélyezési módja következő: A tag családja részére a pénztár által ezen törvény alapján kiszolgálta­tandó segélynek a fele a hátramaradt házas­társat, fele a gyermeket illeti. Házastárs nem létében az egész összeg a gyermekeket, gyer­mekek hiányában pedig az egész összeg a hátra­maradt házastársat illeti. A meghalt gyermek helyébe ennek gyermekei lépnek. A segélyhez való jog másra át nem ru­házható, sem végrehajtás alá nem vonható, kivévén, ha a végrehajtás az adós ellen a há- zastáisat, leszármazókat vagy szülőket illető tartás mialt intéztetik. A pénztár nem ad segélyt, ha a munka- képtelenséget a tag szándékosan maga idézte elő, vagy ha a baleset részegség miatt történt. Nem ad segélyt akkor sem, ha a baleset bá­nyában, kohóban, gyárban, építkezésnél (kivéve gazdasági építkezéseket) teljesített napszámos munka vagy katonai szolgálat közben történt. Ha a pénztár tagját baleset éri, őt a pénz­tár orvosa ingyen gyógykezeli. A gyógyszereket a pénztár fizeti. Ha baleset miatt a tag egy hétnél hosz- szabb időre válik munkaképtelenné, részére a pénztár legfeljebb 60 napig minden napra t korona segélyt ad. Ha a pénztár tagját munkaközben éri bal­eset, a munkaadó köteles a sérült orvosi gyógy­kezeléséről gondoskodni s neki munkaképtelen­sége tartamára, de legfeljebb 60 napig minden napra egy korona segélyt kiszolgáltatni. Ha a sérült a munkaadónak külső cselédje, akkor köteles annak munkaképtelensége tarta­mára, de legfeljebb egy negyed évig, szerződés szerint bérét és járandóságát kiszolgáltatni. Ha a baleset nem a munkaadó hibájából történt, akkor a naponként fizetett koronákat a pénztár a gazdának visszafizeti. Ha a bal­eset a munkaadó hibájából következett be, akkor a pénztár semmit sem fizet vissza. Ha a tag a baleset következtében 60 nap­nál hosszabb időre válik munkaképtelenné, a 60 nap után a pénztár havonként 10 korona segélyben részesíti. Ha a tag baleset miatt meghal, hátra­maradt családjának a pénztár 400 korona se­gélyt ad. Ha a tag házastárs vagy gyermekek hátrahagyása nélkül hal meg, a pénztár a te­metésre 100 koronát ad. Rokkantság esetében, aki a pénztárnak 10 év óta’tagja az havi 10 K segélyt kap. Aki 65 életévét elérte, az 100 koronát kap, de egyéb jogai is érvényben maradnak. Az elhalt tag családjának, ha 5 évig volt tag 200 K, ha 10 évig 250 K., ha 15 évig 270 K segélyt ad a pénztár. Ha az elhaltnak háromnál több kiskorú gyermeke marad, a központi igazgatóság a se­gélyt magasabb összegben állapíthatja meg. A 2-ik csoportbeli rendes tagok az eddig felsorolt segély összegnek felét kapják. A rendkívüli tagok balesetkor, vagy baleset következtében beállott halál alkalmából segélyez- tetnek, valamint a gazdasági külső cselédek is, ha munkaadójuk a kötelezett illetéket fizeti, de ők maguk a pénztárba be nem léptek A munkaadó a tagsági könyvet a cselédtől el nem veheti. A tagsági könyvet zálogba tenni, arra hitelezni, vagy azt lefoglalni tilos. A pénztár működésének első öt évében, ta­gul 4 K felvételi dij mellett azon gazdasági munkás és külső cseléd is felvehető, aki életko­rának 35-ik évét betöltötte, de 50-ik évét még nem haladta túl. Az ilyen tagnak azonban csak akkor lesz rokkantság esetében, vagy öreg korára segélyre igénye, ha a pénztárnak 15 év óta tagja, illetőleg a 70-ik évet betöltötte, halál esetén pedig csak akkor, ha a pénztárnak 10 éve tagja. Azon gazdasági cselédek javára, akik lega­lább 3 év óta ugyanazon gazdasági szolgálat­ban állanak, ha a 3 évi tagsági dijat egyszerre befizetik, akkor azon évek a tagsági időbe be­számíttatnak, ha még ezután legalább 3 évig fizeti a dijakat az illető. Ismertettük főbb vonásokban a törvényt, mely a gazdákra újabb terheket ró ugyan, de a munkás népre igazán áldásosak lesznek annak következményei. Sajnálni lehet azonban, hogy a házi belső cselédekre is nem alkottak hasonló törvényt. 1891-ben 2.460489 volt a lakott házak száma Magyaroszágon, ezekben majdnem annyi millió cseléd szolgál s mig bir dolgozni, addig megél, ha elvénül, akkor nincs aki róla gondoskodjék. Ha a cseléd- segélyezési, kapcsolatban an­nak kimondásával, hogy a cseléd évekre és nem napokra, vagy hónapokra szegődhetik, meg le­hetne hasonló törvénynyel oldani, annak követ­kezményei úgy a gazdákra, miut a cselédekre nézve szintén igen előnyösek volnának. A „NAGYBANYA ES VIDEO” tárczája. /I ^oídfióros. Megy a holdkőros, jár a ház falán, Őh mily rémes, borzasztó látomány Meg ne merjétek szólitni szegényt Mert lezuhanva, szétzúzza fejét. Haladok én is az élet utján, Utánad szép leány, szemed után Úgy elbűvölöd már is lelkemet, Hogy mindenik perez, halálom lehet. Jeney Gyula. Gondviselés. — Irta: Glanzer Gyula. — Vitatkoztunk. A lermészelfölötti, megtnagyaráz- hatatlan dolgokat, mint puszta meséket, az agy bete­ges fantáziájaként ledorongoltak s kimondtuk, hogy a nap alatt s a föld felett semmi oly rendkivüliség nem történhetik, a melyet a tudomány nem vona képes megvilágítani. A könnyen hívők rajongó kora letűnt. Az emberi ész diadalt diadalra aiat és lesz idő, a mikor az ember a természetet tökéletesen leigázza. Az ideális mesék elvesztették varázserejüket, csupán a találékony számítás, erő, munka, pénz uralja a világot. Nem vagyok ideges és szeretem minden okozat okát kifürkészni, — szólalt meg vitatkozó társaságunk egyik tagja, — de állitástokat határozottan túlzásnak tartom. Tagadom, hogy tudományunk oly biztos ala­pon nyugodnék. Akárhányszor tapasztalhatjuk, hogy tudásunk, ha a dolgok mélyére hatunk, bizonyos je­lenségekkel szemben határozatlan, tapogatózó, sőt kor­látolt. Ha elgondolkozom, éltem egy különös, megfog­hatatlan esetén, úgy kénytelen vagyok bizonyos mérték­ben hinni a természetfölöttiben. Igen, hiszek az isteni gondviselésben és hiszem, hogy éltem sorsa nem le­het pusztán minden magasabb befolyás nélküli és nem lehet a véletlenségek értelmetlen sorozata. — Hiába mosolyogtok oly gúnyosan, ha kell, bi­zonyítékkal is szolgálhatok »Halljuk!« szóltunk többen és figyelemmel fordultunk feléje. — Feleségem, — kezdé elbeszélését — betegsége miatt tengeri fürdőn volt. Minden héten levelet vár­tam tőle. Levele egyszer elmaradt. Bevallom, izgatott voltam. De megnyugtatott az a tudat, hogy legutolsó levele szerint egészsége egészen helyreállt s csupán üdülés, szórakozás végett maradt még a fürdőn. Munkával eltöllvén a napot, jókor lefeküdtem és rögtön el is aludtam. Álmomból egyszerre csak felria­dok. Álmodtam, hogy a feleségem a halállal vívódva, könyörögve nézett ream. Miután az álmoknak sémmi lényeges jelentőséget nem tulajdonítok, csakhamar le­küzdöttem aggályomat, s rövid hánykolódás után ismét elszunyadtam. Haldokló feleségem képe álmomban ismét megjelent. Csakhogy az álomkép sokkal erősebb volt. Most már feleségem szemrehányóan kért, ne hagyjam egyedül meghalni, siessek hozzá. Fölébredtem. Roppant izgatottság fogott el. Ha csakugyan igaz volna és halállal vivődnék, az én egyetlen egy drága nőm. Kinzó gondolataim az álmot szemeimből kiűzték. Alig vártam a reggeli órákat, hogy a legközelebbi gyors­vonaton elutazzam. Türelmetlenül számláltam a per- ezeket, a melyek tőle elválasztottak. Végre megérkez­tem. És ime, határtalan örömömre bájos kis felesége­met a lehető legjobb egészségben találtam. Elbeszélve borzalmas álmomat, jó izüt nevettünk rajta. Csak azon csudálkoztam, hogy szokott időben irt levelét meg nem kaptam, melyben feleségem tu­datta elutazása napját. Más nap boldogan hazautaztunk. Lakásunkba jutva, amint hálószobámba lépek, a mely szoba egyúttal irodámul is szolgált, elképzelhetni rémületemet, a mikor látom, hogy inasom az ágyomban keresztül szúrt mellel vérbe fagyva mozdulatlanul fek­szik. Halálra ijedten vizsgáltam meg pénz-szekrénye­met, melyben nagy összegű hivatalos értékpapírokat tartottam és láttam is rajta erőszakos külső nyomokat, de szerencsémre a gyikos nem tudott vele boldogulni és igy csak a szobában levő apróbb értéktárgyakat emelte el. Szerencsétlen inasomnak, akit hű, megbíz­ható emberként ismertem, szokása volt távolléterp alatt őrködés végett hálószobámban aludni és ime áldozat­ként meggyilkoltatott. A törvényszéki vizsgálat részleteivel nem akarlak benneteket untatni, csak azt kérdem tőletek, miért veszett el a levél és miért jelent meg az az álom ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom